Akár hónapokkal a szeptemberi választás után is hivatalban lehet még az Ódor-kormány, attól függően, hogyan alakulnak a kormányalakítási tárgyalások – törvényi határidő ugyanis nincs megszabva. Peter Kresák alkotmányjogász szerint a kormányalakítási tárgyalások hossza elsősorban a választási eredményeken múlik, továbbá a tárgyalások menetén, a megegyezési hajlandóságon, és nem utolsósorban Zuzana Čaputová államfőn.
„Az alkotmány nem szab meg semmilyen határidőt arra vonatkozóan, hogy mennyi idő alatt kellene megállapodni az új kormánykoalíció létrehozásáról, amihez legalább 76 parlamenti képviselő támogatása szükséges” – mondta a TASR hírügynökségnek Kresák, aki egy ideig a Dobrá voľba párt tagja volt.
Marek Domin docens, alkotmányjogi szakértő szerint nem szerencsés, hogy hosszú ideig hivatalban maradjon egy olyan kormány, amelynek nincs parlamenti többsége – ez Ódor Lajos szakértői kormányának esete is. „Az alkotmányos alapelvekből kiindulva az az ideális, ha egy kormány parlamenti többséggel kormányoz” – jelentette ki Domin, a Komenský Egyetem docense. Úgy véli, a parlamenti pártoknak az államfővel együttműködve arra kellene törekedniük, hogy a választás után mihamarabb felálljon az új kormány.
Ugyanakkor előállhat olyan helyzet, hogy szeptember után is több hónapig hivatalban marad a szakértői kormány – véli Radoslav Procházka alkotmányjogász, volt politikus.
Felidézte, hogy az eddigi leghosszabb kormányalakítás 34 napig tartott, ennyi idő után állt fel Mikuláš Dzurinda első kormánya. Procházka hozzátette, az egyetlen kötelező határidő az új parlament alakuló ülésének megtartása, a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül.
Ha az eredmények alapján nyilvánvaló, hogy senki sem tud parlamenti többséggel kormánykoalíciót létrehozni, Procházka szerint az egyetlen legitim megoldás megegyezni az újabb előrehozott választás kihirdetéséről.
Domin szerint ugyanakkor ilyen esetben az is elképzelhető, hogy az államfő kisebbségi kormányt nevezzen ki.
Előfordulhat ugyanis, hogy valamelyik párt hajlandó lenne kívülről támogatni, vagy legalábbis elfogadni egy kisebbségi kormányt, és „szállítaná” a hiányzó szavazatokat a parlamenti bizalmi szavazáson. „Ha egy ilyen megoldással keresnék meg az államfőt a kisebbségi kormányt alakító pártok, úgy vélem, az államfőnek el kellene fogadnia a javaslatukat” – jelentette ki Domin.
A választás 2023. szeptember 30-án, szombaton lesz, a választás napja előtt 48 órával kampánycsend lép életbe. A választáson 24 párt, illetve mozgalom, valamint egy választási koalíció indul.
(TASR/Felvidék.ma)
