A szlovák kormány állítja, hogy a schengeni egyezmény alapján joga volt megakadályoznia Sólyom László belépést Szlovákiába. A schengeni övezetbe Szlovákia önként lépett be, és bár minden tagországnak jogában áll megtagadnia a szabad határátlépést, ha azzal bűncselekményt akadályoznak meg, de más oka nem lehet az EU-ba való szabad beutazás megtiltásának. Hogy egy államfőről már ne is beszéljünk, írja Uhl Peter a cseh Právo napilapban. A belépés elutasításakor már nem volt szó arról, hogy Sólyom azzal provokált volna, hogy augusztus 21-ét írtunk, amikor 1968-ban, magyar részvétel mellett, a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. A katonai akciót Sólyom már elítélte, írja a Právo cikkírója. Magyarországon augusztus 20. állami ünnep, ezen a napon hozták át ugyanis 1083-ban Erdélyből Budára Szent István földi maradványait. István nem a mai Magyarország, hanem a Magyar Királyság uralkodója volt, tehát a mai szlovákok elődjeinek királya is, szögezi le Uhl Peter. Nem lehet érv a beutazás megtagadásához a Jobbik és a félkatonai gárda sem, mivel a budapesti kormány igyekszik velük felvenni a harcot. Pozsonyban viszont ott a kormányban a Szlovák Nemzeti Párt, akinek elnöke, Ján Slota közönségességéről ismert figura, aki gyakorta sérteget mindenkit, aki nem szlovák – magyarokat, cseheket, romákat.
Vajon ki tesz igazságot ebben a konfliktusban? – teszi fel a kérdést a Právo jegyzetírója. Az Európai Parlament és az Európai Tanács legföljebb csak ajánlásokat tudnak megfogalmazni és felszólítani a megbékélésre. Hasonlóan a Szocialista Internacionáléhoz, melynek a Fico vezette Smer és az MSZP egyaránt a tagja. Budapest valószínűleg a luxemburgi Európai Bírósághoz fordul, Ficonak pedig ott vajmi kevés esélye lesz a győzelemre.
Komárom lakosságának nagy százaléka magyar, írja Uhl Peter, akik többségben lojálisak nem csupán az EU-hoz, hanem Szlovákiához is. Luxemburgban pedig nehezen lehet majd bebizonyítani, hogy Sólyom jelenléte az ország belbiztonságát vagy a közrendet veszélyeztette volna, de azt is, hogy a Magyar Gárda vagy a Szlovák Testvériség fenyegetése a komáromi rendezvényen akkora mértékű lett volna, hogy meg kellett akadályozni a magyar államfő belépését az országba.
Mert nem is a konfliktusban győztes félről van szó. Európába ugyanis, továbbá Szlovákia és Magyarország kormányába nem férhet bele az etnikai konfliktust szító eszmeiség. Ám a választópolgárok sajnos másképp is dönthetnek. Viszont az Európai Unió biztosan túllép a Budapest és Pozsony közti hidegháborún, összegzi véleményét Uhl Peter a Právo napilapban.
Felvidék Ma, Právo
Kapcsolódó cikk:
Stop a magyar politikusnak – szlovák és cseh lapok a meghiúsított elnöklátogatásról
