Összecsapásokra számíthatunk szombaton Budapesten? Szombatra „egyetlen demonstráció megtartását sem vette tudomásul” a rendőrség az V. kerületi Szabadság térre. A Magyar Gárda és más szervezetek ennek ellenére szervezik a tiltakozó megmozdulásukat.
„Amennyiben lesznek olyan magánszemélyek és szervezetek – különös tekintettel a Magyar Gárda Egyesületre, akik ennek ellenére demonstrációt akarnak tartani a Szabadság téren, a rendőrség élve a jogszabályok adta lehetőségekkel, a leghatározottabban fog fellépni velük szemben” – olvasható a rendőrség által közreadott közleményben.
A rendőrség egyúttal bejelentette azt is, hogy fokozott, 24 órás ellenőrzést tartanak szombaton a fővárosban. Több szélsőséges szervezet is csatlakozott a terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal való visszaéléssel és emberölés előkészületével is gyanúsított Budaházy György melletti szimpátiatüntetéshez, amelyet a köztévé előtti téren tartanának.
A Gárda melletti szimpátiatüntetést szervez ugyanis Budaházy György baráti köre valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom július negyedikére, szombatra Budapestre. A Magyar Gárda minden tagját felhívta, hogy vegyenek részt a demonstráción, így valószínűleg az utóbbi évek legnagyobb szabású szélsőjobboldali tüntetésére lehet számítani a fővárosban.
A betiltott Magyar Gárda
Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla július 2-i ítéletében. Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája.
A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg – tette hozzá a bíró.
Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, „mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (…), az erőszak veszélyét váltották ki”.
A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
Gaudi-Nagy Tamás, az egyesület jogi képviselője és Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után utcai sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz és a strasbourgi bírósághoz fordulnak. Az ügyvéd és az egyesület elnöke egybehangzóan megerősítette: az egyesület megszűnt ugyan, de a gárda tagjai folytatják tevékenységüket.
Vona Gábor kifejtette azt is: megítélése szerint az eljárás tétje az volt, hogy a másodfokú bíróság képes-e ellenállni a hazai és nemzetközi politikai nyomásnak, ami sajnos nem sikerült. A Magyar Gárda ügye szimbolikus ügy, ami bírói úton nem megoldható, „jó döntés nem is születhetett”. Az ítéletnek „beláthatatlan következményei” lehetnek, hiszen „szembemegy a magyar társadalom igazságérzetével” – tette hozzá Vona Gábor.
A felperesként eljáró Fővárosi Főügyészség a szervezet 2007. december 9-i, Tatárszentgyörgyön tartott felvonulása után döntött arról, hogy bíróság előtt kezdeményezi feloszlatását. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaélve végzi, működése a cigány népcsoport szabadságának és jogainak olyan fokú sérelmével jár, amely indokolja a feloszlatást.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet a Fővárosi Bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletével tavaly decemberben oszlatta fel – ezt a döntést hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla.
Felvidék Ma, VG, Heti Válasz
