Az utóbbi harminc évben viszonylag magas szinten maradt a magukat hívőnek valló lengyelek száma, bár bizonyos csökkenő tendencia észlelhető. Gyorsabban apad viszont a vallásgyakorlók száma, különösen a fiatalok körében – derül ki a lengyel állami statisztikai hivatal szerdán közzétett felméréséből.
Míg 1992 márciusában a megkérdezettek 94 százaléka minősítette magát hívőnek, illetve mélyen hívőnek, idén augusztusra ez a csoport valamivel kisebb volt, 87,4 százalékot tett ki – ismertette a felmérési eredményeket a lengyel állami statisztikai hivatal (CBOS).
A jelentésben megjegyzik: a vallásosság továbbra is magasabb arányban jellemző a nőkre, mint a férfiakra, és ezen mit sem változtatott a nők társadalmi szerepének és műveltségi szintjének növekedése, valamint az abortusztörvény módosítása elleni tavaly őszi tiltakozások.
A deklarált vallásosságnál gyorsabban csökkent viszont az utóbbi három évtized folyamán a vallásukat rendszeresen gyakorlók száma. Míg 1992-ben a katolikus lengyelek 69,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hetente legalább egyszer részt vesz szentmisén, idén ez a csoport 42,9 százalékot tett ki.
Ezzel együtt nőtt a templomba nem rendszeresen járók, illetve a vallást egyáltalán nem gyakorlók száma – az utóbbi csoportba idén már a válaszadók 24,1 százaléka tartozott.
A 18 és 24 éves korcsoportban 1992-ben 93 százalékos, 2021-ben pedig 71 százalékos volt a hívők aránya. A fiatal vallásgyakorlók aránya viszont három évtized alatt 69 százalékról 23-ra zsugorodott.
Az utóbbi években ebben a korcsoportban érzékelhető a legdinamikusabban csökkenő tendencia a vallásos hitet, valamint a vallásgyakorlást illetően.
A vallásgyakorlástól történő elfordulás folyamata az egész társadalomban tavaly májustól gyorsult fel jelentősebben. Ezt a jelenséget a CBOS jelentése egyrészt az egyházi személyek által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekkel összefüggő, az utóbbi hónapokban nyilvánosságra került botrányokkal, másrészt a Covid-19 járvánnyal járó egészségügyi szigorításokkal magyarázza.
(MTI/Felvidék.ma)
