Tavaly decemberben a magyarországi NIF Zrt. és a Nyitra Megyei Önkormányzat megállapodott abban, hogy a folyó alsó folyásán az Ipoly-hidak felépítését elhalasztják az Európai Unió következő, 2014-ben kezdődő költségvetési ciklusára.
Idén februárban az Ister-Granum EGTC szervezésében az Ipoly mindkét oldaláról 39 település polgármestere látta el kézjegyével azt a felszólítást, amelyet a társberuházóknak címeztek arra kérve őket, hogy teljesítsék, amit felvállaltak. Használják fel a 4 éve rendelkezésre álló 10 millió eurónyi uniós támogatást, építsék fel legalább az egyik Ipoly-hidat, Helemba és Ipolydamásd között, mivel annak megvan az építlezési engedélye. A Nyitra Megyei Önkormányzat márciusban megvitatta az Ister-Granum EGTC felszólítását, nyílt levelét.
A vitában Nyitra megye elnöke Helemba önkormányzatának kérvényével érvelt, mely szerint a halasztást követően csupán 3,5 tonna teherbírású hidat kellene felépíteni. Ezt a megyei önkormányzat határozatba foglalta
Mindezzel csupán az a gond, hogy az EUROCODE szabályzat értelmében legalább 12 tonna teherbírású hidak felépítését támogathatja az Európai Unió. Nem véletlen, hogy a 2012 februárjában kelt kormányközi megállapodás Magyarország és Szlovákia Kormánya között az Ipoly-hidakról és a kapcsolódó létesítményekről (Magyarországon a 2012. évi XXIII. törvény) 1. és 2. Cikkelye is 12 tonna teherbírású hidak felépítéséről szól.
Ha a leírtakat összevetjük, akkor fennáll a megalapozott gyanú, hogy határozatával a Nyitra Megyei Önkormányzat pihenőpályára tereli az Ipoly-hidak ügyét, mivel határozata értelmében, az EUROCODE szabályzat alapján az Európai Unió a következő költségvetési időszakban nem támogathatja meg az újabb közös pályázatot a Helemba és Ipolydamásd közötti híd felépítésére. Nem beszélve arról, hogy ez esetben a teljes tervdokumentációt át kellene dolgozni. A hidak has magasságát az állami vízügyi hatóságok feltétele határozta meg, a has magasság pedig a hidak hosszát adja (ami nem a terhelhetőségtől függ). Emiatt nem biztos, hogy sokkal gazdaságosabb lenne a kisebb teherbírású híd felépítése, mégha első látásra úgy tűnik is. Számolni kell majd azonban az elkerülő út felépítésével Helembán és a viadukt végett talán Garamkövesden is.
Egyre inkább az a meggyőződésem, hogy egyetlen ésszerű megoldás kínálkozik: a magyarországi oldalhoz hasonlóan a szlovákiai oldalon is államigazgatási intézmény legyen a társberuházó! A szlovákiai oldalon ugyanis egy anomália következtében a megyei önkormányzatok voltak az Ipoly-hidak társberuházói. A hidak mentén húzódó közutak és a hidakra felvezető utak ugyan megyei hatáskörben vannak, azonban Szlovákiában is érvényes az a szabályzat, amely lefekteti: az országhatáron átnyúló közlekedési infrastruktúra állami hatáskörben van. Ennek alátámasztására nem kell messzire mennünk. A Szalka és Letkés közötti, a kilencvenes évek közepén újra üzembe helyezett Ipoly-híd fenntartója nem a Nyitra Megyei Önkormányzat, annak ellenére, hogy a Szalkán áthatadó másodosztályú, 564. közútnak ő a fenntartója.
Szerdán látogat el Pozsonyba a Magyar Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. A partnereivel előkészített tárgyalásain szóba kerülhetne az Ipoly-hidak további sorsa, illetve annak lehetősége, hogy Magyarországhoz hasonlóan Szlovákiában is állami intézmény legyen az Ipoly-hidak társberuházója, mivel országhatáron átnyúló közlekedési infrastruktúráról van szó. Megerősíthetik ezt a szlovák kormányfő tavaly őszi kijelentései Pilisszentkereszten és Budapesten, amelyekben egyértelmű támogatásáról biztosította és szükségszerűnek ítélte meg az Ipoly-hidak felépítését. Itt a kínálkozó alkalom: végre szavait összhangba hozhatja a tettekkel!
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke