Ha első olvasásra nagyképűnek tűnik is a cím, a Bencés emlékév meghirdetése mögött az a tisztelet áll, amellyel egy kicsit is szeretnénk fejet hajtani a bencés rend több mint ezer éves munkássága előtt. Amikor Szent Adalbert és társai elkezdték működésüket Szent Márton hegyén, talán nem is gondolták, hogy egy évezred elteltével is a figyelem középpontjában lesznek, mert a bencés szerzetesek az „imádkozz és dolgozz” jelmondatuk mellé szinte automatikusan felvették a „szolgálj” utasítást is.
Iskolánk igazgatója, Andruskó Imre Ágoston atya segítségével annak apropóján hirdette meg a Bencés emlékévet, hogy
pontosan 80 éve, a második világháború végén szüntették meg a bencés atyák oktató-nevelő munkáját Komáromban.
Egy konferencia erejéig felidéztük a múltat: május 7-én három iskola diákjai mutatták be kutatómunkáikat egy szakértő zsűri előtt, amelynek tagjai Barkó Ágoston bencés atya, múzeumigazgató, Dr. Dénesi Tamás levéltár igazgató, Bödők Gergely és Vanya Péter történészek és PhDr. Deák Irén történelemtanár voltak. A szereplő diákok a Selye János Gimnáziumon kívül a budapesti Szent István Gimnáziumot és a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumot képviselték. A rendezvény vendégei voltak Keszegh Béla, Komárom város polgármestere és Orosz Örs, Nyitra megye kulturális és turisztikai bizottságának elnöke.
Fotó: SJG
A kilenc pályamunka közül a győri Wally Donát munkája: Rómer Flóris – egy polihisztor bencés, a Kárpát-medence múltjának szerelmese érdemelte ki a fődíjat, amelyet a győri bencések és a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum ajánlottak fel. Donát egy kétszemélyes utazást kapott a Vaskapuig 1200 euró értékben. Az első helyen a selyés Danis Dorián végzett, aki Gyulai Rudolf bencés szerzetes munkásságát mutatta be. Második helyen a budapesti Morva Benedek végzett, ő a kolozsmonostori bencés apátság középkori történetét kutatta és a budapesti bencésekkel is foglalkozott. Harmadik helyen a győri Paár Balázs végzett, aki Bierbauer Lipót életét és munkásságát dolgozta fel. Ők a Király Püspök Alapítvány pénzjutalmában részesültek.
Fotó: SJG
Gimnáziumunkat képviselte még Paterka Jázmin, aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy elsőként léphetett a zsűri elé, és mutatta be munkáját a deáki bencés kolostor középkori történetéről. Hegedűs Hanna a komáromi bencés gimnázium 20. századi hányattatásait vázolta fel egészen 1945-ig. Mentés Laura Az értelemnek nincs neme – lányoktatás a komáromi bencés gimnáziumban című munkája pedig végigkísérte azokat a nehézségeket, amikkel egy korabeli lánynak kellett megküzdenie, hogy egy eredetileg csak fiúknak alapított iskolában tanulhasson. Ők Orosz Örs értékes könyvjutalmát kapták.
A munkák bemutatását a zsűri nem csupán értékelte, hanem a diákokat további kutatásokra is buzdította saját témájukon belül. A jó hangulatban zajló konferencia munkáit a zsűri elnöke magas szintűnek tartotta, ebbe nyilván a tavalyi tapasztalatok is belejátszottak. Reméljük, hogy a konferenciák sora, amelyet a 2024-es Selye_100 kezdett el és a 2025-ös Bencés emlékév folytatott, nem szakad meg, ahogy a bencések sem elégedtek meg elért sikereikkel, hanem mindig valami újat, valami jobbat szerettek volna alkotni – a haza javára.
Elek József
történelemtanár, Selye János Gimnázium
