A Fidesz európai választási programalkotó vitasorozatának legutóbbi állomása „Az összetartozás Európája” címmel valósult meg április 17-én Budapesten. A konferencia egyik szónoka Bauer Edit, a felvidéki magyarok európai parlamenti képviselője volt.
„Magyarország többre képes”, ezzel a mottóval indította ez év januárjában a Fidesz-Magyar Polgári Párt a konferencia-sorozatát, amelynek immár a zárórendezvényét tartották azzal a céllal, hogy megfogalmazzák a Fidesz új európai választási programját. Felszólalt Orbán Vikor, a Fidesz elnöke, Martonyi János, a Fidesz kormány külügyminisztere, Schmidt Pál, az Fidesz EP frakciójának vezetője, Gál Kinga EP-képviselő és Tőkés László, az erdélyi magyarság európai parlamenti képviselője is.
A Magyar Távirati Iroda tájékoztatása szerint Bauer Edit előadásában rámutatott arra, hogy Európa újraegyesítésével új lehetőségek nyíltak a magyarság számára, de ezekkel nem mindig sikerült élni. Emlékeztetett arra, hogy rendkívül aggasztóak a szlovákiai magyarok népesedési mutatói. Az asszimiláció, a nyelvvesztés megállíthatatlannak tűnik. Mint mondta: „ahol szlovák iskolába jár a gyerek, szlovák identitást vállal a család, ott két generáción belül kiveszik a nyelv”. Elsősorban az alkalmazottak, a fizikai munkások tekintetében erős a lemorzsolódás, de „aki magasabb iskolázottsági szintet ér el, nem adja fel nemzeti önazonosságát, az végső soron sikeresebb”. Ugyanakkor a lakosságon belüli arányának nem megfelelő, fele akkora a szlovákiai felsőoktatásban részt vevő magyar fiatalok részaránya, mint a szlovák nyelvűeké. Ezért fontos, hogy a rossz politikai légkör ellenére otthon tartsák a fiatal értelmiségieket. Az MKP képviselője kitért arra, hogy a szlovák parlament csütörtökön első olvasatban elfogadta a nyelvtörvény szigorítását, amely rendkívül hátrányosan érintené a szlovákiai magyarokat. Szerinte „hátrányban vannak a határ menti magyar régiók, mert nehezítik a határon átnyúló regionális együttműködéseket” az illetékes szlovák hatóságok, pedig az Európai Unió kiemelten támogatja a határ menti régiókat, mert azok általában elmaradottabbak, mint az egyes tagállamok központi régiói.
A jelenleg is európai parlamenti képviselőként dolgozó Bauer Edit felhívta a figyelmet arra, hogy „Brüsszelben nincs jogalap a kisebbségi problémák megoldására, és ezen valószínűleg az Európai Unió működését átformáló és egyszerűsítő Lisszaboni Szerződés sem fog változtatni. A nyugati tagországok attól tartank, hogy az őshonos nemzetiségek jogaihoz hasonló jogokat fognak követelni az új, az unión kívülről érkező bevándorlók, akiknek az aránya néhány évtizeden belül elérheti a 25 százalékot az unióban.
Az Európai Parlament az elmúlt öt évének eredményeiről szólva elmondta, hogy sikerült olyan határozati javaslatot elfogadtatni, amely különválasztja a hagyományos nemzeti kisebbségeket az új bevándorlóktól, valamint azt, hogy az önkormányzati autonómia-modellek a legalkalmasabb a kisebbségek számára az európai modellek alapján.
Felvidék Ma, pog, MTI
Fotók: www.fidesz.hu
