A kormány harmadik konszolidációs csomagja ismét komoly bevételkiesést okozna a települési önkormányzatok számára – hangzott el a Magyar Szövetség mai sajtótájékoztatóján. A tervezett intézkedések értelmében mintegy 94 millió eurót vonnának ki az önkormányzatok kasszájából, amivel az államkassza hiányának csökkentését célozzák.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere rámutatott: az önkormányzatok véleményét a kormány nem veszi figyelembe, pedig a döntések közvetlenül érintik a települések működését és a lakosságot. Mint mondta, az előrejelzés szerint az idei évben eleve csökkent a természetes személyek által befizetett adóbevétel, amelyhez az önkormányzatok finanszírozása kötődik. „Ezt a már most is szűkös forrást akarja tovább nyirbálni a kormány” – fogalmazott.
Felidézte: az önkormányzatok bevételeit az elmúlt években több alkalommal is megkurtították. Példaként említette a 200 eurós adóbónusz bevezetését, amely 600 millió eurós kiesést okozott a helyhatóságoknak, valamint az óvodák finanszírozásának átalakítását, amely az önkormányzatok részesedését 70-ről 55,1 százalékra csökkentette a személyi jövedelemadóból. Hozzátette: az év közben hozott döntések ellehetetlenítik a települések gazdálkodását, hiszen a költségvetéseket előre kell megtervezni, a közvilágítástól a hulladékszállításig számos alapfeladat ellátását veszélyeztethetik a bevételcsökkentések.
Őry Péter és Mészáros András (Fotó: MSZ)
Mészáros András, a Pro Civis szakértője számításokkal szemléltette a tervezett módosítás hatásait. Elmondta: tavaly a személyi jövedelemadó bevétel 70 százaléka került a települési önkormányzatokhoz, idén már csak 55,1, a most tárgyalt javaslat szerint pedig 53 százalékra csökkenne ez az arány. A különbség 2025-re vetítve 155 millió eurót jelentene. Példaként kiemelte, hogy Komárom 456 ezer, Érsekújvár 522 ezer, Szenc pedig 358 ezer eurótól esne el.
Hangsúlyozta: az önkormányzatok hozzájárulása az államadóssághoz eddig mindössze 1,4 százalék körül mozgott, a konszolidációs csomagban viszont 4 százalékot tenne ki. „Az önkormányzatok a probléma okozójaként alig jelennek meg, a terhek viseléséből mégis aránytalanul nagyobb részt kellene vállalniuk” – mutatott rá.
Az önkormányzati vezetők szerint a tervezett intézkedések nemcsak igazságtalanok, hanem veszélyeztetik a települések működését és a lakosság számára alapvető szolgáltatások biztosítását is.
szd/Felvidék.ma
