Ma van a kisebbségek napja: Kisebbségben is egyenjogúan
A magyar kormány 1995-ben a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – a kisebbségek napjává nyilvánította. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében ez a nap a vajdasági magyarság egyik jeles napja.
A kisebbségek napján kerül átadásra a Kisebbségekért Díj, amelyet a kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és határon túli személyek és szervezetek kaphatnak meg. Ezt a díjat az idén a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség érdemelte ki.
Európa megosztottságának megszűnését és az átalakulás kezdetét követően az Európa Tanács két jogilag kötelező érvényű dokumentumot fogadott el a kisebbségben élő nemzetek megmaradása érdekében, ezek a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – Nyelvi Charta. Ezt a két egyezményt az Európa Tanács legtöbb tagállama ratifikálta.
A Nyelvi Charta néven közismert európai jogszabály a különböző országok területén beszélt kisebbségi nyelvek legnagyobb – nemzetközi súlyú – védelmét szolgálja, szabályozza a nyelvhasználati jogokat az oktatás, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a művelődés, a gazdasági élet, a média területén, valamint az anyaországgal való kapcsolatokban. A jogszabály garantálja az anyanyelven történő oktatást minden szinten, biztosítja a nyelvhasználatot mind a közigazgatásban, mind pedig a közszolgáltatások terén, rögzíti az anyanyelv-használati jogot az igazságszolgáltatásban, nem csak a bírósági eljárásban, de az anyanyelven készült bizonyítékok érvényességét tekintve is, így a ratifikálási törvény értelmében az uniós tagországokban a magyar nyelv a Nyelvi Charta által biztosított legerősebb védelmet élvezi
Magyar Szó/FelvidékMa
