A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális és Környezeti Gazdaságtan mesterhallgatói látogattak el május első hetében Kassa megye egyes városaiba. A tanulmányútjukat Rozsnyón zárták, ahol a város és a járás gazdaságpolitikai helyzetét, illetve a város- és térségfejlesztés kihívásait Porubán Ferenc és Beke Zoltán mutatták be a tanulmányút résztvevőinek.
„Megragadott a kulturális turizmus lehetősége, amely itt még kialakulóban van. Volt egy lovaskiállítás, ahová nem tudtunk eljutni, és a krasznahorkai vár, ahová szintén nem tudtunk bejutni, mivel felújítás alatt áll. Talán a köztérprogramok és a kulturális kettősség vizsgálata az, amit a jövőben szeretnék hasznosítani ebből a látogatásból” – vélekedett Papp Árpád, a tanulmányút résztvevője, az egyetem hallgatója.
A látogatók a Kárpát-medence olyan pontját szerették volna megismerni, amelynek aránylag kevés figyelmet szentelnek, viszont számukra nagyon érdekes. A látogatás alkalmával a Csereháton, Kassán, Tőketerebesen, Nagyszelmencen, Szepsiben, Krasznahorkaváralján és Rozsnyón jártak. A meglátogatott részeken megismerkedtek Kassa és környező térségének gazdaságpolitikai helyzetével, illetve a város- és térségfejlesztésének kihívásaival.
A várost és a járás gazdaságpolitikai helyzetét, ill. a térségfejlesztésének kihívásait Porubán Ferenc és Beke Zoltán mutatták be a tanulmányút résztvevőinek (Fotó: Beke Beáta/Felvidék.ma)
„Ez a rész azért érdekes, mert Szlovákia gyakorlatilag ketté van osztva. Van egy fejlett nyugati rész, és egy fejletlen keleti. Magyarországot is nagyjából a Duna vágja ketté ebből a szempontból, és az, hogy a határok többé-kevésbé vesztenek fontosságukból, Északkelet-Magyarország és a Délkelet-Szlovákia gazdasági együttműködése és fejlődése nagyon érdekes. Ebből kifolyólag az is érdekes, hogy a dél-szlovákiai magyarok hogyan tudnak ebbe bekapcsolódni, és milyen lehetőségeik vannak “– nyilatkozta a Felvidék.ma–nak Kocsis János Balázs városszociológus, a Corvinus Egyetem docense.
A terepgyakorlat egyik állomása Kassa megye önkormányzata volt, ahol Zachariaš István és dr. Orbán Máté Julianna ismertették a határ menti együttműködés fontosságát, a kezdeményezéseket, és a Via Carpatia EGTC tevékenységeit.
A tanulmányút résztvevői szerint érezhető és látható is egyfajta elmozdulás a határ menti együttműködések terén, azonban nagyon sok az akadály. Mások a szerveződési elvek Szlovákiában és Magyarországon. Véleményük szerint Szlovákiában erős a megye, míg Magyarországon a megyéknek nincsenek lehetőségeik. Továbbá megfigyelték, hogy a két megye hasonló problémákkal küzd, nevezetesen az elvándorlással, a nehéz gazdasági helyzettel, a cigányság integrációjának kérdéskörével.
Dr. Orbán Máté Julianna ismerteti a határmenti együttműködés fontosságát, kezdeményezéseket, és a Via Carpatia EGTC tevékenységeit (Fotó: Via Carpatia EGTC facebook)
„Nagyon sok olyan problémáról is hallottunk, amelyek erőteljesebb szándék mellett megoldhatók volnának. Azonban ez a szándék nagyon sokszor Pozsonyban és Budapesten dől el, és ez a régió mindkét vezetésnek messze van. Pozsony még messzebb van, mint Budapest. A magyarországi részen már azért épülgetnek az autópályák errefelé. Ózd és környéke azonban jelenleg is egy erőteljes válságrégió” – tudtuk meg Kocsis János Balázstól.
A több napig tartó tanulmányút célja az abaúji rész központi funkciói átalakulásának vizsgálata volt a határ mindkét oldalán. A résztvevők annak a megerősítését keresték, hogy a korábbi térszerkezet képes-e visszaállni, és a kassai agglomeráció ténylegesen elkezdte-e magához integrálni a magyarországi régiót is, amelynek véleményük szerint nagyon nagy szüksége volna egy városközpontra. A látottak alapján azonban megállapították, hogy ez jóval kisebb mértékű, mint amellyel Budapestről számoltak. Másrészt tapasztalataik alapján azt látták, hogy Kassa megye önkormányzata ezzel erőteljesen foglalkozik.
„Egyrészt azt láttam, hogy rendezett, fejlett Kassa, Szepsi, de akár Rozsnyó belvárosa is, tehát látni a fejlődést. Viszont szembetűnők a társadalmi különbségek. A külső részeken a mélyszegénységben élő csoportok, romák laknak. Ez elég szembetűnő volt. A látogatás alkalmával folyamatosan azon gondolkodtunk, hogy milyen lehetőségek vannak a meglátogatott településeken. A turizmus, a mezőgazdaság és a határon átnyúló együttműködések lehetőségeit vizsgáltuk “– mondta Teveli Horváth Dorottya, az egyetem hallgatója.
Magyarországi részről Abaúj régiónak az a nagy problémája, hogy annak természetes központja, Kassa Szlovákiához került, ennek következtében az a rész teljes mértékben piacát vesztette. Olyan típusú együttműködésre, illetve gazdaságfejlesztési tevékenységre volna szükség a régióban, amely mindkét térséget ki tudná rántani hátrányos helyzetéből. Ez azonban egy hosszú és komplex folyamat lenne, amelyre egyelőre akarat sem mutatkozik.
