Orbán Viktor szlovákiai látogatását véleményezte Öllös László, szlovákiai politikai elemző, és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének történésze az mr1-Kossuth rádió szerdai Ütköző c. műsorában.
Áttörést nem hozott, enyhülést viszont igen – többek között így látják Orbán Viktor magyar miniszterelnök szlovákiai látogatását a magyarországi elemzők. A szlovák média szerint továbbra sincs közeledés a vitás kérdésekben, de pozitív az, hogy ezt a miniszterelnökök sem tagadják. A kormányok saját nemzeti taktikája mellett azonban a regionális érdekeket is számításba kell venni. A kiegyensúlyozott szomszédi kapcsolatok meg tudják sokszorozni egy ország külpolitikai hatékonyságát. Nyilvánvaló, hogy a szlovák-magyar kérdés befolyásolja a visegrádi négyek politikáját is.
A dél-szlovákiai régió infrastrukturális fejletlensége miatt továbbra is nagy a térség munkanélkülisége. Lényegi vitákra van szükség, hogy minél előbb megszülethessen a megoldás, de naivitás lehet azt hinni, hogy az életszínvonal emelkedése visszaszorítaná a nacionalizmust a válságrégióban. A politika eszközei ugyanis végesek, az előítéletek megszüntetésére nem kínálhatnak megoldást. Az elmúlt húsz év tehát megmutatta, hogy a két szomszédos ország együttműködésének egyes szférái nem jelentenek változásokat a másikban.
A magyar-szlovák viszony normalizálódása Szarka László szerint azért lenne fontos, mert a jó szomszédi viszony megsokszorozza az egyes államok külpolitikai hatékonyságát. Öllös szerint a magyar kérdés, pontosabban a magyarellenesség a szlovák politikai elitben mélyen meggyökereződött, hosszú ideje nincs kampány magyarellenesség nélkül. Az együtt élő magyarok és szlovákok közt naponta ugyan nincsenek olyan konfliktusok, mint az távolról vélhetnék, de a gyanakvás bennük van, a magyarellenes pártok, melyek ezekben a régiókban is indulnak a választásokon, mindig lényegesen több szavazatot kapnak a szlovákoktól, mint a magyarok. Az államközi rossz viszony ezt tudja előidézni.
Öllös szerint a kisrégiós együttműködések nem tudják helyettesíteni a nagypolitikai szembenállást. Helyi megoldások születhetnek, de ezek a nagypolitika, az állami szintű gazdaságpolitika, a megfelelő törvényi háttér nélkül nem változtatnak a fennálló helyzeten.
Nem lát nagy reményt arra, hogy az új kormány Dél-Szlovákia javára változtathatna bel- és gazdaságpolitikáján. Ígéretek voltak, de a költségvetésben nem képződik le semmi. Szarka László szerint Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia egyformán leszakadt régió, de Szarkának fontos, hogy a Radičová kormányban ott van a Most-Híd, amely 180 ezer magyar szavazatot is kapott, tehát van remény rá, hogy ezt is méltányolni fogják. Szarka külön és kiemelten tanácsolta a magyar kormánynak, hogy legyen jóban a Most-Híddal, támogassa, mert akkor békés, nyugodt időszak következhet a szlovákiai magyarok életében.
Öllös László viszont nem lát erre esélyt. Szerinte a rendszerváltást követően az FMK kormányzati szerepe, illetve az MKP két Dzurinda-kormányban való részvétele a magyar-szlovák viszony alapkérdéseit nem oldotta meg, nem foglalkozott velük, csak hallgatott róluk, hogy látszólagos nyugalom legyen. Szlovákiában a szlovák politika ma is veszélyforrásnak tartja a szlovákiai magyar kisebbséget és Magyarországot is, tehát amint történik valami Magyarországon, azonnal elutasító álláspontra helyezkedik, s amint a magyar kisebbség szeretne elérni valamit, akkor is fellángol a nacionalizmus. Szarka szerint az államközi vegyes bizottságokon keresztül kellene megoldást keresni. Öllös szerint ez kevés, széleskörű, nyílt és nyilvános társadalmi vitára kell bocsátani a magyar-szlovák viszony eddig kibeszéletlen kérdéseit, mert az egész nemzetet kell megszabadítani az előítéletektől. Egy egészséges kölcsönös viszony e nélkül nem alakítható ki, véli Öllös.
Szarka László az „ördög ügyvédjének” is felcsapott. Azt állította: a Most-Híd sikeresen csak akkor léphet fel a kisebbségi nyelvtörvény ügyében, ha mögé áll az Orbán-kormány is. Szarka arra hivatkozott, Magyarországnak be kell látnia, hogy a Kárpát-medencében hosszú távon lesznek ilyen pártok, s tudomásul kell venni, hogy velük is együtt kell működnie. Elvégre, mondta Szarka, a legtöbb helyi önkormányzatban is szlovákok és magyarok működnek együtt.
Öllös László viszont arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar-magyar viszonynak megvannak az alkotmányos és egyezményes keretei.
(Szarka László az MTA Kisebbségkutató Intézetének imunkatársa, a Selye János Egyetem Pedagógiai Karának dékánja, Dušan Čaplovič volt kisebbségi kormányalelnök tanácsadója, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa; Öllös László politológus, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke.)
Mr1, Felvidék Ma