Csehországnak végre vállalnia kellene a felelősséget a II. világháború után a németeknek okozott jogtalanságokért és sérelmekért – állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap.
A politikusok által éltetett, németek elleni ellenszenvnek „abszurd jellege” van – véli Vilém Barák publicista Az eddigi gesztusok nem elegendőek című, pénteken megjelent írásában.
Miután nagyon részletesen felsorolja az 1989-es rendszerváltás után a németeknek tett pozitív cseh gesztusokat, rámutat: „Mindezek a gesztusok nem elegendőek, s ahogy annak a közelmúltban lezajlott államfőválasztási kampányban is tanúi voltunk, lényegében nem befolyásolják a közvéleményt. Azt továbbra is a nacionalista sztereotípiák, illetve néhány kivétellel a háború utáni eseményekről való hallgatás alakítják. Az iskolában, a médiában, a történelmi munkákban és a művészetben” – fejti ki Barák.
„Nem külföldön, hanem itthon kell elmondani, hogy a hárommillió német lakos kiűzése és vagyonának elkobzása jogtalanság volt, amelyet a vétlenekkel, de a vétkesekkel szemben is elkövettünk. És beszélni kell azokról is, akiket nem telepítettünk ki, mert meggyilkolták őket. És helyezzük hatályon kívül azokat a jogszabályokat, amelyek szerint a németek elleni bűncselekmények nem büntethetőek. Mai szemszögből nézve a kitelepítés etnikai tisztogatás és a kollektív felelősség elvének az érvényesítése volt” – írja a cseh publicista. Hozzáteszi: „Kezdeményezői és megvalósítói, Edvard Benešt (akkori csehszlovák elnök) is beleértve, ma a hágai Nemzetközi Bíróság előtt végeznék. Az ellenkezőjét állítani a szerb nacionalisták színvonala.” Barák szerint a németek következetes lelkiismeretvizsgálatot tartottak a II. világháborúval kapcsolatban és számtalanszor kértek bocsánatot. „Itt az ideje, hogy mi, csehek is vállaljuk a felelősséget a háború utáni jogtalanságért” – szögezi le a szerző.
Úgy véli, elfogadhatatlan az a cseh álláspont, miszerint a háború utáni németellenes cselekedetek csak jogos reagálást jelentenek a háború alatti csehellenes cselekedetekre. A háború után a csehek a németek százait gyilkolták meg, s eljött az ideje annak, hogy a csehek, a politikusok és az államfő is rendszeresen megemlékezzenek ezekről az áldozatokról, csak ki kell választani a megfelelő kegyeleti helyet.
„Fejezzük be a Beneš-dekrétumok és a nacionalista sámánok imádását, legyen az egykori vagy mai várúr. A bűnösség elismerése, a bocsánatkérés és a megbékélés az erkölcsi erőnek, nem pedig a gyengeségnek a jele. És miért kell visszatérni a több mint 60 évvel ezelőtti eseményekhez? Azért, mert rossz gyökerekből semmi jó sem nőhet ki” – zárja eszmefuttatását a cseh publicista. (mti)
