„A magyar irodalom egyik alapművének számít Jókai Mór klasszikusa, Az arany ember, melyet világirodalmi szinten is magasan jegyeznek. (…)
A főhős, Tímár Mihály a regényben végig pozitív alakként jelenik meg, annak ellenére, hogy esendő ember módjára van „némi” vaj a fején: hűtlenség, lopás, üzleti csalás, telekspekuláció, miegymás. (…)
Jókai nagyszerű regénye jutott eszembe, amikor napvilágra került Bugár Béla legújabb botránya. A politikus immár közel 30 éve szereplője a nagypolitika világának, és meg kell hagyni, hogy viszontagságos ügyletei ellenére is jelentős (azt azért nem mondanám, hogy töretlen) a népszerűsége a felvidéki magyarok (és szlovákok) körében, hiszen a kontextus-világot teremtő háttérmédiának köszönhetően a választókat ezek a kevésbé tisztességes dolgok nem különösebben zavarják.
Ebben vélek felfedezni némi párhuzamot Tímár Mihállyal, akivel még az ügyei is hasonlóak. Tímár ugyancsak egy telekspekuláción (is) gazdagodott meg – olyan telket vett, amelyről tudomására jutott, hogy az állam hamarosan sokszoros áron fogja felvásárolni. Bugár hasonlóképpen félmillió eurót keresett egy olyan telken, melyen az R7-es autópálya fog végighaladni. Mindeközben pedig védi Kaliňák belügyminisztert… (…)
Persze, láttunk már olyat, hogy egy ügyes vállalkozó a semmiből gazdagodott meg piszkosul, így Bugár is ügyesen forgathatta azt a havi 3 ezer eurót, amit 25 éve felvesz fizetésként, így téve szert földek, erdők hektárjaira, ingatlanokra, öregotthonnak álcázott luxuskastélyokra és ki tudja még mire. Hogy ehhez társul némi politikai befolyás is, az csak a véletlen műve lehet…
Ám egy idő után Tímár Mihály sem bírta a kettős életet, az óriási terhet és a szálak már-már követhetetlen összegabalyodását, s egy személycserés trükkel eltűnt a Senki szigetére…
Csonka Ákos: Tímár Mihály szerepének újraértelmezése a felvidéki politikában (Forrás: csonkaakos.blog.hu)