1945. április 5-én hirdették ki a Kassai kormányporgramot. A beneši dekrétumok a csehszlovák kormány és Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök intézkedései a II. világháború utáni új, egységes csehszlovák nemzetállamnak a német és a magyar nemzetiségtől való megtisztítását célozták. Összegyűjtöttük a rendelkezések azon részeit, amelyek a magyar kisebbséget érintették.
A köztársasági elnök 1945. május 19-én kelt 5. számú dekrétuma
Az elnyomás idején végrehajtott egyes vagyonjogi ügyletek érvénytelenségéről, továbbá a németek, a magyarok, az árulók, a kollaboránsok, valamint egyes szervezetek és intézetek vagyoni értékeinek állami kezeléséről
2. §
(1)Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszi e dekrétum további rendelkezései értelmében.
(2)Az állami szempontból megbízhatatlan személyek vagyonának kell tekinteni az e személyek által 1938. szeptember 29. után átruházott vagyont is.
3.§
Az állami vagyonkezelést be kell vezetni minden olyan vállalatnál, amelyek esetében ezt a termelés és a gazdasági élet menete megköveteli, különösen az elhagyott vagy az olyan üzemekben, amelyek állami szempontból megbízhatatlan személyek birtokában, igazgatása alatt, bérletben vagy haszonbérletben vannak.
4. §
állami szempontból megbízhatatlannak kell tekinteni:
a)a német vagy a magyar nemzetiségű személyeket,
b)azokat a személyeket, akik a Csehszlovák Köztársaság állami szuverenitása, önállósága, egysége, államformája, biztonsága és védelme ellen irányuló tevékenységet fejtettek ki(…)
6. §
Német vagy magyar nemzetiségűeknek tekintendők azok a személyek, akik az 1929 óta tartott bármelyik népszámláláskor német vagy magyar nemzetiségűeknek vallották magukat, vagy a német vagy a magyar nemzetiségű személyeket tömörítő nemzeti csoportok vagy politikai pártok tagjai lettek.
A köztársasági elnök 1945. június 21-én kelt 12. számú dekrétuma
A németek, a magyarok, valamint a cseh és a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és sürgős elosztásáról
1.§
(1)Azonnali hatállyal és térítés nélkül a földreform céljaira elkobozzuk azt a mezőgazdasági vagyont, amely
a)német és magyar nemzetiségű személyek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül,
b)a köztársaság árulóinak és ellenségeinek tulajdonában van, állampolgárságukra való tekintet nélkül, akik ezt a tevékenységüket főként a háború idején, 1938 és 1945 között fejtették ki.
5. §
(1)Ha az 1. § értelmében elkobzott mezőgazdasági vagyon bérben van, akkor érvényét veszíti minden bérleti (haszonbérleti) szerződés.
6. §
(1)Az 1. § alapján elkobzott vagyont a földhöz juttatandó személyeknek való átutalásáig a Mezőgazdasági Minisztérium mellett működő Nemzeti Földalap kezeli, amelyet ezennel létesítünk.
A köztársasági elnök 1945. június 19-én kelt 28. számú dekrétuma
A németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről
1.§
A köztársasági elnök 1945. Június 21-én kelt 12. számú, a németek, a magyarok, valamint a cseh és szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzására és sürgős elosztására vonatkozó dekrétuma értelmében elkobzott mezőgazdasági vagyont, amely a Nemzeti Földalapot illeti meg, betelepítik, amennyiben nem osztják ki a földkiutalással az olyan vidékről jelentkező igénylőnek, ahol földhiány van, vagy ahol kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés feltételei.
2.§
(1)Földjuttatást a telepítés keretében a cseh és a szlovák, valamint más szláv nemzet tagja kérhet, aki nemzeti szempontból megbízható.
3.§
A földjuttatásra elsőbbségi joguk van e dekrétum értelmében azoknak az igénylőknek, akik kitüntették magukat és érdemeket szereztek a nemzeti felszabadító harcban, főleg katonáknak és partizánoknak, a volt politikai foglyoknak és deportáltaknak, családtagjaiknak és törvényes örököseiknek…
A köztársasági elnök 1945. július 20-án kelt 28. számú dekrétuma
A németek, a magyarok és az állam más ellenségei mezőgazdasági földjének cseh, szlovák és más szláv földművesekkel való betelepítéséről
A köztársasági elnök 1945. augusztus 2-án kelt 33. számú alkotmánydekrétuma
A német és a magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről
A kormány javaslatára és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal megállapodva elrendelem:
1.§
(1)Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat.
(2)A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatályba lépésének napján elveszti csehszlovák állampolgárságát.
A köztársasági elnök 1945. szeptember 19-én kelt 71. számú dekrétuma
Azon személyek munkakötelezettségéről, akik elvesztették csehszlovák állampolgárságukat
Elrendelem:
1.§
(1)A háború által okozott károk felszámolására és helyreállítására, valamint a háború által
tönkretett gazdasági élet megújítása érdekében bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik a köztársasági elnök által 1945. augusztus 2-án kiadott (…) 33. Számú alkotmánydekrétum értelmében elvesztették csehszlovák állampolgárságukat.
2.§
A munkakötelezettség a 14-60 éves férfiakra és a 15-50 éves nőkre vonatkozik, e kor betöltését véve alapul.
3. §
(1)A munkakötelezettség által érintett (…) személyek nyilvános vagy személyes felszólításra kötelesek a megszabott határidőben személyesen megjelenni a lakóhelyük alapján illetékes nemzeti bizottságnál.
(2)Ekkor a járási nemzeti bizottság a munkakötelezettség által érintett személyt munkára osztja be, esetleg munkásosztagokat alakít.
4.§
(1) Az a személy, akit munkára osztottak be, köteles eleget tenni ennek a beosztásról szóló utasításnak, még akkor is, ha úgy véli, hogy a munkakötelezettség nem vonatkozik rá, amíg nem születik hivatalos döntés erre vonatkozó kérdéséről.
5.§
A munkakötelezettség bármilyen munkára vonatkozik, amelyet az 1. § 1. bekezdésében feltüntetett céllal végeznek, s amelyet az illetékes járási nemzeti bizottság közérdekű munkának ismer el.
8. §
(1)A munkára beosztott személyek kötelesek a nekik kiadott munkát szabályszerűen és lelkiismeretesen elvégezni és tartózkodni mindentől, ami megnehezíti vagy veszélyeztetheti a meghatározott munkakör céljának elérését. Kötelesek bárhol elvégezni a rájuk bízott munkát, és olyan munkát is kötelesek végezni, amely nem tartozik rendszeresen űzött foglalkozásukhoz.
A köztársasági elnök 1945. október 25-én kelt 108. számú dekrétuma
Az ellenséges vagyon elkobzásáról és a nemzeti újjáépítési alapokról
1.§
(1)Térítés nélkül elkobozzák a Csehszlovák Köztársaság javára az ingatlan és ingó vagyont, nevezetesen még a vagyoni jogokat is, amelyek a német és a magyar megszállás tényleges befejezésének napján tulajdonában voltak, vagy magyar jogi személyeknek, vagy pedig
(2)Német vagy magyar nemzetiségű természetes személyeknek, kivéve azokat a személyeket, akik igazolják, hogy hívek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sohasem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen(…)
(3)Az elkobzás vonatkozik minden vagyonra, amely az 1938. Szeptember 29. utáni időszakban az 1. és 2. bekezdésben megjelölt alanyoké volt(…)
A köztársasági elnök 1945. október 27-én kelt 137. számú alkotmánydekrétuma
Azon személyek forradalmi időszakában történő őrizetbe vételéről, akiket állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintettek.
A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletei és egyéb központi csehszlovák és szlovák jogszabályok
A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. Szeptember 6-án kelt 6. számú törvényerejű rendelete
A német és a magyar nemzeti kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről
A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasággal és Földreformmal Foglalkozó Megbízotti Hivatalának 1945. Március 10-én kelt 24. Számú rendelete
A Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége által a németek, a magyarok, valamint a szlovák nemzet árulói és ellenségei mezőgazdasági vagyonának elkobzásáról és haladéktalan elosztásáról elfogadott 1945. Évi 4. SZNT törvényerejű rendelet végrehajtásáról
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 15-én kelt 33. számú törvényerejű rendelete
A fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és a kollaboránsok megbüntetéséről s a népbíróság létesítéséről.
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. június 5-én kelt 50. számú törvényerejű rendelete
A vagyon nemzeti (állami) kezeléséről
Az SZNT Pénzügyi Megbízotti Hivatalának 1945. július 10-én kelt 155. számú rendelete
Az állami nyugdíj és ellátási illetmények, valamint a kegydíjak és –adományok azon élvezőinek kötelező összeírásáról, akik a Magyarország és Németország által ideiglenesen megszállt területen élnek.
A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. augusztus 23-án kelt 105. számú törvényerejű rendelete
A munkatáborok létrehozásáról
