Az Európai Parlament október 25-i plenáris ülésén túlnyomó többséggel elfogadták Bauer Edit (MKP) európai parlamenti képviselő jelentését az uniós polgárok unión kívüli konzuli védelméről.
Az irányelv célja olyan koordinációs és együttműködési intézkedések jogi keretbe való foglalása, amelyek megkönnyítik a konzuli védelemhez való hozzáférést azon állampolgárok számára, akiknek unión kívüli országokban nincs saját tagállami képviseletük. A dokumentum az Európai Unió polgárainak diplomáciai és konzuli képviseletek általi védelméről szóló 95/553 sz. határozatot hivatott helyettesíteni, figyelembe véve a Lisszaboni Szerződés által létrehozott jogi keretet.
Bauer Edit (EPP, MKP) kiemelte, hogy két fő típusát különböztetjük meg a konzuli segítségnek. Az első és gyakoribb a mindennapi konzuli segítség, például elveszett útlevél, baleset vagy haláleset során, illetve ha valaki bűncselekmény áldozatává válik. Egyre gyakoribbak viszont azon krízishelyzetek is, amikor az Unió polgárai segítségre szorulhatnak.
„A mindennapos konzuli segítséget igénylő helyzetekben az állampolgárok segítséget kérhetnek bármely tagállam konzulátusán vagy nagykövetségén, amennyiben nincs saját képviseletük, esetleg ha az nem elérhető. A krízisszituációk esetében viszont más a helyzet. Az összes, témában érintett EP bizottság csaknem egyhangúan azon a véleményen volt, hogy evakuáció és krízishelyzetekben nem egy konkrét tagállamnak kellene viselnie a segítségnyújtással kapcsolatos terheket, beleértve a képviselettel nem rendelkező uniós polgároknak nyújtott segítséget is. Ellenkezőleg, a koordinációs feladatokat át kell hárítani az uniós képviseletre” – magyarázta a jelentéstevő.
„Ez a javaslat is egy kiváló példája annak, hogy a „több Európa” jelszó nem feltétlenül jelent több bürokráciát. Ugyanúgy jelenthet nagyobb segítséget Európa polgárai számára, akik bajba jutottak, illetve hathatós védelmet azon polgárok számára, akik nem rendelkeznek képviselettel a harmadik országban és bizonytalan vagy krízishelyzetben találják magukat” – emelte ki Bauer képviselő asszony.
Csaknem a szavazásig megválaszolatlan maradt a kérdés, vajon az irányelv hatálya alá tartoznak-e azon menekültek és hontalanok, akik legálisan tartózkodnak az adott tagállam területén. Az EP jogi szolgálatának állásfoglalása szerint: „az irányelv személyi hatályának jogi alapját nem lehet úgy bővíteni, hogy a tagállamokat arra kötelezzük, hogy konzuli védelmet biztosítsanak külföldön a menekülteknek, hontalanoknak vagy olyan személyeknek, akik nem állampolgárai a tagállamnak, de az adott tagállamban tartózkodnak és rendelkeznek a tagállam által kiadott úti okmánnyal.”
„Nem kétséges, hogy ez az irányelv a szolidaritás kifejezése Európa nemzetei közt. Szükségünk van ilyen jogszabályokra, hiszen az Európai Unió hozzáadott értékét láttatják és rámutatnak arra, hogy érdemes uniós polgárnak lenni ” – összegezte az előadó.
Felvidék.ma