Az illegális migráció olyan politikai kérdéssé vált, ami jól láthatóan Európa jövőjét érinti – közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna műsorában.
Bakondi György szerint az embereknek jelentős igényük van arra, hogy biztonságban éljenek, hogy ne kelljen félteniük a szeretteiket, a mindennapi életükben ne kelljen mindig valakihez alkalmazkodniuk.
Azok ugyanis, akik illegálisan érkeznek Európába, nem igyekeznek alkalmazkodni, hanem azt várják el, hogy hozzájuk alkalmazkodjon a többség.
„Több százezer olyan ember van Európa-szerte, akik nem kapták meg a politikai menekültstátuszt, illegálisan tartózkodnak az országokban, nem lehet őket visszaküldeni oda, ahonnan jöttek, és ez vezetett el oda, hogy elfogadtak egy migrációs paktumot, amely a baloldali liberális pártok, elsősorban az Európai Parlament kitalációjaként ezt a politikát akarja folytatni” – fogalmazott.
Hozzáfűzte, szemmel látható, hogy az európai lakosság ezt nem akarja, Németországban hetven százalékra becsülik a felmérések azoknak a választóknak az arányát, akik a jelenlegi migrációs politika megváltoztatását akarják.
A mindennapok biztonsága, a gazdasági tevékenységet szolgáló biztonság, a szociális ellátórendszer biztonsága kulcskérdés, ami meghatározhatja Európa jövőjét
– jelentette ki Bakondi György.
Kifejtette, a megoldás egészen bizonyosan nem az, amit a migrációs paktum fölvázol: a befogadás folytatása és a migránsok szétosztása kvóták szerint.
Ezek a lépések jól láthatóan nem értek célt 2015 óta, súlyos helyzethez vezettek, ezért változás szükséges a nemzetállamok szintjén. Bizakodunk abban, hogy az Európai Parlamentben, a patrióta mozgalom aktivitásával, előbb-utóbb kialakulhat egy olyan többség, amely a kérdés kezelését visszafordítja a normalitás irányába – mondta Bakondi György.
A belbiztonsági főtanácsadó szerint az nem vitatható, hogy a nemzetállamok szintjén elindult a változás, ezt jelzik a holland, a francia, az osztrák választások, illetve ami most a német választások előtt történik.
Szavai szerint nyilvánvaló, hogy mindez hatással lesz az országokat vezető politikai pártok álláspontjára, az Európai Tanács és Európai Bizottság munkájára is.
Felvetette, kérdés, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság ennek hatására milyen változásokat tud véghezvinni, hogy mennyire lesz iránymutató az, ahogyan az Amerikai Egyesült Államokban a Trump-kormány a hivatalba lépése után azonnal megkezdte a választási ígéretek végrehajtását, többek között az illegális migrációval kapcsolatban.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az illegális migráció kezdeteiről szólva felidézte: 2015-ben jelent meg a Soros-terv, egy forgatókönyv arról, hogyan kell liberális világot építeni Európában, és hogyan juthatunk el a nemzetállamoktól az európai egyesült államokig.
Ebben az állt, hogy évente egymillió illegális bevándorlóra van szükség azért, hogy szétfeszítsék a nemzeti kereteket, hogy megtörjék az eddigi világképet, a családi összetartozást, a nemzettudatot.
Ha megnézzük az elmúlt kilenc év statisztikáit, akkor azt látjuk, hogy évente pontosan egymillióan érkeznek minden évben, és feszesen végrehajtották ezt a tervet. Más kérdés, hogy a baloldali liberális erők és média tulajdonképpen a Soros-terv létét is tagadták, de maga Soros írta le, hogy mit kell csinálni
– emlékeztetett.
Bakondi György emlékeztetett: „Legutóbb azt hallottuk egy magyar politikai szereplőtől, hogy Bécsben milyen jó a helyzet, hogy ott színes a társadalom, és egyáltalán nincs ott veszély. Mi nem így látjuk, hiszen számos esetben történtek erőszakos cselekmények”.
Hozzáfűzte: jól érzékelhető, hogy a nemzetállamok szintjén változási kényszer van, ami előrehozott választásokhoz, politikai változásokhoz, sőt, politikai földinduláshoz vezetett. Ezek eredményeként, reményei szerint, megváltozhat majd az európai migrációs politika, a patrióták frakciójának támogatásával pedig el lehet majd érni, hogy az agráriumot és a biztonságot is a normalitás, a nemzetállamok polgárainak, az Európai Unió polgárainak érdekei alapján alakítsák a döntéshozók, és ennek megfelelően befolyásolják a háború kimenetelét is.
MTI/Felvidék.ma
