Nacsa Lőrinc: minden egyes magyar ember tartóoszlopa a nemzetnek

Amint arról korábban beszámoltunk, Nacsa Lőrinc, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a mai napon, április 16-án az Ung-vidékre látogatott. A nagykaposi Magyar Közösségi Ház udvarán tartott sajtótájékoztatót követően ellátogatott Dobóruszkára, Nagyszelmencre, valamint Kaposkelecsénybe is, ahol köszöntőt mondott a felújított tájház ünnepélyes átadásán. A beruházás a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával valósult meg. Az eseményen mások mellett beszédet mondott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is.

Ünnepi beszédének elején Nacsa Lőrinc egy tanulságos történetet osztott meg a hallgatósággal. Egy ifjú tanítvány megkérdezi mesterét: – Mester, meddig kell még várnunk, hogy a dolgok jobbra forduljanak? Mire a mester így felel: – Ha várunk, akkor sokat.

Az államtitkár e gondolat kapcsán hangsúlyozta: az Ung-vidék, a Bodrogköz és az itteni magyar emberek Kaposkelecsényben sem várták ölbe tett kézzel, hogy majd egyszer jobbra fordulnak a dolgok. Nem vártak 2002 és 2010 között sem arra, hogy egyszer talán nemzeti elkötelezettségű kormány irányítja majd Magyarországot – olyan, amely egységes nemzetben gondolkodik, és a nemzetpolitikát nemcsak hangoztatja, hanem komolyan is veszi. És nem vártak arra sem, hogy mikor jön el az a szlovák kormány, amely hajlandó támogatni őket, együttműködni velük, és valódi partnerként tekinteni rájuk.

„Nem vártak ilyen dolgokra, hanem egyszerűen tették a dolgokat, közösséget építettek, megőrizték az identitásukat, szervezték a hagyományőrző köreiket, és élték az életüket. Megélték a keresztény és nemzeti ünnepeinket is”

– húzta alá az államtitkár, majd hozzátette, hogy véleménye szerint ez egy olyan érték, amelyet érdemes megőrizni itt, az Ung-vidéken.

„Ez egy olyan erő, amiben érdemes táplálkozni”

– jegyezte meg, s ünnepi beszédében utalt a húsvét közeledtére is, hangsúlyozva, hogy a nagyhét napjaiban különösen érdemes elgondolkodni a felelősségünkről – nemcsak szavainkban és tetteinkben, hanem abban is, amit elmulasztunk megtenni. Mint fogalmazott: a lelkiismeret-vizsgálat során gyakran elhangzik, hogy „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással” is lehet vétkezni, ám a mulasztás bűnét sokszor nem vesszük elég komolyan. Pedig az is vétek, ha egy lehetőséget – amelyet a közösség javára fordíthatnánk – nem használunk ki.

„Ha tehetünk valamit a nemzetünkért, a hazánkért, a szülőföldünkért, a közösségünkért, és mégsem tesszük meg, az ugyanolyan súlyos mulasztás”

– emelte ki.

Az államtitkár köszönetet mondott mindazoknak, akik aktívan hozzájárultak ahhoz, hogy Kaposkelecsény szépüljön és épüljön, hogy az Ung-vidéki magyar közösség megerősödjön, és a tájház megújulhasson. Kiemelte Gubík László és Varga Tibor munkáját is, akikkel ifjúságpolitikai küzdelmekből ismerték meg egymást több mint egy évtizede. Mint mondta, ők nem a mulasztás vétkébe esnek, hanem élnek a lehetőségekkel, és „berúgják azt a bizonyos gólt”, amikor a közösség érdekében lehetőség adódik.

Hozzátette: a magyar kormány a válságos időkben is képes támogatást nyújtani – akkor is, ha pénzügyileg nehéz helyzet van, ha háborús idők járnak, vagy ha Brüsszelben nem nézik jó szemmel a nemzeti kisebbségek támogatását.

„De mindehhez partnerek is kellenek – helyi szövetségesek, akik képesek közösséget építeni”

– fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány feladata, hogy meghallgassa az embereket, megkérdezze, mire van szükségük, és segítse azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek közösséget építenek.

„A közösség ereje akkor válik valódi értékké, ha az megjelenik a településeken, intézményekben, a mindennapokban”

– húzta alá, s arra kérte az Ung-vidéki magyarokat, őrizzék és adják tovább ezt az erőt a családokban, az iskolákban, a templomokban, a sportpályákon egyaránt.

„Minden egyes magyar ember, minden közösség egy-egy tartóoszlopa a nemzetnek. Ha ezek megerősödnek, az egész nemzet erősebbé válik”

– mondta, s hozzátette: Ebben a munkában számíthatnak Magyarország kormányára, de még inkább a Jóisten áldására. 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában, a magyar jövő pedig a magyar gyermekeken, fiatalokon múlik.

A jeles eseményen Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Beszéde kezdetén méltatta Varga Tibor és a helyi közösség szervezőmunkáját, hozzátéve: „Nem csak egy tájház átadását szervezték meg. Nem csak egy igazi Ung-vidéki ünnepet varázsoltak ide nekünk, hanem elhozták 2025-ben az első nyári napot is, amiért külön taps és külön elismerés jár.”

A pártelnök beszédében kiemelte a tájegységhez való személyes kötődését is. Elmondta, hogy felesége vajáni származású, így kislánya „félig ugyanúgy Ung-vidéki”, s ezáltal a térség még közelebb áll a szívéhez.

A mai rendezvény kapcsán úgy fogalmazott:

„Ezt hívják lokálpatriotizmusnak, ezt hívják a szülőföld szeretetének, és ezt hívják közösségi erőnek.”

Beszédében végigvezette a mai Ung-vidéki „körút” állomásait – Nagykapostól Dobóruszkán és Szelmencen át Kaposkelecsényig –, hangsúlyozva a hősök és történelmi példaképek fontosságát.

„Nemcsak akkor kell szeretni, amikor jóra fordul a sorsunk, hanem akkor is, amikor a szükség legjobban megaláz, és amikor a hűség a legjobban hív”

– idézte Dobó István esküjét a Magyar Szövetség elnöke.

Gubík László a beszédében a tájház neve mellé odakerült közösségi tér jövőjére is utalt: „Ez valóban egy közösségi tér legyen, ne egy múzeum, ahol régi értékeket lehet megcsodálni… igazán élet csak élő közösségekben tud virágozni”.

A pártelnök hangsúlyozta: bár a keleti végeken nem könnyűek a mindennapok, a ma bejelentett „Jövő nemzedéke” program – amely a fiatalok szülőföldön való boldogulását és támogatását szolgálja – reményt adhat, s azt kívánta, hogy a közösség ezzel az optimizmussal, hittel és ragaszkodással viszonyuljon az Ung-vidékhez és a közös összefogással létrehozott új létesítményhez.

Zárásként húsvéti jókívánságait tolmácsolta, és megköszönte a meghívást, majd hozzátette:

„Isten áldja az Ung-vidéket!”

Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere ünnepi beszédében visszatekintett az évekkel ezelőtt elindított közösségi tér és tájház megvalósításának történetére. Emlékeztetett arra a 2021-es pillanatra, amikor Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelenlétében szimbolikusan is megnyílt a tér, és átadták a Bethlen Gábor Alap támogatásával megvásárolt és részlegesen felújított épületet.

„Az idő azokat igazolta, akik mertek nagyot álmodni”

– idézte az államtitkár négy évvel ezelőtti szavait, majd kiemelte, hogy az akkor bejelentett, előre nem várt támogatásnak köszönhetően mostanra teljes körű felújítás valósulhatott meg.

A község elöljárója a beszédében hangsúlyozta, hogy ez a beruházás nem önmagában áll, hanem szélesebb nemzetpolitikai gondoskodás része. Felsorolta a magyar kormány által nyújtott különféle támogatásokat, amelyek hozzájárultak a térség fejlődéséhez: az ösztöndíjas programokat, az egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok támogatását, az oktatási-nevelési és infrastrukturális fejlesztéseket.

„Kézzel fogható példái ezek azoknak a támogatásoknak, melyek az itteni közösség megmaradását, fejlődését biztosítják”

– fogalmazott, rámutatva, hogy a fejlesztések mögött egy erős, összetartó nemzet közös akarata áll.

Zárszavában háláját fejezte ki minden támogatásért – elsőként a Jóistennek, majd Magyarországnak és a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak. Úgy fogalmazott, hogy nemcsak a jelenért, hanem a jövőért is hálásak, „amelynek alapjai ebben az áldásos időszakban lettek lerakva”.

Végezetül erőt, kitartást és sikert kívánt mindenkinek a megkezdett munka folytatásához, és arra buzdította a közösséget, hogy továbbra is összefogással építsék Kaposkelecsényt.

Az eseményen felszólalt Kovács András, a Bercsényi Miklós Csemadok-alapszervezet vezetője is, aki részletesen ismertette az elmúlt négy évben a Magyar Házban elvégzett munkálatokat. Elmondta, hogy az első szakaszban megvásárolták az épületet, elvégezték az alapvető állagmegóvást, valamint rendbe hozták a régi istállót. A második szakasz során sor került a teljes elektromos hálózat cseréjére, a víz- és szennyvízvezeték kiépítésére, kéményfelújításra, nyílászárócserére, központi fűtés bevezetésére, valamint a belső terek felújítására.

A legfrissebb, harmadik szakaszban – az eredeti terveket az orosz–ukrán háború okozta áremelkedések miatt módosítani kellett – többek között pincehelyiség-rendezés, új raktárhelyiség kialakítása, sparhelt és búbos kemence építése, valamint az épület teljes külső felújítása valósult meg. Kiemelte, hogy a közösség hálás a magyar kormány támogatásáért, és „igyekszünk megszolgálni” a bizalmat.

Beszédét személyes hangvételű üzenetekkel is „fűszerezte”: megemlékezett többek között a néhai Potápi Árpád János államtitkárról, szimbolikus jelentőséget tulajdonított egy újraéledő körtefának – „Petőfi körtefájának” –, amely véleménye szerint azt üzeni, hogy a legnehezebb időkben is ki kell tartani, és „őrizni kell a lángot, mert a hűség és a példamutatás előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.”

Az ünnepi esemény egy rövid kultúrműsorral folytatódott, amelyet a helyi óvodások adtak elő óvodapedagógusaik gondos felkészítésével. A jeles alkalmon tiszteletüket tették közéleti és politikai szereplők, valamint oktatási és civil szervezetek, intézmények képviselői, továbbá mások mellett jelen voltak a történelmi egyházak képviselői is.

BN/Felvidék.ma