Az MKP európai parlamenti listájának 3. helyén lévő 39 éves Horony Ákos Komáromban született, de Dunaszerdahelyen él. Foglalkozását tekintve festőművész, jogász. Nős, egy leánygyermek édesapja. Édesanyja a csallóközi Tanyról, édesapja pedig a mátyusföldi Nagyfödémesről származik. Magyar alapiskolába járt, a brünni Iparművészeti Középiskolában 1993-ban érettségizett bútortervezés szakon. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán 1999-ben szerzett festőművész diplomát, majd a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán 2009-ben jogi diplomát. Angolul és németül beszél.
2003 júniusától másfél évet a dunaszerdahelyi városházán dolgozott ügyintézőként. Ezt követően a pozsonyi Kulturális Minisztériumban, mint államtitkári asszisztens, majd a 2006-2010 között parlamenti képviselő asszisztenseként dolgozott. Ebben az időszakban a Via Nova Ifjúsági Csoport egyik alelnöke volt.
2009-től jogi szakértőként bekapcsolódott a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munkájába. Elsősorban az anyanyelv-használati jogok és kisebbségi jogok kérdésével foglalkozik. E témában több kiadvány társszerzője volt, és számos nemzetközi konferencián adott elő. Tagja a Magyar-Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottságnak, valamint részt vett a magyar-szlovák külügyi vegyes bizottság ülésein. Tagja továbbá a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria kuratóriumának is.
Bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott, számára a politika alapvetően mindig az eredeti értelemben vett „közügyekkel” való foglalkozást és törődést jelentette. „A közösségi érdekek megvalósításának egyik legfontosabb eszköze a politikai szerepvállalás, amit jól végezni meggyőződésem szerint csak a képviselt közösségért mélyen átérzett felelősséggel lehet. Sokan viszolyognak a politika szó hallatán is, de azért látnunk kell, hogy a mai demokráciákban a közösségi érdekérvényesítés intézményesítetten a politikai pártokon keresztül valósul meg, ezért eleve elhibázottnak érzem a politika és a civil tevékenység szembeállítását” – vallja. Véleménye szerint a kettő kiegészíti egymást, és mindkettőnek megvan a saját pótolhatatlan szerepe és feladata a társadalom életében. „Évek óta nemzeti közösségünk jogainak védelmével foglalkozom a Jogsegélyszolgálat keretében végzett munkámmal, az EP választáson történő indulásomat is alapvetően ez motiválta, a Via Nova ICS részéről jött felkérést ezért fogadtam el” – fogalmazott Horony Ákos.
Véleménye szerint az Unió nem szentel elegendő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek alapvető jogainak biztosítására. Miközben sokszor szinte abszurd részletességgel szabályoz századrangú kérdéseket, az anyanyelvhasználathoz való jogot és ezzel az emberi méltóságot durván sértő tagállami lépéseket sem tud számon kérni. „Európai parlamenti képviselőként mindenképpen ezen szeretnék változtatni, mert nem beszélhetünk addig valódi értékalapú Európai Unióról, amíg annak egyes tagállamaiban az „államnyelv” idejétmúlt doktrínája alapján az őshonos nemzeti közösségekhez tartozó százezrektől tagadják meg az anyanyelvhasználat szabadságának teljességét” – jelentette ki. Mint mondta, feltétlenül szükség van egy az őshonos nemzeti kisebbségek jogait ténylegesen biztosító, az EU jogrendjébe beépített és főleg valóban számon is kérhető jogi normarendszerre.
Horony Ákos úgy véli, az Unió minden hibája ellenére egy szükségszerű formáció. Globalizálódó világunkban Európa nemzetei csak egymással szorosan összefogva tudják felvenni a versenyt a világ többi részével. Fontosnak tartja azonban, hogy a hagyományos európai értékek ne vesszenek el a gazdasági szempontok mellett. „Ilyennek tartom például a hagyományos családot, a nemzeti kultúrákat, vagy éppen a kereszténységet, mert egy lélektelen, kulturálisan lepusztult, elöregedett-gyermektelen Európa végül menthetetlenül gazdaságilag is el fog bukni” – fogalmazott.
Azt mondja, az Európai Parlamentben az európai közös sorskérdésekről, Európa távolabbi jövőjéről is többet kellene beszélni, mert olyan érzése van az embernek, hogy a nemzeti parlamentekhez hasonlóan éppen a legfontosabb kérdésekre sokszor nem marad már elég idő és energia. Mintha gyakran a fától nem látnánk az erdőt – mondja. Az őshonos kisebbségi nyelveket beszélő mintegy 40 milliónyi uniós polgár számára pedig végre a szó legjobb értelmében vett „európai” megoldást kell nyújtani, ebben az Európai Parlament kezdeményező szerepet vállalhatna. „Számomra az EU jó irányba történő változása azt is jelenti egyben, hogy szülőföldem gazdasági helyzete is javul, és saját magyar nemzeti közösségem is – hála az EU-nak – kedvezőbb körülmények közé kerül. Az olyan Uniónak nincs nagy értelme, amely a kelet-európaiaknak csak azt jelenti, hogy szabadon elmehetnek valahova nyugatra egy jobb és emberhez méltóbb élet után. Ha lehet nagyot álmodni, akkor ezeken szeretnék változtatni” – ecsetelte az Európai Parlament megváltoztatásával kapcsolatos elképzeléseit Horony Ákos.
dé, Felvidék.ma
Horony Ákos facebook oldala ITT>>> érhető el.
Az MKP EP-képviselőjelöltjeiről ITT>>> is olvashatnak.
{iarelatednews articleid=”45807,45795,45778,45754,45743,45729,45711,45709,45690,45650,45822,45883″}
