A Týždeň című lap összefoglalót közöl annak kapcsán, hogy két éve történt a nyitrai diáklány elleni támadás. A szerző, Šípoš Gabriel szinte napra pontosan visszaidézi az egyes hírközlő eszközökben és sajtóorgánumokban a támadás után elhangzott tudósítások, vélemények, kommentárok lényegi információit és rámutat arra,

hogy kezdetben szinte az egész szlovák média a támadást megtörtént tényként kezelte, véleményük pedig azt követően változott meg, hogy az ügy politikai síkra terelődött.

Öt nappal azt követően, hogy a szlovák hírközlő eszközök beszámoltak a Malina Hedvig elleni, állítólag nemzetiségi színezetű támadásól, 2006 szeptemberének végén Eduard Chmelár egyetemi oktató, baloldali aktivista, Nyitrán egy extrémizmus elleni felvonuláson vett részt – írja Šípoš, aki idézi a Slovo című lapban akkoriban megjelent Chmelár-féle nyilatkozatot: „A magyar nemzetiség egyik tagja elleni támadás visszataszító és felháborító, különösen, ha az utcán egy nő ellen irányul”.
A rendőrség nem egészen három hétig tartó vizsgálatának az lett az eredménye, hogy a rendőri szervek Malina Hedvig állítását kitalációnak minősítették, sőt a diáklány ellen hamis tanúzás vádjával eljárást indítottak – idézi vissza az eseményeket Šípoš. 2007 elején pedig az a Chmelár, aki kezdetben még sajnálatát fejezte ki a támadás miatt, hirtelen megváltoztatta véleményét, mert a következőképpen nyilatkozott: „Jelenleg a legismertebb hazudozó egész Szlovákiában”. Újabb másfél év elteltével pedig már azt mondta: ”Őszintén megmondva, magam sem tudom, hogy mit gondoljak” – idézi Šípoš az egyetemi oktatónak a Týždeň számára adott nyilatkozatát.

Ezt követően a cikk szerzője visszaidézi a szlovák médiában elhangzott beszámolók lényegét az esettel kapcsolatban, és megállapítja, hogy az esetről szóló első tudósítások egyöntetűen azt hangoztatták, Malina Hedviget két bőrfejű támadta meg az utcán azt követően, hogy a diáklány magyarul telefonált. Az akkori hírek szalagcímeit is idézi Šípoš: Megtámadták a diáklányt! – Markíza tv; Szélsőséges támadás Nyitrán – STV; Hasonló szellemben írtak a napilapok is: Szégyenteljes tett! Ismeretlen férfiak brutálisan megtámadtak egy védtelen magyar nemzetiségű diáklányt – Nový Čas (augusztus 26-i szám); A szélsőségesek mindkét oldalon előre törnek – SME (augusztus 26-i kiadás).
Teljes fordulat állt be az eset kapcsán akkor, amikor szeptember első felében Kaliňák belügyminiszter azzal a rendőrségi véleménnyel rukkolt elő, hogy a támadás nem történt meg, sőt a diáklány az egészet csak kitalálta. Ezt követően a szlovák média teljesen átértékelte korábbi álláspontját, és úgy tettek, mintha három héttel azelőtt ők nem állították volna sziklaszilárdan, hogy a támadás márpedig megtörtént. Ellenkezőleg, most már az lett a biztos, amit a rendőrség állított, vagyis, hogy a támadás meg sem történt – írja Šípoš.

Ennek tükrében persze hirtelen megváltoztak a lapok szalagcímei is: Kitalált történet – Markíza tv (szeptember 12-i tudósítás); Mindent csak füllentett! – Nový Čas (szeptember 13-ai kiadás); Bugár képviselője védi a hazudozót – Plus jeden deň (szeptember 13-ai kiadás) Nem maradtak le azonban az elemzőbb jellegű napilapok sem: A bizonyítékok ellene szólnak – SME (szeptember 13-ai kiadás); Alapjaiban kezd megdőlni a szlovákok erősödő extrémizmusáról vallott nézet – Hospodárske noviny (szeptember 13-ai kiadás).
Kaliňák szavai egyébként még a szlovák politikai élet legélesebb szemű megfigyelőjét, Peter Schutzot is meggyőzték, emlékeztet Šípoš, majd idézi akkoriban megjelent jegyzetének egyik mondatát: „Ficoról, Kaliňákról és a szlovák rendőrségről a rosszabbnál rosszabbat is gondolhatjuk, de egyszerre manipulálni a grafológiai eredményeket, a DNA-mintákat és a mobilszolgáltató adatbázisát egyszerűen lehetetlen.”

Újabb fordulat a szlovák média hangvételében a diáklány esetével összefüggésben akkor következett be, amikor Eugen Korda az STV Riporterek című műsorában rámutatott például arra,hogy Kaliňák a sajtótájékoztatón túlságosan is felnagyította a bizonyítékokat Malina Hedvig ellenében. A műsor után a sajtó képviselői és az újságírók új pozíciót vettek fel, írja Šípoš, melyet tömören a következőképpen lehet összefoglalni: a Malina Hedvig-üggyel kapcsolatban nehezen tudhatunk meg bármit is az igazságról.
A tavalyi év nyarán és őszén újabb hírek kaptak szárnyra, melyek arról szóltak, hogy további kétségek merültek fel az eset kapcsán a rendőrség munkájával összefüggésben, sőt, Packa országos rendőrfőkapitány azt is megengedte, hogy Malina Hedviget esetleg valóban megtámadták. Trnka főügyész pedig rámutatott a rendőrség által elkövetett hibákra a vizsgálat során. Ezt követően a média még inkább szkeptikus hangvételt kezdett megütni az egész esettel kapcsolatban – emlékeztet cikkében Šípoš, aki írásának végén megpróbálja levonni a tanulságot is.

Malina Hedvig esete rámutatott arra, hogy milyen fontos megkülönböztetni a valóságot a valóságról szóló állításoktól. Az újságírók felelőssége, hogy az állítások hitelességét megvizsgálják ,és az, hogy az állításokról ne úgy beszéljenek, mint a valóságról – összegzi a levonható tanulságokat Šípoš, aki a rendőrség felelősségére is felhívja a figyelmet, mert az olykor szintén tévedhet, netán melléfoghat. A média felelőssége azonban az, hogy ezeket a melléfogásokat minimalizálja, és legalább pár lépés távolságot tartson a rendőrség által tett kijelentésektől, melyeket nem volna szabad automatikusan igaznak beállítania.

Šípoš Gabriel, Týždeň, Felvidék Ma