A lévai Reviczky Társulás székháza, a Reviczky Ház immár két évtizede ad otthont a helytörténeti előadásoknak. 2005 novemberében tartották az első ilyen jellegű előadást, a héten már a 132. helytörténeti előadásra várják az érdeklődőket.
A Lévához és környékéhez kapcsolódó történelmi értékeket felvonultató, sok esetben hiánypótló helytörténeti előadások motorja Müller Péter, a Reviczky Társulás helytörténeti szakosztályának vezetője. A kerek évforduló kapcsán a Felvidék.má-nak mesélt a kezdetekről, a rendezvények céljairól, az értékőrzésről és a terveikről is.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Honnan jött a helytörténeti előadok ötlete? Milyen cél vezérelte a kezdeményezőket?
A Reviczky Társulás berkein belül dr. Sándor Károly, a lévai Barsi Múzeum nyugalmazott igazgatója, a társulás akkori vezetőségi tagja kezdeményezésére 2004-ben indult a helytörténeti előadássorozat, melynek 2025. december 4-én készülünk a 132. előadására. Ezeknek a rendezvényeknek rendszeres látogatója lettem, melyek nagy lökést adtak helytörténeti kutatásaimnak. Továbbá a lapolvasó (szkenner) megjelenésében láttam meg annak a lehetőségét, hogy számos értékes fényképet, kordokumentumot oly módon lehet egy helyen rendszerezni, hogy azok tulajdonosainak nem kell megválni féltve őrzött családi emlékeiktől. Az előadássorozat célja Léva és a környékbeli települések helytörténetének kutatása, hiteles és tárgyilagos feldolgozása, valamint átadása az utókornak. Az előadások évente 5-6 alkalommal kerülnek megrendezésre.
2012. február 29-én az 57. helytörténeti előadáson megalakult a Reviczky Társulás Léva és vidéke helytörténeti szakosztálya, mely tevékenységének területei: a tudományos tevékenység, kutatás, oktatás, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem és életkörnyezet védelme is.
Továbbá a szakosztály támogatni kívánja Léva és vidéke településeinek helytörténeti kutatását, a felkutatott ismeretanyag megismertetését, hogy ezáltal elősegítse a szülőföld iránti tisztelet, szeretet, s egyben elődeink nemes hagyatékában, valamint a szülőföld cselekvő szeretetében gyökerező jövőkép kialakulását és megtartását. A szakosztály munkáját a hitelesség, tárgyilagosság és hagyományőrzés (HTH) alapelvek vezérlik, mely betűhármas a logójának is része.
A kutatásaimban nagy támogatóim Novákné Mezőlaky Margaréta, a Barsi Múzeum ma már nyugalmazott régész történésze, az időközben sajnos elhunyt Tesák Péter, PhDr. Vincze László levéltáros, de a lévai levéltár és múzeum szakembereitől is sok hasznos tanácsot kaptam és kapok.
Első nagy kutatásom anyai nagymamám Éderné Reindl Rozália kedvenc iskolája, a lévai irgalmas nővérek iskolája történetének feldolgozása volt, melynek anyagát a Reviczky Társulás helytörténeti előadássorozatán 2005 novemberében mutattam be. A 2008-as olimpiai évben egy újságcikkből értesültem Szokolyi Alajos lévai vonatkozásairól, majd utánaolvasva életének, sokoldalú személyiségét ugyancsak a Reviczky Társulás helytörténeti előadássorozatában mutattam be. Ő volt az első lévai kötődésű személyiség, akinek az életét feldolgoztam.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Ezenkívül, 2013 végén pedig a Reviczky Társulás kisebb közösségi termében 15 lévai vagy Lévához köthető személyiség portréjával, rövid életrajzával és gondolati emléktáblájával létrehoztam a „Lévai Történelmi Arcképcsarnok – Gondolati Emléktáblák” című állandó tárlatot, melyet azóta is gondozok, s a mai napig már 42 személyiségnek állít emléket. Az emléktáblákat minden alkalommal a neves személyiségről megtartott előadás után irodalmi és zenei műsor keretében ünnepélyesen leplezzük le.
Továbbá a lévai temető neves személyiségei sírjainak felkutatásában, megőrzésében, illetve jelentős lévai relikviák megmentésében, másolataik elkészítésében is rendszeresen részt veszek.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Milyen koncepció alapján választják ki az egyes előadások témáit?
A témákat és előadásokat tudatosan kerek évfordulókhoz kötöm, legyen az iskola, intézmény, egylet alapítása, nevezetes épületek építése, fontos helyi és környékbeli történelmi események, valamint a híres személyiségek születési dátuma. Ehhez egy adatbázist kezelek, melyben gyűjtöm a fent említett adatokat, s figyelem, hogy az adott évben kinek, minek van évfordulója. Ebből készül egy évente frissített távlati előadásterv, melyből a naptári év elején megszületik az éves program. A távlati tervben már most szerepel előadásterv 2032-re. Ezenkívül állandóan folyik a lévai adatok gyűjtése, rendszerezése, évente 40, sőt, akár 50 témában is. Amikor az adott témához elegendő anyag összegyűlt, előadásként belefoglalom a távlati tervbe. Néha az adott évben évforduló- vagy tématorlódás van, ilyenkor 5 évvel későbbre időzítem az előadást. A hosszú távú tervezés mellett nagy örömmel vesszük a szakosztályon kívüli előadási javaslatokat, ötleteket is, s amint lehet, iktatjuk az éves programba.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Kutató- és szervezőmunkámban a legnagyobb támaszom jóságos feleségem, Éva és családom, amit ezúton is hálatelt szívvel köszönök Nekik! Tervem, hogy teszem ezt mindaddig, amíg erőm és egészségem engedi.
Kik voltak a helytörténeti alkalmak előadói az elmúlt években?
2004-től az előadássorozat leggyakoribb előadói Novákné Mezőlaky Margaréta, dr. Sándor Károly, PhDr. Vincze László, Luky János barsendrédi helytörténész, Újváry László és jómagam voltam. Ezenkívül dr. Kedves Gyula, dr. Szoleczky Emese, dr. Kreutzer Andrea hadtörténészek, PhDr. Nevizánszky Gábor régész-történész, MUDr. Kiss László orvostörténész, dr. Molnár Imre Esterházy-kutató, Balázs István Miklós, a Lengyel Kutatóintézet és Múzeum igazgatója, Bali Henrietta, a Barsi Múzeum igazgatója és dr. Radics Éva, a grazi Zeneakadémia tanára nevét is az előadók között találjuk. Az előadássorozat valamennyi előadójának hálásan köszönjük, hogy értékes előadásaikkal és a személyes beszélgetéseinkben, szakmai útmutatásaikkal gazdagítottak bennünket.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Két évtized távlatából van még miből meríteni? Van még olyan helytörténeti téma, ami feldolgozásra vár?
Már sokszor feltették nekem a kérdést, s a válaszom az, hogy Léva és vidéke története oly gazdag, hogy a témák száma szinte kimeríthetetlen. Adódik ez elsősorban gazdag régészeti kincseiből, magából a lévai várból, a város és a környék rendkívül sokrétű és gazdag kultúréletéből, egyházi hagyományaiból, abból, hogy a városnak neves iskolái voltak, melynek padjaiból jeles személyiségek kerültek ki.
Továbbá itt van az a sok lévai születésű, a környéken született, illetve a városért, valamint a régióért sokat tett személyiség, akik emlékének ápolása nemcsak történeti szempontból fontos, hanem fáradhatatlan, a közjóért kifejtett tevékenységük a mai és a jövő nemzedékek számára is ösztönző példa.
(Fotó: Müller Péter archívuma)
A feldolgozott témák megjelentek publikációkban, tanulmányokban? Milyen utóéletük volt az egyes témáknak?
A feldolgozott témákból pályázatok anyagi segítségével a következő kiadványok jelentek meg:
- Sándor Károly, Müller Péter, Valkó Ildikó, Pölhös Margaréta, Vincze László, Mészáros Lajos: Hol sírjaik domborulnak, 2009
- Müller Péter: A lévai irgalmas nővérek intézete története, 2012
- Müller Péter: 20 éves a lévai Reviczky Társulás, 2017
- Müller Péter: Az 1848/49-es Lévai Nemzeti Őrsereg zászlaja és másolata története, 2020
- Müller Péter: Őrizzük kőbe vésett emléküket, 2022
- Müller Péter: Hol sírjaik domborulnak – 2. kiadás, 2023
- Müller Péter: 10 éves a Lévai Szent László Kör, 2023
Ezenkívül a helytörténeti szakosztály vezetőjeként gondoskodom arról, hogy a helytörténeti előadássorozat valamennyi eseményéről képes-szöveges tudósítás jelenjen meg az elektronikus sajtóban. Erre nekünk rendszeresen a Felvidék.ma portál ad lehetőséget, amit ezúton is hálásan köszönünk!
(Fotó: Müller Péter archívuma)
Pásztor Péter/Felvidék.ma
