A héten, egészen pontosan csütörtökön lesz 90 éve annak, hogy a Prágában székelő Minisztertanács Elnökségének rendelete alapján Pozsonyt, illetve Prešporkot, Bratislavára keresztelték át. Az Aktuálne.sk internetes portál összeállítást közöl ebből az alkalomból.
A hírportál cikke rámutat arra, hogy az 1919-es év rendkívül változatos és fordulatokkal teli esztendő volt az egy évvel korábban alakult Csehszlovák Köztársaság életében. „Különösen bonyolult volt a helyzet az iparilag legfejlettebb Duna-parti városban, Pozsonyban. Elsősorban azért, mert a város 80 százalékát alkotó német és magyar lakosok elutasították az újonnan alakult országot” – mutat rá a cikk szerzője. 1919. január elsején cseh és olasz legionáriusok foglalták el a várost, majd három napra rá Vavro Šrobár veszi át az ellenőrzést a város felett. Ebben az időben a Duna-parti település neve még mindig Prešpork (Pozsony, Pressburg), bár a cseh legionáriusok maguk között Wilson-városnak nevezték (Wilsonovo město), az amerikai elnök iránti tiszteletből.
A prágai kormány Šrobár képviseletében február 2-án hozott döntést a város nevének megváltoztatásáról. Pozsony ekkor még mindig a történelmi Magyarország része volt, bár cseh katonai megszállás alatt. A város ekkor a Bratislav nevet kapta, ami a cseh névhasználatban elterjedt Vratislav, Břeclav, Zbraslav nevekkel állítható párhuzamba. Vavro Šrobár intervenciója után a Minisztertanács Elnöksége Prágában bejelentette (1919. március 26.), hogy Prešpork helyett a Bratislava elnevezést kell ezután használni.
„A csehek elvették a város eredeti történelmi nevét, mely a versaillesi nemzetközi békeszerződés értelmében, 1919 júniusában, hivatalosan is a Csehszlovák Köztársaság fennhatósága alá került, és romantikus értelmetlenséggel cserélték le” – írja az Aktuálne portál cikkírója, aki ezt követően áttekinti a város történelmi nevének előfordulásait az egyes forrásokban, végül azt a következtetést vonja le, hogy a magyar Pozsony elnevezés is – szerinte legalábbis – szláv eredetű. „A magyar Pozsony név a Božaň névből ered, ami teljesen szláv. Az 1052 és 1099 közti időszakban így hívták ugyanis a pozsonyi vár akkori urát. Az elnevezés ellatinosításával jött létre aztán a Posonium kifejezés” – állítja a cikk szerzője.
Felvidék Ma, Aktuálne.sk, tt.
