Vasárnap befejezték az ipari kender aratását Ipolyszalkán. A kendert — bár meglepő –, azzal a céllal kezdték termeszteni, hogy parasztházat építsenek belőle. Ugyanis a Tájház bővítésére van szükség ahhoz, hogy elegendő helyiség legyen a hagyományos tevékenységek bemutatásához nemcsak a gyermekcsoportok, hanem a felnőtt érdeklődők számára, a rendezvényekhez és a több napra érkező vendégek elszállásolásához.
Dikácz Zsuzsanna, a Tájház létrehozója egy olyan régi házépítési módot választott, amely manapság nem él már az emberek emlékezetében: kenderbetonból tervezi az új ház építését a Tájház szomszédságában lévő telken.
A tizenkét éve működő Tájházban hagyományos tevékenységeket folytatnak a helyi kézművesek vezetésével. Dikácz Zsuzsanna szavaival élve nem foglalkozásokat tartanak, hanem azt teszik, aminek éppen ideje van. Közönség is gyűlik köréjük mindig, helyiek és távolból érkezők, kicsik és nagyok egyaránt.
Dikácz Zsuzsanna októberben ellátogatott Maklárra, a kendertalálkozóra, ahol sok mindent megtudtak a kender 40 000 féle feldolgozási lehetőségéről, egyrészt mint építőipari, másrészt mint gasztronómiai és gyógyászati alapanyagról.
Régen a kendert kézzel nyűtték (kihúzták tövestől), majd szárították, áztatták az Ipolyban. A Tájházban már több éve tanítják a gyerekeknek, hogyan lesz a kenderből ruha, a tilolástól egészen a szövésig. Most már azt is megtanulhatják, hogyan kell vetni, leszedni, tárolni, szárítani, magot fogni.
A kendervetésre idén, az első alkalommal kissé megkésve, április helyett május közepén került sor másfél hektárnyi földterületen.
Mielőtt belekezdtek volna a kender vetésébe, tájékozódtak olyan helyeken, ahol már több éve termesztik. Régi könyvekből tudták meg, hogy mekkora a vetési sortáv, ha magot akarnak, és ha a szárát akarják feldolgozni. Duplán vetettek, mert a pozdorjára, azaz a növény fás részére van szükség. A traktor is kétszer vetett, így kaptak 7,5 cm-es sortávot, akik pedig magot termesztenek, azok 70 cm-es sortávra vetik.
Ahhoz képest, hogy semmilyen tapasztalatuk nem volt kenderrel, jó termés lett a száron. Most volt a beérési folyamat, aztán szedik a magokat, a szárát pedig feldolgozzák, különválasztják a pozdorját a kóctól.
Segített a vetésben a helyi Agromag Kft. működtetője, akitől a magot vették, és a helyi szövetkezet, amely a földet adta bérbe.
Góra Róbert, a helyi Hit-Mix Agrárszövetkezet elnöke hívta fel a figyelmet a nádvágó gépre, amely szépen levágta és kötözte a kendert.
Köbölkútról Csontos Péter nádvágó szaktudása és persze a jó nádvágó gépe segítségével egy nap alatt learatták a kendert.
A behordásában a helyi Hit-Mix Agrárszövetkezet, valamint Tóth Béla és fia, Norbert magánvállalkozók segítettek. Más külső segítséget is kaptak az ipolyszalkaiak, barátaik jöttek a környékről és Magyarországról a kenderkévéket felrakni, lerakni.
Az építkezési telken gúlába rakták a kévéket, és így szépen beérik a kender. Azután kell szétválasztani a belső pozdorját a
külső kóctól. Ebben nagy segítségükre lesznek a Tájház dolgozói. Kalmárrostát kaptak a helembai Magyar Lászlótól, ezzel a géppel a magokat tudják válogatni és tisztítani. Makláron, a kendertalálkozón láttak egy pozdorja kiválasztásra alkalmas régi, kézi meghajtású gépet, ennek a továbbfejlesztésén dolgoznak jelenleg.
Az építkezést anyagilag támogatja a Bethlen Gábor Alap Zrt. Budapest, de további támogatókat keresnek a parasztporta felépítéséhez.
Szívesen fogadják minden érdeklődő segítségét a további teendőkhöz, a kender szétválogatásához és a gúlába rakásához a Tájház udvarán.
Nagy Dániel Csilla, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”57013,55851,53305,45984,47868″}
