Viola Miklós sebészorvos, a Komáromi járás első egynapos klinikájának alapítója, öt gyermek édesapja. Először lakhelyén, gútai önkormányzati képviselőként kóstolt bele a politikába 20 évvel ezelőtt, majd 2017-től a megyei egyészségügyi bizottságot vezeti sikerrel. A politikára eszközként tekint: véleménye szerint megkerülhetetlen a déli régiók felzárkóztatása parlamenti képviselet nélkül. Ehhez pedig Komáromra, a Komáromi járás szavazataira van szükség. A Szövetség listáján a 9. helyről indul.
Miért kezd el politizálni egy sikeres orvos?
Hatodikos orvostanhallgató voltam a Comenius Egyetemen, amikor Gútára kerültem és ott végeztem a kéthetes kötelező gyakorlatomat a gyermekgyógyászaton. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy sebészorvos szeretnék lenni Gútán. Majd a komáromi kórházban kezdtem el dolgozni, Bastrnák Feri bácsi mentorálása alatt, aki felkarolta a magyar, kezdő orvosokat. A 2000-es évek elején a kórház hanyatlásnak indult. Két út állt előttem: vagy elmegyek külföldre dolgozni, vagy a magánszférába. Utóbbit választottam a szülőföldemen. 2005-ben teljesült a dédelgetett álmom. Sebészeti rendelőt nyitottam Gútán, kifejezetten azzal a céllal, hogy a környező településeken élőket is – a legmagasabb színvonalon – ellássam. Nehéz időszak volt ez az egészségügyben. Bizonyítani akartam, hogy odaadó munkával emelni lehet az egészségügy színvonalát. A politikához 20 éve kerültem közelebb, az akkori MKP-n keresztül, ahol a szociális és egészségügyi szférában tudtam segíteni a pártnak, mivel a klinikán, amit sikerült kiépítenünk, az alsó szinten sebészet, a másik két emeleten pedig nyugdíjasotthonként üzemeltetünk. Ez a kombináció eléggé rendhagyó volt abban az időben is, a szükségletekre reagált. Szóval először a helyi politikán keresztül, képviselőként, az egészségügyi magánszférában szerzett tapasztalataimmal szembesültem azokkal a problémákkal, melyek megoldása nélkül egyszerűen nem tudunk jobb, színvonalasabb egészségügyi ellátást biztosítani.
A kezdetektől egyértelmű volt, hogy kipróbálja magát a nagypolitikában?
15 évnyi helyi politizálás után már vágytam rá, hogy megyei szinten is kipróbáljam magam. 2017-ben sikerült bekerülnöm a Nyitra megyei önkormányzatba és az egészségügyi bizottság elnöke lettem. A megyei munkám arra koncentrálódik, hogy az egészségügyben tapasztalt hiányosságokat megoldjam. Az első ciklusomban pár hónap alatt sikerült egy olyan megyei dotációs rendszert kidolgozni, melynek köszönhetően 30-40 ezer eurós támogatással praxisalapításhoz tudtunk segíteni fiatal orvosokat, kifejezetten olyan helyeken, ahol kritikus volt az orvoshiány. Eleinte 1-2 jelentkező volt, majd gyorsan híre ment. Az ötéves ciklus alatt 22 praxist tudtunk segíteni, amire nagyon büszke vagyok. A nagyvárosokban megyei szinten nincs orvoshiány, de a periférián, jellemzően a magyarok lakta régiókban kevés a fogorvos, gyermekorvos, családorvos. Komáromban és Gútán is sikerült fogorvost szerezni.
Gyermekorvos viszont a mai napig nincs Gútán. Öt gyermek édesapjaként, gútai lakosként hová hordja a gyerekeket?
Valóban nincs, nem sikerült még szerezni, mert egyszerűen nincs. A megyei szint erre már nem elég. Ezért tartok az országos politikába. Konkrét elképzelésem van arról, hogyan lehet megoldást találni az égető orvoshiányra. Visszatérve a kérdésre: Komáromba hordom én is a gyerekeimet gyermekorvoshoz. Le kell szögezni, hogy kritikus állapotban van Szlovákiában az egészségügyi ellátás biztosítása az orvos- és nővérhiány miatt. A fővárosban már osztályokat zárnak be, mert nincs orvos, nincs műtős, nincs nővér.
Mi ennek az oka?
Kicsit összetett a probléma, de alapvetően Nyugat-Európa elszívja az orvosainkat. A végzős orvostanhallgatók több mint 50 százaléka külföldön kezdi el a karrierjét. A maradék 40 százalék kétharmada pedig nő, akik érthető módon családalapítás miatt a munkába állásuk után anyasági szabadságra mennek. Ez okozza az orvoshiányt.
Mi lenne az ön konkrét megoldási javaslata az orvoshiányra?
Állami ösztöndíjat kell létrehozni az orvostanhallgatók részére a negyedik évfolyamtól. Ez azért fontos, mert a külföldi klinikák az ötödik évfolyamosokat hasonló módon, ösztöndíjjal szólítják meg. Az orvostanhallgatókat terelni kell, biztosítani kell számukra a mentorálást is. A megyén belül is arra törekszünk, hogy az idősebb szakorvosok gyakorlatra fogadják a végzősöket, ez is nagy segítség egy hallgatónak. Emellett pedig legalább három éven át biztosítani kell nekik egy ösztöndíjat azzal a feltétellel, hogy azokban a régiókban alapítsanak praxist, ahol a legnagyobb az orvoshiány. Meg kell akadályozni az elvándorlásukat, ez prioritás kell legyen! Hosszú távú koncepció kell, életpálya modellre van szükség.
A kórházreform ezen azzal próbált segíteni, hogy bezár egyes kórházakat, amelyek már nem tudnak működni az orvoshiány miatt. A Szövetség radikálisan kiállt a kórházak leminősítése ellen. Ön hogyan vélekedik erről?
Végzetes hibának tartom, kontraproduktívnak, abszolút ellenzem a kórházak bezárását. Abban a pillanatban, ahogy elhangzik, hogy egy kórházat bezárás fenyeget, oda új orvos már nem megy, majd végül leépül az egészségügyi intézmény. Nekünk nem egy Európai Unió által megszabott kórházelosztásnak kell megfelelni. Magunknak kell kidolgoznunk egy aprólékos tervezetet az orvoshiány tükrében, és azt kell elfogadtatnunk az unióval. Magunkra kell szabni a kabátot, nem a gombhoz varrni azt.
Ha jól értem, a parlamenti politizálástól azt várja, hogy ilyen formátumú munkát végezhessen.
A politikának ezért van értelme. Hatékonyan, lépésről lépésre haladva megoldani a problémákat a valós igények szerint. Azért tartom fontosnak, hogy a felvidéki magyaroknak legyen parlamenti képviseletük, mert csak így tudjuk az igényeinket a törvényhozásba eljuttatni. Nekünk specifikus az országon belül a helyzetünk az egészségügyi ellátás terén, mert mint mondtam, perifériára szorultunk, a magyarok lakta régiókban hiányzik a legtöbb orvos. Nemcsak szakorvos, hanem az alapellátást biztosító család-, fog- és gyermekorvos is. Erre a megoldást csak az országos politikában való részvétellel találhatjuk meg.
Ehhez azért partnerek is kellenek a parlamentben. Kivel képzeli el az együttműködést a pártok közül?
Bármilyen koalíció kerül kormányra, bármilyen színű is lesz a kormány, az egészségügy annyira rossz helyzetben van, hogy mindenkinek elemi érdeke lesz, hogy nemzeti prioritásként kezelje az egészségügyi ellátás színvonalának emelését. Hosszú távú tervek kellenek, racionális reformok hosszú távra tervezve, amelyeket kormányoktól függetlenül el kell fogadni. Itt jegyzem meg, az is lehetetlen állapot, hogy évente változik a tárca minisztere, mert így nem haladunk előre. Az egészségügy területén véleményem szerint hamarabb juthatunk politikai konszenzusra, mint mondjuk az oktatás területén.
A kampányban úgy fogalmazott, Komárom fontos bástya, Komárom nélkül nem lehet megnyerni a választásokat. Mit üzen a komáromiaknak, hogyan buzdítja őket arra, hogy vegyenek részt a választásokon?
Választási kampányom során az egyik legfontosabb feladatnak tartom megszólítani Komárom város lakosságát. Tudatosítanunk kell, járásunk a komáromiak részvétele nélkül nem tud választási sikert aratni. Közösségünknek szüksége van egy erős járási központra, egy összefogni, összetartani tudó Komáromi járásra. Meg kell értenie mindenkinek, a régiónk csak akkor fog fejlődni, ha bekerül a gazdasági vérkeringésbe. Ehhez gyorsforgalmi utak kellenek, Komáromot elkerülő útnak kell épülnie, ehhez pedig kell a parlamenti képviselet. Lehet szokatlan lesz, amit mondok, de én egyértelműen látom az eredményeket, amelyek a múltban születtek, ha volt magyar képviseletünk. Hasznot hozott, hogy Komáromnak volt parlamenti képviselője. A komáromi kórház erre nagyon jó példa, 11 millió eurós beruházást hívtak le 2020-ig. Szükség van parlamenti képviseletre, olyan magyar emberekre, akik oda tudják tenni magukat, akik jó szakpolitikát csinálnak, akik érdemben tudnak lobbizni a szülőföldjükért. Ezt senki, egy szlovák politikus sem fogja helyettünk megcsinálni.
Milyen esélyt lát a Szövetség bejutására?
Bizakodó vagyok. Ilyen széles összefogásra már rég nem volt példa a magyar pártok esetében. Ez nagyban növeli az esélyeinket. Ahogy az is, hogy nagyon sokszínű a Szövetség listája. Mindenki megtalálhatja benne a kedvére valót, ez erősíti a pártot. Közös a célunk: javítani a déli és keleti régiók helyzetén. Ehhez pedig be kell jutni a parlamentbe, mert ez az eszköz a célunk eléréshez. Dolgozni kell, kampányolni kell, az emberek között kell lenni. Én így élem a napjaimat. Minden nap kampányolok, de úgy, hogy nem mondom ki: 18/9. Annyit tudok ígérni, rajtam nem fog múlni, én mindent megteszek a sikerért.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
