A 20. századi és a kortárs magyar klasszikus zenére gyakorolt korszakalkotó munkássága és teljes életműve elismeréseként a zeneművészeti Wolf-díjas, valamint kétszeres Kossuth-díjas Kurtág Györgynek ítélte oda a közszolgálati média a Közmédia Év Embere Díjat. A nemzetközileg elismert zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus jövőre veszi át a rangos díjat. Tiszteletére A három Kurtág című dokumentumfilmet tűzi műsorára január 2-án 20.45 órai kezdettel a Duna.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 2024-ben Kurtág Györgyöt, a hazai klasszikus zene meghatározó alakját, korunk egyik legjelentősebb komponistáját – aki idén nyerte el a rangos nemzetközi zeneművészeti Wolf-díjat is – választotta az év emberének. A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Erkel-díjas, Wolf- és Bartók-Pásztory-díjas, továbbá számos nemzetközi díjjal elismert zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus évtizedek óta járul hozzá a kultúra gyarapításához, a hazai komolyzene világszintű elismertségéhez.
Az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által 2020-ban alapított elismerést minden év végén olyan személy kapja, aki emberi nagyságával és életművével nagy hatást gyakorolt a társadalomra.
Kurtág György egész élete, jelenléte követendő példa. Művei járják a világot, hirdetve ezzel a magyar zenekultúra, a hazai zeneoktatás magas színvonalát. Azonban nem csupán alkotásaival, hanem életvitelével is példát mutat, életében a napi események éppoly fontosak, mint a művészet, a tudomány, vagy a több ezer éves hagyományok ápolása.
Tudását folyamatosan továbbadja, tanít, miközben maga is folyamatosan tanul, figyelemmel követi a kortárs zene új irányvonalait.
(Fotó: Marjai Judit)
Kurtág György 1926. február 19-én született a bánáti Lugoson. Zenei tanulmányait Temesváron folytatta, majd a budapesti Zeneakadémián tanult. Zongora és kamarazene tanszakokon, valamint zeneszerzés tanszakon szerzett diplomát. 1960-tól 68-ig az Országos Filharmónia korrepetitora volt. 1967-ben a Zeneakadémia zongora-, majd kamarazene tanára lett. Az 1981-ben bemutatott „A boldogult R. V. Truszova üzenetei” című művével nemzetközi hírnevet szerzett. Európa-szerte számos meghívást és felkérést kapott, a legnevesebb zenei központokban dolgozott. Kiemelkedő munkásságát és életművét rangos díjakkal ismerték el, nemcsak hazánkban és a kontinensen, hanem a tengerentúlon is.
Első operáját – Fin de partie – Jelenetek és monológok, opera egy felvonásban – mintegy tízéves alkotói munka után 2017-ben fejezte be. Kimeríthetetlen alkotói vágyának köszönhetően a nagy múltú, nemzetközileg is ünnepelt magyar operák sora így új darabbal bővült. A Samuel Beckett azonos című drámája alapján komponált művet a milánói Scalában mutatták be 2018-ban.
A Közmédia Év Embere Díjra választott művész 98 éves kora ellenére töretlen alkotói kedvvel komponálja második operáját.
A Közmédia Év Embere Díjat elsőként Karikó Katalin, Nobel- és Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus kapta, majd 2021-ben Szilágyi Áron, négyszeres olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vehette át. 2022-ben a Magyar Zene Háza tervezőjét, Sou Fujimoto japán sztárépítészt tüntette ki a közszolgálati média. Tavaly pedig a Nobel-díjas, Fejszál király- és Wolf-díjas, valamint Magyar Szent István Renddel kitüntetett kísérleti fizikusnak, Krausz Ferencnek ítélték oda az elismerést.
MTVA/Felvidék.ma
