A mi nemzedékünknek az a dolga, hogy nemet mondjunk, és kívül tartsuk Magyarországot a háborún – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Fidesz-elnök a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén szombaton Hatvanban.
A kormányfő úgy fogalmazott: a Tisza a Shellből, a londoni lobbistákból meg az Erste Bank éléről „ide ernyőztetett” miniszterekkel „a büdös életben nem fog tudni” – még ha akarna sem, de nem is akar – nemet mondani Brüsszelnek, nem tud nemet mondani a háborúra.
Csak mi tudunk, mert Magyarországon a Fidesz a biztos választás – jelentette ki Orbán Viktor.
Arról, hogy hogyan fogják ezt az álláspontot többségre vinni Brüsszelben, a miniszterelnök azt mondta: az idő a mi oldalunkon van. Münchenben, Barcelonában vagy Franciaországban az ottani emberek nem akarnak háborúba menni – fűzte hozzá.
Az emberek Európában nem akarják azt, amit a vezetőik akarnak. Nekünk kell egy kis idő – azért kell még legalább egy Fidesz-kormány -, hogy a brüsszeli harcokkal magunk mellé tudjuk állítani az európai embereket
– hangsúlyozta a kormányfő.
A magyarokkal kezdjük, de aztán jönnek a csehek, a szlovákok és jönni fog a többi is, az osztrákok, a németek és így tovább – sorolta. Megjegyezte: nem akarnak háborút és ők sem akarják, hogy a pénzüket Ukrajnába küldjék.
A miniszterelnök szerint van egy trükk, amivel átverik az európai embereket: azt állítják az európai vezetők a saját szavazóiknak, hogy nekik egy fillérjükbe se fog kerülni a háború. Mert most hitelt vesznek fel, aztán legyőzik az oroszokat, azok jóvátételt fognak fizetni, meg még lesz egy kis hadizsákmány, ebből vissza fogják szerezni azt a pénzt, amit az ukránoknak adtak, és Európában ezt elhiszik. Igaz, hogy fogyó arányban, „mert azért ott sem mindenki tökkelütött” – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő a hatvani sportcsarnokban beszédét annak felidézésével kezdte, hogy Hatvan és a Fidesz közös története nem indult jól, hiszen 1990-ben és 1994-ben sem győzött itt a Fidesz, aztán 1998-ban ez sikerült, de 2002-ben ismét mást választottak a helyiek.
„Keserves 8 éves különélés, és aztán a végén 2010-ben boldog egymásra találás. Megint összejöttünk”
– folytatta, kiemelve, hogy azóta fideszes képviselőt, Szabó Zsoltot választották meg parlamenti képviselőnek ebben a körzetben.
Szintén méltatta Pajtók Gábor és Horváth László, Heves vármegyei fideszes politikusok, országgyűlési képviselők munkáját, kiemelve azt is, hogy Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztosként azt a nagyon nehéz küzdelmet is vállalta, hogy vezetésével kábítószermentessé teszik Magyarországot.
Orbán Viktor hangsúlyozta: nehéz indulat nélkül beszélni az ügyről, hiszen a kábítószer-kereskedők abból élnek, hogy tönkreteszik, sőt megölik mások gyerekét.
„Ezt sosem fogjuk elfogadni. Mi, családapák Magyarországon sosem fogjuk elfogadni, hogy bárki legalizálja, elfogadtassa velünk a kábítószert”
– jelentette ki.
A kormányfő arról beszélt: az ENSZ egyik korábbi közgyűlésén hoztak egy döntést arról, hogy elkezdik legalizálni – orvosi használatra – a kábítószer felhasználását. Hozzátette: Magyarország volt az egyetlen ország Európából, amelyik erre nemet mondott, míg az Európai Unió többségi álláspontja az volt, hogy ezt támogatni kell.
Ezért az Európai Unióban eljárást indítottak és a brüsszeli bíróság elítélte Magyarországot, „mert nem vagyunk hajlandóak hozzájárulni egy olyan európai politikához, amely liberalizálja, könnyíti, elérhetővé teszi a kábítószert a gyermekeink számára”
– hangsúlyozta.
Arra is kitért: a Fidesz-kormányzás Magyarországnak, így Heves megyének adócsökkentést, rezsicsökkentést, családtámogatást hozott, valamint visszaadták a 13. havi nyugdíjat és bevezették a 14. havi nyugdíjat is. Kiemelte: a Fidesz-kormány alatt 91 vidéki kórházat újítottak fel, köztük a hatvani kórházat is.
Orbán Viktor ismertette: Hatvanban az óvodai férőhelyek száma 13 százalékkal nőtt, a hevesi városban a Fidesz-kormány előtt hatezer gépkocsi volt, most kilencezer van, a Fidesz-kormány előtt kétszer annyi bűncselekmény történt a településen, mint most, a munkanélküliség pedig 42 százalékkal csökkent. Emellett a kormány 2011-ben levett a város válláról 1,4 milliárd forintnyi adósságot.
Hevesbe nemrég hoztak egy kínai gyárat, 50 milliárdos beruházással 900 munkahelyet teremtve, a gyöngyösiekkel megállapodtak a nyugati elkerülő megépítéséről és egy új ipari parkról, egy nagy amerikai beruházással a Procter & Gamble üzeme is bővül, illetve az egriekkel is megállapodott az elkerülő megépítéséről, ami százmilliárd forintba kerül
– sorolta.
Hatvanban nem kell elmagyarázni, hogy miért rossz a háború, mert itt a háború nem egy elméleti dolog, hanem „hús-vér szenvedés” – mondta és felidézte a vármegye háborús veszteségeit.
Orbán Viktor békemissziós tapasztalatairól beszámolva azt mondta: Kijevben felajánlotta segítségét egy gyors béke vagy legalább tűzszünet „kitárgyalásában” Moszkvával, de Zelenszkij elnök „nyersen elutasító volt”, szerinte az idő az ukránok oldalán van.
Szólt arról is, hogy Putyin elnökkel való beszélgetésén az orosz elnök az ukránt jó hadseregnek nevezte, amely bár mindjárt kifogy az emberekből, jól harcol, de az oroszok erősebbek, és eldöntötték, ha törik, ha szakad, akkor is elfoglalják Donyeck megyét.
Ebben a helyzetben nekünk az a legfontosabb, hogy a két felet külső erők rávegyék, rákényszerítsék, jó ajánlatokat téve bevonják egy békemegállapodásba
– emelte ki Orbán Viktor.
Fotó: MTI
A miniszterelnök hangsúlyozta Magyarországnak azért kockázat a háború, mert az európaiak eldöntötték, hogy ők szemben az amerikaiakkal a háborút fogják támogatni és mindent megadnak az ukránoknak a háborúhoz.
Ennek az lesz a vége előbb-utóbb, hogy katonákat fognak küldeni. Erről már van írásos megállapodás a franciák meg az angolok között, és ha elkezdődik a katonák küldése Ukrajna területére, akkor majd innen is mennek a katonák. Különösen ha olyan kormány van, amely nem tud nemet mondani Brüsszelben – mondta rá Orbán Viktor.
Ha a nép egyértelműen nem áll ellent ennek, és az ország vezetői mindenhol – Berlinben és Brüsszelben is – nem állnak ki a béke mellett, és nem mondják azt, hogy mi ebből a háborúból kimaradunk, akkor belenyomják az országot a háborúba
– mondta.
A kimaradáshoz „gógyi kell”, ebből nem lehet csak úgy „legényesen kimaradni”, ehhez ravasznak kell lenni, ügyesnek kell lenni, tapasztaltnak kell lenni. „Én kívül tudom tartani Magyarországot” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Tisza István és Horthy Miklós sem tudta kívül tartani az országot a világháborúkból.
Kitért arra is: két-három másik miniszterelnökkel együtt harcolnak azon brüsszeli illúzió ellen, hogy az európaiaknak nem kerül pénzébe majd az ukrajnai háború az oroszok által fizetendő jóvátétel és a „hadizsákmány” miatt.
Megjegyezte:
Ezt Európában – ha fogyatkozó arányban is -, de sokan elhiszik, sziszifuszi munkát igényel ez a küzdelem.
Párhuzamot vonva az ukrajnai háború és a migráció között arról beszélt, egyikbe sem lehet „kicsit belelépni”, mert mindkét úton lehetetlenség megfordulni. Nagyon sok a hasonlóság a két ügy között, és abban is, hogy ki vette komolyan – fogalmazott, majd arról beszélt, hogy a bevándorlás miatt milyen mértékben változott meg Nyugat-Európa képe.
Itt olyan dolgok készülődnek a Tisza programja alapján, amikbe bele fog gebedni ez az ország – jelentette ki Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a választás mellett a háború és a béke csatáját is meg fogják nyerni.
Hangsúlyozta:
Ha belesodródunk a háborúba, arra 10-20 évünk rámegy, de rámehetnek saját gyerekeink, unokáink is, ezért nemet kell mondani rá.
Aláhúzta: nem kell az ukránok vagy az oroszok mellé állni. „Én Magyarország mellett állok” – fogalmazott, majd azt a kérdést tette fel, „mi magyarok vagyunk, miért kéne nekünk a saját pozíciónkat máshoz képest meghatározni”.
„Vannak saját céljaink, nemzeti érdekeink, és kész. Gázt és olajat az oroszoktól fogunk venni, jó szomszédi viszonyokra pedig törekedni kell majd az ukránokkal a háború után” – mondta.
A kormányfő kitért arra is: ha nincs olcsó orosz energia, akkor nincs rezsicsökkentés.
A miniszterelnök arra figyelmeztetett:
Ha sikerül elérni, hogy levágjanak bennünket az orosz gázról és olajról, akkor a rezsicsökkentés meg fog szűnni és a számlák a többszörösére nőnek, látva a román, a szlovák, a horvát és osztrák rezsiszámlákat.
Kiemelte: Magyarországon olyan rendszer van, ami nincs Európában, a brüsszeli gazdasági rendszerben nincs rezsicsökkentés, azt nem ismerik Nyugat-Európában. Adnak segélyeket ennek-annak, de az, hogy az egész lakosság részére olcsóbban biztosítják a rezsit, mint a világpiaci ár, ilyen rendszer csak Magyarországon van, és ezért támadnak is bennünket, Brüsszel folyamatosan azt akarja, hogy Magyarország ezt szüntesse meg – tette hozzá.
Kiemelte: az ukránok 800 milliárd eurót kérnek a következő 10 évben az országuk működtetéséhez, és 700 milliárdot a katonai kiadásaikra. Ez a magyar nyugdíjrendszer 60 éves kiadását fedezné, a teljes magyar családtámogatást 40 évig lehetne ebből fizetni. Hangsúlyozta: a nemzeti petícióban az emberek nemet mondhatnak arra, hogy az ukrán állam működését a következő tíz évben a magyarokkal fizettessék meg, és nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére is.
Ezért valakinek a végén fizetni kell, Magyarországon elveszik a nagy energiaszolgáltatóktól és kereskedőktől azt a profitot, amit az energiaár emelkedéséből bezsebelnek, illetve a bankoktól a bankadóval elvont pénzeket osztják szét rezsicsökkentésre vagy családtámogatásra.
Minden olyan embert távolt kell tartani a kormánytól, aki el akarja törölni a rezsicsökkentést és meg akarja növelni a családok rezsikiadását kétszeresére-háromszorosára-négyszeresére
– jelentette ki.
„Beküldtek egy embert” a Shelltől, aki azzal reklámozza magát, hogy micsoda nagyszerű menedzser. A Shell egy „népnyúzó intézmény” – fogalmazott és rámutatott: amikor felugrott az energia ára a Shell több mint megduplázta a profitját. Ezt az európai emberektől vette el – jegyezte meg Orbán Viktor.
„Olyan energiaszolgáltatótól érkező emberről beszélünk, aki azzal dicsekszik, hogy az ő vállalata azzal vált nyereségessé, mert elvették a lóvét az emberektől. Ő lenne az energiaügyért felelős miniszter Magyarországon”. Az első dolga lesz, hogy az olyan vállalatoknak, mint ahonnan ő jött, az adóját, amiből a rezsicsökkentést finanszírozzák, megszünteti és az oroszokat rögtön „kinyomja” a piacról – mondta a miniszterelnök.
Beszélt arról is:
Van olyan iskola, amelyik azt vallja, ha magas az energia ára, nem szabad beavatkozni a piaci folyamatokba. A piac, a gazdaság, azoknak, akik nem profit után mennek, három célt szolgál: legyen munka, amiből el lehet tartani a családokat, keressenek annyit, amiből lehet saját otthon és vagy legyen megtakarítás idős korra, vagy nyugdíjjogosultság, amiből meg lehet élni. Minden, ami ezen túl van, az bla-bla. Van néhány dolog, ami az emberi létezés magjához tartozik, például, hogy ne fagyjon meg valaki és a fizetés nagy, 70-80 százalékát ne vigye el a rezsi, és ennek érdekében szabad és be is kell avatkozni.
A kormányfő kijelentette: ki fog tartani a rezsicsökkentés mellett.
Felhívta a figyelmet arra: Magyarország segíti Ukrajnát, 30 ezer ukrán kapott Magyarországon munkát, iskolájuk is van itt.
Hangsúlyozta: nem azt mondja, hogy az ukránokat „rúgja le magáról az Európai Unió”, és „csapjuk be az ajtót, mintha sose láttuk volna őket”, hanem azt, hogy Törökországhoz hasonlóan kössön az Európai Unió velük is szerződést, de ne vegye fel őket tagnak. Az ukrán elnök nyilatkozataira utalva felvetette: ha most így beszél azokkal, akikhez be akar jönni, mi lesz akkor, ha beengedik Ukrajnát az EU-ba?
„Engedd be a házadba, kitesz téged onnan” – jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint baj lesz abból, ha egy ekkora országot beengednek az EU-ba.
Fotó: MTI
Szijjártó Péter külügyminisztert ne cseréljük le Orbán Anitára – hangoztatta Orbán Viktor, aki egy kérdésre válaszolva lobbistának, „tipikus kijárónak” nevezte a Tisza Párt külügyi vezetőjét.
„Először is nem vagyok bolond. Tehát bár Orbán Anita a druszám, de nem cserélem le Szijjártó Pétert rá, és azt javaslom a magyaroknak, hogy ilyen rossz üzletet ne csináljanak”
– fogalmazott.
A külügyminiszter munkáját méltatva hozzátette: Szijjártó Péter az egyetlen ember, aki egyszerre tud két helyen lenni. „Aranyat ér az ilyen, különösen külügyminiszternek” – mondta.
Arra, hogy miért nem tűnt fel, hogy „baj van Orbán Anitával”, amikor még a magyar kormány alkalmazta őt nagykövetként, azt válaszolta: Orbán Anita lobbista volt, a magyar kormány is arra alkalmazta, hogy bizonyos dolgokat járjon ki. „Ő egy tipikus kijáró” – tette hozzá, ugyanakkor rámutatott: most a magyar kormány ellen kell kijárnia neki valamit, ami „nem jó ötlet”.
Megjegyezte:
Orbán Anitát most is tudná használni „kijáró embernek” valamelyik nemzetközi szervezetben Magyarország javára, de azt nem vállalná, hogy rábízzon bármit, amit Orbán Anita döntene el.
Amíg mi bízzuk meg, addig jó, amikor mások, akkor nem jó – összegzett. Értékelése szerint vannak olyan emberek a politikában, akik ha a képességeiket a kormány és a nemzet érdekében mozgósítják, az jó, de ha a korábbi üzleti megbízóik érdekében, az nem jó. Hangsúlyozta: Orbán Anita megbízói azt akarják, hogy Ukrajnát minél hamarabb vegyék fel az Európai Unióba, holott ez háborút jelentene.
További kérdésre úgy fogalmazott: üzenjük meg a tiszásoknak, hogy ne uszítsák a cigányt a cigány ellen, és ne uszítsák a cigányokat a magyarok ellen, mert abból baj lesz. Arra hívta fel hallgatóságát, hogy ne üljenek fel semmiféle provokációnak, nyugodtan tekintsék át ezeket a nehéz kérdéseket és találják meg a közös válaszokat, mert „csak így őrizhetjük meg a békét Magyarországon”.
Hozzátette: olyat még nem látott, és nem is lehet elfogadni, ami Gyöngyösön történt, hogy bűnözők bandába szerveződve, egy párt megbízásából csináljanak balhét egy rendezvényen azért, hogy megfélemlítsék a fideszeseket.
Hangsúlyozta:
Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak szerepel a Tisza Párt által odaküldött emberek bűnlajstromán, „némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves”.
Hangsúlyozta: folytatni kell azt a 2010-ben kötött együttműködést a cigánysággal, amelynek lényege, hogy ha polgárosodni akarnak, akkor munkával és tanulással tudják őket segíteni, a kérés csak annyi, hogy éljenek ezekkel, azaz dolgozzanak és iskolázzák gyerekeiket. Olyan sorsotok lesz, amilyet választotok magatoknak, és amiért megdolgoztok – tette hozzá.
Kiemelte: 2010 óta duplájára emelkedett a diplomás, ennél is nagyobb mértékben az érettségizett cigány emberek száma, eközben a közmunkában foglalkoztatottak zöme állást talált a munkaerőpiacon. Úgy fogalmazott: a helyzet nem jó, csak jó irányba mozdult el, majd példaként hozta, hogy a teljes népességhez képest tizede, 3 százalék a roma közösségen belül a diplomások aránya.
Kiemelte:
Egy ember értékét az elvégzett munkájának minősége adja, nem a származása, nem is az iskolai végzettsége, hangsúlyozva, egy tisztességesen dolgozó takarítót előbbre sorol, mint egy rosszul teljesítő szellemi embert.
Újabb kérdésre rámutatott: nem kifele kell jönni a járműgyártásból, hanem meg kell erősíteni a pozícióinkat.
Megjegyezte: több százezer család keresi a kenyerét az autóiparban, amely érezhetően lejtmenetben van, és ennek oka a ciklikusság mellett az, hogy az elektromobilitásra való átállás területén Brüsszel „mindent elrontott, amit elronthatott”. Szerinte az autóiparban dolgozóknak nem kell aggódniuk. Az ágazatnak van jövője, az itt működő nagy konszerneken belül pedig a magyarországi telephelyek a legsikeresebbek, így megszorítás esetén nem azokat zárják be. Példaként hozta fel, hogy a BMW Debrecenben csak elektromos autókat gyárt, az idén készülő kocsik előre el vannak adva, jó hírei vannak más gyárakból is, majd hozzátette, egy régi magyar márka, a Rába nemsokára a Tatrával közösen kezd teherautógyártásba.
Megjegyezte azt is: a korábban vártnál lassabb lesz az átállás a kényelmesebb, gyorsabb, olcsóbb elektromos meghajtásra.
A következő kormány megalakításának előkészítéséről úgy nyilatkozott: előbb meg kell érteni, mi jön a következő években, ki kell jelölni a célokat, és azután kezdődhet a megfelelő emberek keresése, a szervezet felállítása. „Előbb ejtsük el a medvét, utána tárgyaljunk a szűccsel” – javasolta, majd a célnak azt nevezte, hogy a háborúból kimaradva végig tudják vinni a kormány családtámogatási programjait, hangsúlyozva, hogy a kabinet társadalom- és gazdaságpolitikájának központjában a család áll.
A cél az, hogy akinek gyereke van, ne éljen rosszabbul, mint akinek nincs, majd arról beszélt, hogy a családok állapota és a nemzet állapota egyenes arányban van egymással.
Kijelentette, nem fogja elfogadni, hogy családnak nevezzék azt, ha nem egy férfi és egy nő él együtt, mert ezek nem képesek arra, amire a család, hogy fenntartsák a nemzetet.
Orbán Viktor kitért arra is: a közgazdász irodalom, sajtó azzal foglalkozik, hogy Magyarországon gazdasági megszorításokra van szükség. Ezek az emberek kormányváltást akarnak előkészíteni, és ha sikerül a kormányváltás, előre mentegetik a leendő kormányt. El akarják venni a pénzt az emberektől azzal, hogy a gazdaság helyzete ezt megköveteli.
„Ez szemenszedett hazugság” – jelentette ki Orbán Viktor.
Rámutatott:
Magyarországon nem követel meg semmilyen megszorítást a gazdaság helyzete. Öt százalékos költségvetési hiánnyal mennek, ez Európa középmezőnye. Ezt lejjebb kell hozni, nyugodtan, lassan és fokozatosan.
Az államadósság most 74 százalék, – volt már 65 százalék is -, 2010-ben, amikor átvették a kormányzást 82 százalékon állt. Ezt is szép lassan csökkenteni kell, ahogy a gazdasági fejlődés megindul, illetve a háború nem blokkolja a magyar gazdaságot – rögzítette.
Ha a háború nem blokkolja a gazdaságot, nagyobb lesz a teljesítmény, tudják csökkenteni a hiányt és az adósságot – tette hozzá.
Kijelentette:
Nem kell megszorítani, semmit se kell elvenni az emberektől. Örüljünk, hogy végre van nekik valami, nem elvenni kell, hanem támogatni őket.
Beszélt arról is, Magyarország nem kerülhet a technológiai haladás hátsó traktusába. A technológiai átalakulást meg kell érteni és elől kell menni, ezért van mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos és ezért vannak a modern technológiával foglalkozók a kormányzatnál – jelezte.
Le kell szabályozni továbbá a következő időszakban azt is, hogy a modern technológia káros hatásaitól a gyermekeket megtudják védeni.
El szeretné érni a következő négy évben azt is, hogy a ciklus végére az átlagfizetés legalább egymillió forint legyen – sorolta a kormányfő, aki beszéde végén köszönetet mondott a meghívásért, a szavazatokban, jókívánságokban, imákban kifejezett támogatásért és a továbbiakra is ezt kérte.
MTI/Felvidék.ma
