Székelyföldre és Tündérországba repítette el a hallgatóságot november 14-én Cserník Pál Szende az Ipolysági Városi Könyvtár épületében. Az Ipoly jobb partján is közismert, Honton élő székely mesemondó Meselélek címmel jelentette meg első kötetét. A kiadvány a mese elemeit felhasználva regéli el szerzőjének mesébe illő csodás élettörténetét.
A könyvbemutatót Majoroš Moys Magdolna, az intézmény könyvtárosa nyitotta meg, aki röviden bemutatta Cserník Pál Szendét. Mint elmondta, a szerző Sepsiszentgyörgyben született, majd fiatal felnőttként költözött át Magyarországra. A gyermekei óvodájában a magyar népmesét ünnepelve mondta el első székely meséjét.
Majoroš Moys Magdolna köszönti a közönséget az Ipolysági Városi Könyvtárban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Mivel a mesemondó kezei foglaltak voltak a könyvvel, így a lábaira húzta fel a mese bábjait. A mintegy másfél évtizeddel ezelőtti megoldás mára védjegyévé vált. Terebélyes szoknyája adja a mese figuráinak a hátteret. Mint vallja: „a székely mese kikerekedett az életemben, kenyerem lett a mese, s a mese lett a kenyerem”.
Cserník Pál Szende ismert a vidékünkön is.
Felvidék-szerte számos helyen tartott már lélegzetelállító mesés délutánokat. Több helyszínen immár visszatérő vendég.
Ugyanakkor az anyaországban és a szülőföldjén is számos fellépése van.
Cserník Pál Szende, a Honton élő székely mesemondó (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Sőt az Óperencián túlra is elvitte a magyar mesét, ausztráliai és az Amerikai Egyesült Államokbeli magyar közösségek ugyancsak vendégül látták már. A Meselélekben egy mesemondó élete van elmesélve mesében – hangzott el a megnyitó köszöntőben.
„A könyvben az életéről olvashatunk. Elsősorban arról, hogy honnan indult, milyen élmények alapján lett mesemondó”- kezdte a szerzővel folytatott beszélgetést Karaffa Gyula, a Nagyorosziban élő bőrdíszműves, kiadó, költő. Hozzátette: a Meselélek egy irigylésre méltó életet tükröz, egy olyan élet elevenedik meg benne értékeivel, amely ma már nem létezik.
A szerzővel Karaffa Gyula beszélgetett (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Cserník Pál Szende a mesemondással kapcsolatban kifejtette:
az elhagyott otthon, az elvesztett, szeretett szülőföld tért vissza az életében a mesemondással. A mese egyfajta köldökzsinór a szülőfölddel.
Mint kiemelték, a mesékkel a régi időkbe repülünk vissza, megmutatja hogyan éltünk régen, és hogyan kellene élnünk ma is.
Karaffa Gyula a kötet nyelvezetéről, valamint a szövegek által elénk tárult tájjal kapcsolatban megjegyezte: Szende Tamási Áron Ábeljének leányka változata. Az ízes szóhasználattal megelevenedik a székelyföldi vidéki élet, az értékeivel, az erős hitvilágával, az emberek iránti szeretettel és tisztelettel.
Mesés élettörténet bontakozik ki a könyv lapjain (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Számos történetben jelennek meg a nagyszülők, szinte sugárzik belőlük az irántuk érzett mély tisztelet, egyben bennük van az értéktartás és a hagyományok ápolása is. A felelevenített élettörténetek javarészt humorral fűszerezettek.
Ugyanakkor mindegyik történet egyfajta meseként, életmeseként formálta a szerző sorsát.
Mint a könyvbemutatón is elhangzott: a fantasztikus történetek az élet részei. A kötet közel húsz életmesét tartalmaz. Az egyes történetek mellett ugyancsak a szerző által írt rövid versek olvashatóak. A könyvet Csomortáni Gál László illusztrációi díszítik.
Nem maradhatott el a dedikálás (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A könyvbemutató végén nem maradhatott el a könyvkeresztelés sem, Karaffa Gyula, Majoroš Moys Magdolna s e sorok írója áldotta meg az olvasó szíve csücskéig ható Meselélek kötetet.
