Október 1-jén délután a Szentatya a Castel Gandolfó-i nemzetközi Mariapoli Központban találkozott a Reményt ébreszteni című, többnapos konferencia résztvevőivel, amelyet a Laudato si’ kezdetű enciklika megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából rendeztek.
A Magyar Kurír és Tőzsér Endre SP fordítása nyomán a Szentatya beszédéből részleteket közlünk.
Hálaadás az enciklika gyümölcseiért
A Szentatya mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a szervezőknek, az előadóknak és a Laudato Si’ Mozgalomnak, amely kezdettől segítette Ferenc pápa üzenetének terjesztését és gyakorlati megvalósítását. Rámutatott, hogy az enciklika nemcsak az Egyházban, hanem a tudományos, politikai és társadalmi életben is széles körű párbeszédet indított el.
„Ez az enciklika erősen hatott a Katolikus Egyházra és sok jóakaratú embert mozgósított. Kiindulópontként szolgált párbeszédekhez, és indítást adott számos közösen gondolkodó csoport létrehozásához… Hatása elérte a nemzetközi csúcstalálkozókat, az ökumenikus és vallásközi párbeszéd területeit, a gazdasági és vállalkozói világot is.”
A pápa hangsúlyozta:
Ma, tíz év elteltével a kihívások még időszerűbbek, társadalmi, politikai és spirituális értelemben egyaránt.
Az enciklikák üzenetének folytatása
XIV. Leó emlékeztetett arra, hogy a 2023-ban megjelent Laudate Deum apostoli buzdítás figyelmeztetett: sokan még mindig próbálják bagatellizálni a klímaváltozás jeleit, vagy épp a szegényeket hibáztatják a környezeti válságért.
„Mire van szükség tehát, hogy a közös otthon gondozása, valamint a Föld és a szegények kiáltására való odafigyelés ne tűnjön múló divatnak, vagy – ami még rosszabb – megosztó témának?”
– tette fel a kérdést.
A szívhez való visszatérés
A Szentatya beszédének központi gondolata a „szívhez való visszatérés” volt. A Biblia szerint a szív az emberi szabadság és döntés helye, ahol az élet legmélyebb vágyai és identitása gyökereznek.
„Csak a szívhez való visszatérés révén valósulhat meg az igazi ökológiai megtérés is. Az adatok puszta gyűjtésétől át kell lépnünk a gondoskodásra; a környezetvédelmi értekezésektől a személyes és közösségi életstílust átalakító ökológiai megtérésre.”
A hívők számára ez a megtérés szorosan összefügg az Istennel való kapcsolat elmélyítésével.
„Nem szerethetjük a láthatatlan Istent úgy, hogy közben megvetjük teremtményeit”
– figyelmeztetett a pápa.
XIV. Leó (Fotó: Vatican Media)
Assisi Szent Ferenc példája
A Szentatya Ferenc pápa korábbi szavait idézve felhívta a figyelmet Assisi Szent Ferenc életpéldájára: „Egyszerűen és csodálatos összhangban élt Istennel, másokkal, a természettel és önmagával. Rajta megfigyelhető, mennyire elválaszthatatlan egymástól a természetért való aggódás, a szegényekkel való igazságos bánásmód, a társadalmi elkötelezettség és a belső béke” (Laudato si’, 10).
Az átfogó ökológia – mutatott rá – mindezekre a dimenziókra vonatkozik: Isten, felebarátaink, a természet és önmagunk felé egyaránt. Ha mindegyikben elköteleződünk, „növelhetjük a reményt, megvalósítva a Laudato si’ interdiszciplináris szemléletét”.
Összefogás a közjóért
A pápa kiemelte, hogy a környezeti válság megoldásához nem elég az egyéni erőfeszítés: szükség van nemzeti és nemzetközi szintű politikai döntésekre. A társadalomnak nyomást kell gyakorolnia a kormányokra, hogy hatékonyabb szabályozásokat vezessenek be.
„Ha a polgárok nem őrködnek az országos, regionális és önkormányzati politikai hatalom felett, nem lehet megfékezni a környezeti károkat”
– hangsúlyozta.
Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a következő nemzetközi találkozók – így az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája vagy a FAO élelmezésbiztonsági ülése – meghallják „a Föld és a szegények kiáltását”.
Záró felhívás: felelősség a teremtett világért
Beszéde végén XIV. Leó pápa egy kérdést intézett hallgatóságához: „Isten megkérdezi majd, vajon jól műveltük és megőriztük-e ezt a világot, amelyet ő teremtett mindenki és a jövő nemzedékek javára, és hogy gondját viseltük-e testvéreinknek. Mit fogunk válaszolni?”
A Szentatya végül áldását adta a résztvevőkre, bátorítva őket, hogy továbbra is hordozói legyenek annak a reménynek, amely az Isten jelenlétéből és az emberi együttműködésből fakad.
A Szentatya beszéde teljes terjedelmében ITT olvasható.
BN/Felvidék.ma/Magyar Kurír
