Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint Rodostót sokkal jobban be kellene kapcsolni a magyar emlékezetbe és a magyar turizmusba. A török és a magyar kormánynak komolyan el kellene gondolkoznia azon, hogy a közös együttműködés „sarokbástyájává” tegye a mai Tekirdag, azaz Rodostó városát – hívta fel a figyelmet.
Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára háromnapos hivatalos látogatás keretében érkezett szerdán, október 30-án Törökországba.
Az MTI-nek arról is beszámolt, hogy az erdélyi gyerekekkel megkoszorúzták a Rákóczi-háznál a fejedelem mellszobrát és közösen elénekelték a Székely himnuszt. Csütörtökön Isztambulban felkereste a magyar főkonzulátust és az Isztambuli Magyar Intézetben működő hétvégi magyar iskolát. A programot a nyárádszeredai Bekecs Néptáncegyüttes szerdai rodostói, valamint csütörtöki isztambuli fellépése színesítette.
Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala
A látogatás pénteken, november 1-én – mindenszentek napjára is emlékezve – magyar nyelvű misével és koszorúzással zárul az isztambuli Szent Benedek-templomban, ahol Rákóczinak, valamint édesanyjának, Zrínyi Ilonának, továbbá Thököly Imrének a hamvait őrizték évtizedeken keresztül.
Rodostót sokkal jobban be kellene kapcsolni a magyar emlékezetbe és a magyar turizmusba
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Török-Magyar Kultúrház rodostói átadó ünnepségén mondott ünnepi beszédében október 30-án hangsúlyozta, Rodostót sokkal jobban be kellene kapcsolni a magyar emlékezetbe és a magyar turizmusba.
Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala
A kultúrház a nyugat-törökországi Rodostóban (Tekirdag), a Rákóczi Múzeum mögött található Hikmet Cevik utca 11. szám alatt nyílt meg.
Az államtitkár a felújított épületnél felidézte, hogy a ház annak a Csáky Mihály grófnak volt az otthona, aki II. Rákóczi Ferenc fejedelem egyik leghűségesebb generálisaként a bujdosásba is követte őt, és akit 1738-tól 1757-ben bekövetkezett haláláig a rodostói kuruc emigráció vezetőjeként tartanak számon.
Potápi Árpád János az MTI-nek telefonon elmondta: két évvel ezelőtt járt először Rodostóban, és már akkor megérintette, hogy a török emberek és vezetőik mennyire foglalkoznak a kuruc, illetve Rákóczi-hagyományokkal.
Kiemelte: Csáky gróf házát a város önkormányzata teljes egészében a saját pénzéből újította fel azzal a céllal, hogy mind a magyar, mind a helyi turistákat odavonzza.
Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala
A nemzetpolitikai államtitkár közölte: az épület egyrészt a rodostói Török-Magyar Baráti Társaság irodája lesz, ahol a tiszteletbeli konzul, Erdogan Erken hivatala is helyet kap. Hozzátette: a házban a száműzetésbe kényszerült 80 fős magyar kolóniáról szóló történeti kiállítást is berendeztek, a gyerekek számára külön interaktív szobával.
Az államtitkár szerdai beszédében emlékeztetett: a Rákóczi-szabadságharc leverését követően a fejedelem először Lengyelországban, később Franciaországban, 1717-től a török szultán meghívására pedig az Oszmán Birodalomban lelt menedékre, ahol a kezdetekkor Edirnében (Drinápoly), majd Isztambul Yeniköy nevű községében élt.
Bécs tiltakozása miatt 1720-ban a szultán a magyar politikai emigráció lakhelyéül Rodostót (Tekirdag) jelölte ki. Rákóczi életének utolsó 15 évét ebben a Márvány-tenger partján fekvő kisvárosban töltötte.
Potápi Árpád János rámutatott: aki Rodostóba érkezik, annak rögtön feltűnhet, hogy a városban egy különálló „magyar sziget” található.
Rodostó
A mára már teljesen felújított Rákóczi Múzeum, a Magyar utca, a Rákóczi sugárút, a Mikes Kelemen utca és park, illetve a Szabadság és Béke park – amelyben a fejedelem egész alakos szobra áll – mind arról tanúskodik, hogy évszázadokkal ezelőtt nemcsak befogadtak egy maroknyi magyar közösséget, hanem az idő múlásával sem engedték, hogy a törökországi évek emlékét elfedje az idő – fogalmazott.
