Vitában formálták a jövőt

Tóth Károly szobrának leleplezésére a Gombaszögi Nyári Tábor csütörtöki napján, július 17-én a Magyar Szövetség országos elnökével, illetve a felvidéki magyar sajtó képviselőivel folytatott beszélgetések között került sor.

A szoboravatáson az ünnepi beszédek sorát Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kezdte. Majd Öllős László, a Fórum Intézet elnöke, végül Sándor Eleonóra, Tóth Károly özvegye osztotta meg gondolatait.

Németh Zsolt beszédében történelmi és szellemi keretbe helyezte Tóth Károly életművét. Felidézte, hogy fiatalkoruk lázadása nemcsak a kommunizmus elutasítását jelentette, hanem egy szabadabb, emberibb világ felépítésének vágyát is.

A felvidéki magyar közösségi élet színterei – mint a Csemadok, a klubok és táborok – a túlélés mellett az új jövő építésének helyei voltak, ebben pedig Tóth Károly és baráti köre meghatározó szerepet játszott.

Leszögezte: A közösségszervezés és intézményalapítás mögött mindig az a meggyőződés húzódott, hogy a szabadság csak közösen érhető el – magyarok és szlovákok együttműködésével.

Tóth Károly egyike volt azon utolsó gondolkodóknak, akik a liberalizmus eredeti, nemzeti elkötelezettséggel kiegészített eszméjét képviselték. Ez a szabadságeszmény egyszerre szolgálta az egyén, a nemzet és a kisebbségi közösségek érdekeit.

Németh kiemelte: ahogy egykor Kossuth és Széchenyi, úgy Tóth Károly és Duray Miklós is vitában formálták a felvidéki magyar politikai gondolkodást. Ezek a nézetkülönbségek nem megosztó örökségek, hanem szellemi hagyatékok, amelyek közös alapot adhatnak a jövő nemzedékeinek.

A beszéd zárásaként arra buzdított: minden nemzedéknek, így a mai fiataloknak is meg kell álmodniuk és fel kell építeniük a maguk világát – ahogy Tóth Károly tette –, mert csak így lehetünk méltó örökösei az ő életművének.

Öllős László beszédében személyes hangon emlékezett meg Tóth Károlyról, akit még egyetemi éveik alatt ismert meg, szobatársként és barátként.

Tóth Károlyt a gyakorlati cselekvés embereként jellemezte. Szerinte mindig arra törekedett, hogy embereket, eszméket és intézményeket kapcsoljon össze a közjó érdekében. Precíz, szervezett, kitartó munkájának eredményei a szlovákiai magyar közélet szinte minden területén érezhetők.

Kiemelte, hogy Tóth Károly mindig is a közösség szolgálatában állt: kezdeményezője, szervezője volt többek között a Vág Irodalmi Színpadnak, a József Attila Ifjúsági Klubnak, aktív résztvevője a magyarországi ellenzéki mozgalmaknak, majd a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztőjeként és szellemi műhelyek motorjaként is maradandót alkotott.

Fontos szerepet vállalt a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottságában, Duray Miklós távollétében pedig ő vitte tovább a mozgalom tevékenységét. Társalapítója volt a Független Magyar Kezdeményezésnek (később Magyar Polgári Párt), és vezető pozíciókat is betöltött ezekben.

(Fotó: Homoly Krisztina/Felvidék.ma)

Öllős szerint Tóth Károly egyik legjelentősebb életműve a Fórum Kisebbségkutató Intézet megalapítása volt 1996-ban, amely nemcsak tudományos, hanem közösségi térként is működött.

Nevéhez fűződik az egyetlen szlovákiai magyar tudományos folyóirat elindítása, valamint az 1999 és 2003 között zajló civil képzések megszervezése, amelyek új lendületet adtak a szlovákiai magyar társadalmi szervezeteknek.

Tóth Károly alapító tagja volt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának is, ahol szóvivőként és szervezőként egy közös platform létrehozásán dolgozott a magyar közösség összefogásáért.

Bár kívülről higgadtnak és visszafogottnak tűnt, valójában szenvedélyesen és fáradhatatlanul dolgozott a közösség jövőjéért.

Öllős szerint Tóth Károly teret nyitott mások számára is, hogy kezdeményezzenek és cselekedjenek – és ez az örökség, amely tovább él bennünk.

(Fotó: Homoly Krisztina/Felvidék.ma)

Orosz Örs, a Sine Metu elnöke felelevenítette, hogyan adott példát nemzedékének Tóth Károly.

„Tóth Károly gondolatai és a belőlük sugárzó energia segített abban, hogy egyetemi tanulmányaink után félelem nélkül térjünk vissza szülőföldünkre ” – mondta Orosz Örs, a Sine Metu elnöke, a szoborállítás kezdeményezője.

Kiemelte, hogy Tóth Károly támogató jelenléte érezhető volt a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalomban, ahol ugyan nem irányított, de bátorított a cselekvésre, valamint a Félelem nélkül Sine Metu Egyesület megalapításában is, amely 14 évvel ezelőtt jött létre a Fórum Intézet bázisán.

Sándor Eleonóra, Tóth Károly özvegye is megemlékezett férjéről. Elmondta: „Karcsi különösen szerette Gömört, a tartalmas vitákat, a nyüzsgést, és örömmel vette körül magát fiatalokkal. Lelkesedett a civil kezdeményezések iránt, és aktívan mozgósította is azokat. Személyisége – közéleti és emberi oldala egyaránt – sokak számára jelenthet inspirációt, akár saját értelmezésükben is” – mondta.

(Fotó: Homoly Krisztina/Felvidék.ma)

Végezetül köszönetet mondott mindazoknak, akik őrzik férje emlékét, a család nevében is háláját fejezve ki a jelenlévőknek. Majd elhelyezték a megemlékezés virágait.

A Gombaszögön felállított szobor Éliás Ádám ifjú szobrászművész alkotása, aki kassai származású, Budapesten végzett, és nemzedékének egyik legaktívabb köztéri szobrásza.

Mint megtudtuk, egy gipszszobrot a Fórum Intézetnek ajándékoznak, hogy Dunaszerdahelyen is megtekinthető legyen. A bronzba öntést Martus Márk öntőmester végezte édesapja közreműködésével Kéménden. A méltóságteljes talapzat Szalay Géza, a felvidéki kőfaragó mesterek egyik legkiválóbbjának munkája, Dunamocson készült el.

Orosz Örs a szoboravatón arról is hírt adott, hogy Tóth Károly emlékműve mellett Duka Zólyomi Árpád szobra is méltó helyet kap majd Gombaszögön. A talapzat már kész. A megvalósításhoz szükséges forrásokat közösségi adománygyűjtésből kívánják előteremteni.

Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma