A budapesti Nemzeti Vágtán Felvidéket Vajda János zsoké, az izsai Első Felvidéki Huszárbandérium hagyományőrző huszárhadnagya képviselte. Hosszú ideig készültek az idén első alkalommal megrendezett Nemzeti Vágtára a magyar lovasok. Az újszerű országimázs -fesztivál célja a nemzeti lovas hagyomány felelevenítése volt, közismert a magyar lovas nemzet. Felvidékről Vajda János zsoké, az izsai Első Felvidéki Huszárbandérium hagyományőrző huszárhadnagya versenyzett Narancsvirág nevű lovával.
Tárnok Balázs, az izsai Első Felvidéki Huszárbandérium huszára méltatta Vajda Jánost:
Az idén először a budapesti Hősök terén megrendezésre került Nemzeti Vágta óriási sikert aratott és nagy számú közönséget vonzott mind a helyszínre, mind a televízió képernyői elé. A rendkívüli esemény már hónapokkal előtte lázban tartotta az érdeklődőket, így Révkomárom és környékének lakosságát is, hiszen a települést Vajda János zsoké, az izsai Első Felvidéki Huszárbandérium hagyományőrző huszárhadnagya képviselte Narancsvirág nyergében.
Vajda János szinte beleszületett a lovas életbe. A Vágtán is sok szakértő érdeklődését elnyerő lovas, már óvodás kora óta lovagol, a lovak iránti szeretével már akkor be lett oltva, szakértelme pedig az évek során folyamatosan nőtt. Ifjúsági versenyeken elért sikerei után nem volt kérdés számára a karrierválasztás, így a Felvidéken található vágselyei lovasiskola növendékévé vált. Az iskola mellett ugyancsak tevékenyen részt vett a huszárbandérium életében: feléppések, „hadjáratok” során mutathatta meg tudását, ezzel is hozzájárulva a magyar hagyományok határon innen és túli népszerűsítéséhez. Az iskolai évek alatt ugyancsak alkalma nyílt tapasztalatot szerezni Olaszországban, illetve több versenyen az iskola színeiben emelhette magasba a győzelmi kitüntetéseket. Az érettségi után a galoppversenyek hazája, Anglia követekezett, ahol már mint profi zsoké vehetett részt a gyorsasági versenyeken. Hazatérve kihasználhatta a külföldön neves edzőktől és lovasoktól szerzett tudását, de a balszerencse és a sérülések arra késztették, hogy egy időre hagyjon fel a versenyzéssel. Ezek után szinte csak a hagyományőrzésre koncentrált, ahol a több éves kemény, szorgos és lelkiismeretes munka is meghozta a gyümölcsét és egészen a tiszeletre méltó hadnagyi rendfokozatig tornázta fel magát az ifjú tehetség. Munkájával és ügyességével nagyban hozzájárul a bandérium működéséhez és sikeréhez mind a mai napig. Részben ennek és versenyző évei alatt megszerzett hírnevének köszönheti, hogy pár év kihagyás után újra visszatérhetett a versenypályára, méghozzá nem is akármilyen eseményen, hiszen ezen a magyar hagyományok megőrzését hivatott eseményen az ország legjobb lovai és lovasai vettek részt.
A Nemzeti Vágta egy háromnapos rendezvény volt, amelyen a lóverseny és a világszínvonalon művelt hagyományőrzés volt jelen, ezzel nagy tömegek számára elérhetővé téve a bepillantást hagyományaikba. Az első napon a háromtagú csapat megérkezett Budapestre, és átestek a kötelező regisztrálási és orvosi vizsgálatokon, szemügyre vehették az esemény színhelyét bíztosító Hősök terét, mely körül kétoldalú palánk és egy speciális keverékű homok volt elhelyezve, ezzel is biztosítva a minnél biztonságosabb versenyzést. Ezen az estén egy ünnepélyes eskütételre is sor került. A szombati napon esélyük nyílt a lovasoknak a pályaedzésre, átmozgatni a lovakat, kipróbálni a pályát és kieszelni a versenyzési taktikát a vasárnapi futamokra, aminek nagy jelentőssége volt. Ugyancsak ezen a napon edzettek az eseményre meghívott hagyományőrző alakulatok, így a lovasíjjászok, kaszkadőrök, lovagok és huszárok. A szombati napon volt a fogathajtó verseny is, ahol a nagyérdemű nagyon jól szórakozott. Az esti műsorok folyamán fellépett a komáromi lovasszínház és andalúz lovasbemutatót láthattak a résztvevők.
Vasárnap hajnalban útra kelt az Első Felvidéki Huszárbandérium, hogy a csapat büszkeségének a helyszínen szorítson. Rengeteg embert vonzott a Hősök tere környékére a jó idő és a fergetegesnek ígérkező gála. Az Andrássy és a Dózsa György úton lévő kirakodóvásár is biztosította a nagyszámú közönség szórakoztatását a verseny ideje alatt. A rendezvényt a Vágta főkapitánya, Székely Tibor nyitotta, a tíz órai kezdésnél pedig rendkívül izgatottan várta mindenki a rajtot. Révkomárom a hetedik futamban startolt, ahol a versenyt hatalmas fölénnyel Vajda János és Narancsvirág párosa nyerte, besöpörve az 1 millió forintos nyereményt. A 16 előfutam után jöttek a középfutamok, ahol a második versenyen a komáromi alakulatnak nem termett sok babér, ugyanis egy palánkközeli csatározás után a ló és lovas felocsúdása lassúnak bizonyult, így a hatalmas akarás ellenére csak a még mindig dícséretre méltó negyedik helyen tudott célba érni a páros, hála Istennek egészségesen. Ugyanezt nem mondatta el minden lovas, ugyanis a verseny folyamán kisebb-nagyobb bukások, sőt balesetek is történtek. Nem minden zsoké úszta meg a fanatikus futamot törés és sérülés nélkül. A döntőt végül hatalmas izgalmak közepette a nyíregyházai Suták Vanda nyerte Alexander nyergében, aki hazavihette a Vágta díszes szablyáját és a 30 millió forintos fődíjat. Mindezek után már csak a díjátadó következett, ahol minden lovas átvette a jól megérdemelt kitüntetést, így a komáromi alakulat is a pénzösszeget szimbolizáló oklevelet és a középdöntőbe való bekerülés érdemeként egy gyönyörű ezüstpatkót.
A rendkívül fárasztó és megerőltető háromnapos rendezvény zárógáláját követően a csapatok útra keltek. A különlegességnek számító, magasröptű rendezvény összességében jól sikerült, a versenyek és a hagyományőrzők által nyújtot színvonalas programok rendkívül élvezetesek voltak, így minden bizonnyal senki sem bánta meg, aki kilátogatott az eseményre. Minden bizonnyal valamenyiünket nagy büszkeséggel tölt el Vajda János szép szereplése is, aki egyedüli indulóként képviselte felvidéki magyarságot a Nemzeti Vágtán, amelyen bepillantást nyerhettünk a magyar törnélem dicsőséges évszázadaiba, a magyar katonai hagyományőrzésbe és annak mentalitásába mindezt ötvözve a modern élet viszonyaival.
Vivat Huszár!
Felvidék Ma
