Szent Hubertus tiszteletére és az elhunyt vadásztagok emlékére állítottak kopjafát az ipolysági Ipeľ – Ipoly Vadásztársaság tagjai a város Közép lakótelepének kis parkjában szeptember 13-án.
Brestovský Péter a társaság elnöke és Šoder Péter alelnök rövid köszöntőjükben üdvözölték az ünnepség résztvevőit.
Emlékezők a lakótelepi parkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mint Pallos László a vadásztársaság tagja kifejtette: „ez a hely az emlékezés színterévé, emlékparkjává válik. Az élők sorából eltávozott vadászcimborákra való emlékezésre jöttünk ma itt össze.”
Mint elhangzott: a kopjafát a vadásztársaság kezdeményezésére az elhunyt tagok emlékére és a vadászok védőszentje, Szent Hubertus tiszteletére állították fel.
A vadászok összetartozását és a hagyományok iránti tiszteletet jelképezi az emlékoszlop
– húzta alá Pallos László.
Nagy Mátyás, Pallos László, Šoder Péter
Emlékeztetett arra, hogy az emlékoszlop egyfajta hitvallásként köti össze a múltat a jelenen át a jövővel.
Kiemelte, a kopjafaállítással bizonyítják, hogy nem feledkeztek el a jeles elődökről, emlékeznek tetteikre, cselekedeteikre, melyek igen sokat jelentettek a vadásztársaság tagjai számára.
Pallos László ismerteti a kezdeményezést
Az elődök tiszteletéről szólva elmondta,
ők voltak az útmutatók, akik a vadászat szellemét nemzedékről nemzedékre továbbadták.
Általuk tisztelik a természet törvényeit és a vadászat hagyományát – hangzott el az ünnepi átadón.
Novák József felszenteli az emlékoszlopot
A vadászat nem csupán hobbi, hanem felelősség, egyfajta életforma, amely a természettel való szoros kapcsolaton alapul – jegyezte meg Pallos.
„Ma nemcsak egy emlékművet avatunk, hanem megerősítjük tiszteletünket, elkötelezettségünket, mely a vadászok egységét is jelképezi. Az emlékoszlop az összetartozás jelképe” – szögezte le beszédében.
Izsmán Jónás szól a résztvevőkhöz
Az avatáson jelen voltak a történelmi egyházak ipolysági képviselői is. Elsőként Novák József katolikus plébános üzent a résztvevőknek. Beszédében felelevenítette Szent Hubertus történetét, kiemelve az Isten által teremtett világ tiszteletét. Izsmán Jónás református lelkész az elődök tiszteletéről szólt. Hana Peničková, evangélikus lelkész a kopjafára rótt nevekkel kapcsolatban szeretteink eltávozásáról és mennybéli újratalálkozásának mozzanatát elevenítette fel. Kiemelte az emlékezés fontosságát.
A kopjafa a vadászok, a természet szerelmesei szellemiségének örök megállója legyen – folytatta Pallos László. A kezdeményezés egyik célja, hogy a kopjafa egy olyan emlékhellyé váljon, amely az emlékezés mellett a találkozások, az új barátságok színtere, az elcsendesedés és a békesség helye is.
Hana Peničková
Az emlékoszlop megalkotója Nagy Mátyás fafaragó.
A vadászat, a természet és a múltunk jelképeit összegzi a vörös tölgyből kifaragott alkotás.
Az élet és a természet körforgását jelölik az egyes faragványok. A jelképek között találjuk a keresztet, a Szent Korona jelképét, Szent Hubertus nevét, szarvas motívumot, Ipolyság címeréből a Holdat és a Napot is ott találjuk a kopjafán. A víz és az anyaföld szimbóluma és a tulipán is felkerült az oszlopra.
Az elhunyt vadászok nevei az oszlop hátsó oldalán
A kopjafa hátsó részére vésték fel a jeles elődök neveit. Javarészt az elmúlt években, évtizedekben eltávozott vadászcimborák nevei olvashatóak ott. Emellett a kopjafára felkerült Szokolyi Alajos és Totovics Kálmán neve, akik sokrétű tevékenységük mellett koruk jeles vadászai is voltak. Az ősi életerőt jelképezi mindegyik eleme az oszlopnak – zárta az ismertetőt Pallos László.
A kopjafát Novák József plébános szentelte fel, majd a tisztelet és az emlékezés koszorúit helyezték el a kopjafa tövében.
A tisztelet koszorúi a kopjafa tövénél
Pásztor Péter/Felvidék.ma
