1 EUR: 389.25 HUF
1 EUR: 24.242 CZK

14.2 C
Pozsony
13.9 C
Dunaszerdahely
13.5 C
Besztercebánya
12.5 C
Kassa
Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      Ma folytatódik a konszolidációs csomag megvitatása a parlamentben

      2025.09.24.

      Itt és Most

      Holnap is folytatódik Černák feltételes szabadlábra helyezésének elbírálása

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Tíz éve indult a duális képzés Szlovákiában

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Üzletbezárás ünnepnapokon és fizetésbefagyasztás a parlamentben

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Kevesebb adóbevételekből származó pénze lesz Nyitra megyének

      2025.09.22.

      Itt és Most

      A születéskor várható átlagos uniós élettartam 81,7 év,…

      2025.09.22.

      Itt és Most

      Kiss Beáta a Csemadok országos elnöke

      2025.09.20.

  • Művelő
    • Művelő

      Rendhagyó kiállítás a Párkányi Múzeumban

      2025.09.23.

      Művelő

      Első Párkányi Kórustalálkozó

      2025.09.23.

      Művelő

      Modern oktatási és sportlétesítmények a nagyszombati szakközépiskolában

      2025.09.23.

      Művelő

      A Hagyományok Háza Hálózat A népmese napjára készül

      2025.09.23.

      Művelő

      Jubileumi koncert Rimaszombatban

      2025.09.23.

      Művelő

      Széchenyi István szellemi öröksége előtt tisztelegtek születésének 234….

      2025.09.22.

      Művelő

      Író-olvasó találkozó a Selye János Gimnáziumban Tóth Lászlóval

      2025.09.22.

  • Hitélet
    • Hitélet

      Kassa-Ért hét év után harmadszor

      2025.09.22.

      Hitélet

      Fogolykiváltó Boldogasszony emléknapja őseink hitében gyökeredzik

      2025.09.21.

      Hitélet

      A szelíd boldogság himnusza a digitális kőkorszakban

      2025.09.21.

      Hitélet

      Ízelítő a Remény katolikus hetilap 38. számából

      2025.09.21.

      Hitélet

      A Pátria Rádió katolikus vallási műsorának szeptember 21-ei…

      2025.09.20.

      Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

  • Régió
    • Régió

      Példaértékű összefogás az ipolysági keramikus megsegítéséért

      2025.09.24.

      Régió

      Magyar iskolakezdők köszöntése

      2025.09.23.

      Régió

      Parkfest Zselízen: 2. év – kétezer mosoly a…

      2025.09.23.

      Régió

      A balkáni dallamok és a folklór találkozása Kassán

      2025.09.23.

      Régió

      Patthelyzet Krasznahorkán: az MBM-Group érvénytelennek tartja a szerződésbontást

      2025.09.23.

      Régió

      Történelmi időutazás Rákóczival Kassa belvárosában

      2025.09.23.

      Régió

      Új hídépítési projekt: megkezdődött a Királyréven átívelő 62…

      2025.09.23.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      Az amerikai, aki európaibb az európaiaknál?

      2025.09.24.

      Kitekintő

      A cseh lakosság 55 százaléka elégedetlen az ország…

      2025.09.24.

      Kitekintő

      „A magyar kormány Brüsszellel szembemenve továbbra is megvédi…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      „Ötvenezer álláshely jön létre az új gyáraknak köszönhetően…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Európában egyedülálló adóforradalom zajlik Magyarországon

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: Magyarország nem akarja, hogy az Európai…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Felvidékiek utaztak a svájci magyarokhoz

      2025.09.22.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Ukrajnát az EU-ba: ha nincs egyhangúság, akkor jöhetnek…

      2025.09.23.

      Szerintem

      Az igazi fordítópont: Jézussal a nemzetért, a jövőért

      2025.09.23.

      Szerintem

      Nem értem…

      2025.09.21.

      Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      Benyovszky Móric emlékezete – évfordulók és megemlékezések

      2025.09.23.

      Múltidéző

      Barsbaracska és a Braille-írás

      2025.09.21.

      Múltidéző

      Felbontották az államalapító csehszlovák elnök utolsó szavait tartalmazó…

      2025.09.19.

      Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

  • Magazin
    • Magazin

      Sikeresen távolítottak el a komáromi kórház sebészeti osztályán…

      2025.09.23.

      Magazin

      Az olvasók szeretnék, ha az élelmiszerboltban is lehetne…

      2025.09.22.

      Magazin

      Az Európai Mobilitás Hetének kicsúcsosodása a hétfői autómentes…

      2025.09.22.

      Magazin

      Több ezer gyerekkel együtt ünnepelte egyéves születésnapját a…

      2025.09.20.

      Magazin

      Autóeladások alakulása Európában

      2025.09.19.

      Magazin

      A kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, felismerik a…

      2025.09.19.

      Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      A helyi iskolák helyzetéről is szól a Honti…

      2025.09.24.

      Ajánló

      Hodossy Gyula: Takard be a múltamat

      2025.09.24.

      Ajánló

      Magyar magazin és a Porta szeptember 24-i ajánlója

      2025.09.23.

      Ajánló

      Kapu Tibor űrhajós a Kék bolygóban

      2025.09.23.

      Ajánló

      Madaras László: Avarok a törzsországban

      2025.09.22.

      Ajánló

      Kállai Ferenc 100 – emlékhétvégével tiszteleg a legendás…

      2025.09.22.

Kitekintő

Csehország újra javasolni fogja, hogy korlátozzák az orosz diplomaták mozgását a schengeni övezetben

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

Csehország az európai uniós külügyminiszterek szombati tanácskozásán Koppenhágában újra javasolni fogja, hogy korlátozzák az orosz diplomaták mozgását a schengeni övezetben – mondta Jan Lipavský cseh külügyminiszter újságíróknak pénteken Prágában, mielőtt elindult volna a dán fővárosba.

„Ahogy az idősebb Cato szenátor Rómában minden beszédében elmondta, hogy Karthágónak vesznie kell, úgy én is ezen a találkozón megismétlem, hogy az Európai Uniónak meg kell állítania az orosz diplomaták szabad mozgását Schengenben”

– jelentette ki a miniszter. A jelenlegi szabályozás aszimmetrikus és lehetőséget az orosz rendszernek, hogy visszaéljen vele – tette hozzá Lipavský.

Ukrajnával kapcsolatban a politikus azt mondta: amíg Vlagyimir Putyin nem mutat őszinte érdeklődést a béke iránt, addig az Európai Uniónak fokoznia a kell a gazdasági nyomást Moszkvára.

A szankciók hatékonyak, ami abból is látszik, hogy az orosz gazdaságban komoly gondok kezdenek mutatkozni.

„Most az árnyékflottáról beszélünk, arról, hogyan kezeljük azokat a forrásokat, amelyekből Oroszország gazdaságát és katonai gépezetét élteti” – mutatott rá Jan Lipavsky.

Az uniós miniszterek tanácskozásán a Nyugaton befagyasztott orosz pénzekről is szó lesz. Csehország azon az állásponton van, hogy ezeknek a pénzeknek a kamatait Ukrajna megsegítésére kellene felhasználni – fejtette ki a cseh külügyminiszter.

MTI

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Szerintem

Hazai turizmus felvidéki módra

Dániel Erzsébet 2025.08.29.
Dániel Erzsébet

Lassan véget ér a nyár, és vele együtt halványulnak a turisztikai élményeink, utazásaink emlékei. Nem a távoli tengerparti kalandokról szeretnék írni, ahonnan legtöbben csak a szép pillanatokat gyűjtik össze. Mi pedig egyre ritkábban fedezzük fel saját földrajzi és történelmi kincseinket, hazai tájaink szépségeit. Ez részben érthető, hiszen a múltban gyakran tapasztaltunk hiányosságokat.

Régen a Csemadok által szervezett csoportos kirándulásokon jártuk be hazánk várainak, hegyeinek és völgyeinek legszebb részeit, hogy megismerjük értékeinket. Ám a

történelmi emlékhelyeken, várainkban és templomainkban sokszor félrevezető vagy elferdített történelmi narratívák nem ösztönöztek sem visszatérésre, sem a további felfedezésre.

E cikkben a többségében magyarok lakta Felvidék déli részének turisztikai értékeiről szeretnék írni. Ezek a tájak történelmi, szakrális, gasztronómiai és néprajzi kincsekben gazdagok. Kérdés azonban, hogy mi, helyiek, mennyire ismerjük saját régiónk értékeit, és képesek vagyunk-e megismertetni azokat az ide érkezőkkel. Ebben vannak kétségeim.

E nyáron is számos turista érkezett – főként az anyaországból, de más vidékekről is –, hogy felfedezze a Felvidék déli részének kincseit. Egyéni utazók, családok és gyakran egyesületek tagjai keresték fel történelmi, hagyományőrző és szakrális értékeinket.

Az érkezés legtöbbször a Mária-Valéria hídon keresztül történik, s az első megálló Párkányban III. Sobieski János lengyel király lovasszobra, amely egy parkban áll, ahol a lengyel-magyar történelem jelentős emlékművei és kövei találhatók, köztük Esterházy Jánosé is. Egy szerény emlékjel Trianon szomorú évfordulóját idézi. Ez a park immár tizenhét éve a város büszkesége, és naponta állnak meg itt lengyel, valamint más külföldi turisták. Csakhogy senki sincs, aki tájékoztatást adjon ezekről az emlékekről, és nincs olyan prospektus vagy kiadvány, amely legalább három-négy nyelven mutatná be a műemlékeket (az emlékműveken kétnyelvű feliratok találhatók).

A helyi múzeum a turistaszezonban is csak heti két napon tart nyitva, és a városnak máig nincs helytörténeti kiadványa.

A látogatók gyakran szembesülnek azzal is, hogy a templomok és rotunda zárva vannak. Természetes, hogy ezek az épületek nem állnak mindig nyitva, de az már kevésbé érthető, hogy semmilyen elérhetőség vagy információ nem jelzi, kinél lehetne kérni a műemlékek megtekintését, akár hétvégén is. Bár egyes templomok történetéről már található tájékoztató tábla, a környező szakrális emlékekről – például a templom mellett álló, több méteres betontalapzaton elhelyezett kardról – senki sem tud felvilágosítást adni. Egy lengyel-magyar csoport szomorúan távozott, miután csak kívülről járhatta körbe a falu legértékesebb szakrális helyszíneit. Helytörténeti kiadvány itt sem áll rendelkezésre.

A csoport tagjai pozitívan nyilatkoztak az élményeikről, ám panaszaikat hallgatva egyértelmű, hogy turisztikai felkészültségünk még sok fejlesztést igényel. Elgondolkodtató, hogy több középiskolában is működik vendéglátóipari képzés, ám az alsóbodoki szakirányú középiskola megszűnt, pedig ott képeztek fiatalokat a turizmus számára. Vajon a hazai magyar turizmusban dolgozók csak a gazdasági szempontokat látják?

Nem kellene összefogniuk a települések szolgáltatóinak, intézményeinek, sőt akár egyéni vállalkozóinak is?

Legalább az utóbbiaknak a saját kínálatukban mindent megtenni a legjobb kiszolgálás érdekében, emberi és szakmai értelemben egyaránt.

A turizmusra építő kis- és nagy települések előtt számos lehetőség áll, például hazai és eurorégiós pályázatok formájában. Kérdés, hogy élnek-e ezekkel a lehetőségekkel.

Nem célom senkit megsérteni ezzel az írással. Nem saját észrevételeimet gyűjtöttem össze, hanem mások panaszait tolmácsoltam. Ezekből lehet tanulni, építkezni, és növelni a vendéglátás színvonalát. Természetesen tudom, hogy vannak tájaink és falvaink, ahol mindent megtesznek a látogatókért, és kedves, kulturált fogadtatásban részesítik a vendégeket. Talán az emberi hozzáállásban van a legnagyobb hiány: alázat, kedvesség, mosoly, türelem – ezek sokszor a legnagyobb hiányt is képesek pótolni. Talán éppen ezek hiányoznak leginkább, nem csak a turizmusban, hanem az élet minden területén, ahol emberekkel dolgozunk.

Dániel Erzsébet/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kitekintő

Az EU-t ma egy frusztrált, háborúpárti és szélsőségesen liberális politikai elit uralja

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az emberiség rendkívüli éven van túl, a világ sok kihívással néz szembe, miközben ez az utóbbi időszak egyértelműen Európa drámai vesszőfutásáról szólt, a kontinens minden egyes sorsfordító globális változásnak a vesztesei közé tartozik.

Aláhúzta, hogy Európa világgazdasági és világpolitikai jelentősége is rendkívül meggyengült, ahogyan földbe állt a versenyképessége is, amit mutat, hogy az európai gazdaság gerincét adó kulcsiparágakban éllovasból középmezőnybeli szereplővé váltak a kontinens vállalatai.

Kiemelte, hogy miközben az Európai Unió egy békeprojektként pattant ki az alapító atyák fejéből, mára Európa a háború kontinensévé vált.

„Európa szívében két európai ország vív egymással háborút úgy, hogy a kontinens maradék részének döntő többsége a háború csitítása helyett marmonkannákkal hordja a dízelolajat a tűzre”

– fogalmazott.

„Ide vezettek a brüsszeli vezetők hibái, ide vezettek személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnök drámai hibái, és ide vezettek az európai háborúpárti mainstream politikai elit vezetőinek drámai hibái” – mondta.

„Mára az Európai Unió tartalmában, szimbolikájában és külsőségeiben is megszűnt komolyan vehető világpolitikai tényező lenni”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben a kormány feladata megvédeni Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar embereket az EU mélyrepülésének negatív hatásaitól, ehhez pedig meg kell érteni először is, hogy mi a bajok eredője.
„Szerintem a legnagyobb baj az, hogy

az Európai Uniót ma egy extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt alapvetően rendkívül frusztrált és a valóság helyett különböző őrültségeket a döntéseinek alapjává tévő elit uralja”.

Sérelmezte, hogy ez a vezetés mostanra elszigetelte Európát a világpolitika legjelentősebb szereplőitől, átideologizálta, átpolitizálta a világ legfizikaibb és legracionálisabb kérdéseit, így például a gazdaságot és az energiaellátást, illetve folyamatosan akadályozza a béketeremtést a kontinensen.

Kifejtette, hogy

számos európai vezető az utóbbi nyolc évben abban versenyzett, hogy ki tud bunkóbb megjegyzést tenni Donald Trumpra azért, hogy kielégítse a médiatérképet uraló liberális médiumokat, és ez most visszaütött.

Elhibázottnak nevezte az EU Kína-politikáját is, mondván, hogy hatalmas félreértés az, hogy a közösség rendszerszintű riválisnak minősítette a távol-keleti országot, mivel inkább az együttműködésre kellene fókuszálni.
Bírálta az Oroszországot sújtó szankciókat is, amelyek a szavai szerint kudarcot vallottak, illetve nagyobb károkat okoztak az európai országoknak.

„A brüsszeli politikai elit elszigetelte az Európai Uniót a világpolitikában. Ehhez képest itt vagyunk mi Európa szívében, európai uniós tagországként mi vagyunk az egyetlen ország Európában, amely mindazon országokkal és térségekkel, amelyektől az Európai Unió elszigetelte magát, racionális, kölcsönös, tiszteletre alapuló és kölcsönös előnyöket jelentő együttműködésre vagyunk képesek” – szögezte le.

„Én ezt tartom az elmúlt tizenöt év magyar külpolitikai stratégiája szempontjából az egyik legnagyobb sikernek, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagjaként, egy nem túl nagy, közép-európai, szárazföld által körülzárt országként megtartotta magának azt a képességet, hogy

a világpolitika legmeghatározóbb szereplőivel kölcsönös tiszteleten alapuló, kölcsönös előnyökre irányuló, normális együttműködést tudott fenntartani”.

A miniszter végül érintette az ukrajnai háborút is, és arról számolt be, hogy a magyar kormány óriási, józan ésszel sokszor felfoghatatlan nyomás alatt áll, hogy megváltoztassa a békepárti politikáját. „És ez a nyomás nemcsak hogy maradni fog rajtunk, hanem a következő időszakban még drámai mértékben nőni is fog. De én azt gondolom, hogy ahogy eddig ki tudtunk tartani, a jövőben is menni fog. Ki fogunk tudni maradni a háborúból, fenn fogjuk tudni tartani a gazdasági semlegesség stratégiáját” – közölte.

„A kérdés, hogy Magyarország ezt meddig tudja megtenni. És erre a válasz az, hogy az a választásokon múlik. Mert amíg Magyarországnak nemzeti kormánya van, addig ki tudunk maradni a háborúból, és fenn tudjuk tartani a gazdasági semlegességet.

Amint egy bábkormányt ültet Brüsszel ide Budapestre, mindez a múlté, Magyarországot beleviszik a háborúba, pillanatok alatt átnyomják a migrációs paktumot, pillanatok alatt benyomják az ukránokat az Európai Unióba, és búcsút mondhatunk a családvédelmi és gyermekvédelmi intézkedéseknek is”

– sorolta.

„A helyzet az, hogy ránk egyfajta egzisztenciális veszélyként tekint a liberális mainstream Brüsszelben, ezért a jövőben is mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy eltakarítsanak minket” – összegzett.

MTI

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Művelő

Meghirdették az idei Arany Opus díjat

SZE 2025.08.29.
SZE

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Arany Opus Díj címmel szépirodalmi pályázatot hirdet szlovákiai magyar (állandó szlovákiai lakhellyel rendelkező) szerzők számára.

A pályázatra benyújtható minden olyan magyar nyelven írt széppróza (1db, max. 15 flekk) vagy vers (1 db), amely nyomtatásban vagy internetes felületen még nem jelent meg, s amelynek közlési jogával a szerző rendelkezik. Tematikai megkötés nincs. A pályamunkát minden oldalán jeligével ellátva,  a szmit@szmit.sk címre kell beküldeni. A pályaműhöz külön e-mailben csatolandó szerzőjének neve, email címe, telefonszáma, lakcíme, a pályázó jeligéje.

A pályázatok beérkezési határideje: 2025. szeptember 25.

A pályadíj mindkét kategóriában 300 €, valamint, Ferdics Béla grafikusművész vegyes technikával készült grafikái.

A pályázatra benyújtott szépirodalmi alkotásokat neves irodalmárokból álló zsűri bírálja el. A zsűri tagjai: Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, Tóth László József Attila-díjas, Dobos László-életműdíjas költő, író, az MMA rendes tagja, Kövesdi Károly Illyés Gyula-díjas költő.

A díjnyertes művek első felhasználási joga a Szlovákiai Magyar Írók Társaságát illeti meg, és az Opus 2026/1-es számban jelennek meg.

Az ünnepélyes díjátadásra

2025. október 24-én, Dunaszerdahelyen, a XX. Őszi Írófesztivál

keretében megrendezett műsoros esten kerül sor, ahol a nyertes pályaművek színművész tolmácsolásában hangzanak el.

A nem díjazott szövegeket a pályázat kiírója nem őrzi meg és nem küldi vissza.

A pályázat kiírójának elérhetőségei

Levélcím: Spoločnosť maďarských spisovateľov na Slovensku, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda (információ – telefon: 0911 239 479, e-mail: szmit@szmit.sk)

SZE/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Magazin

Ne legyen nehéz az iskolatáska – baj lehet belőle

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

Az iskolatáska teljes súlya nem haladhatja meg a gyermek testsúlyának tíz százalékát. Egyúttal stabilitást kell biztosítania és követnie kell a gerinc formáját. Kiváló minőségű, egészségre ártalmatlan anyagokból kell készülnie, és arányosan meg kell felelnie a gyermek testi adottságainak.

„A pántok nem lehetnek túl keskenyek, állíthatónak kell lenniük, és egyenletesen kell átölelniük mindkét vállat, hogy az iskolatáska súlya egyenlően oszoljon el. Emellett puha anyagból kell készülniük, hogy a lehető legkevésbé nyomják a kulcscsontot. Az iskolatáskák hátoldalát úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek nyomó élek vagy pontok. A követelmény akkor tekinthető teljesítettnek, ha a háttal érintkező részek puhán párnázottak, és a használat során nem jelentkeznek éles élek – tájékoztatott közleményében a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ)

Az első és második osztályos tanulók táskája nem lehet nehezebb 2,5 kilogrammnál. A harmadik és negyedik osztályosok esetében a maximum 3,5 kilogramm, az ötödik és hatodik osztályosoknál pedig 4,5 kilogramm.

A hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályosok táskája legfeljebb öt kilogramm lehet. A hivatal ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek ajánlott értékek, nem jogilag kötelező korlátok.

Kifejtették, hogy

a túl nehéz iskolatáska túlterheli a gerinc izmait, és hozzájárul a nyak-mellkasi gerincszakasz izmainak merevségéhez.

„Az iskolatáska túlzott súlya az egyik olyan tényező, amely az iskoláskorú gyermekeknél a helytelen testtartás kialakulását okozza. A gerinc hosszú távú túlterhelése tartósabb problémákat, deformációkat és akár gerincferdülés kialakulását is okozhatja,” jegyezte meg az ÚVZ.

A szakértők szerint

a szülőknek rendszeresen ellenőrizniük kellene a kisebb gyermekek iskolatáskáját, hogy nem hordanak-e felesleges dolgokat,

hanem csak azokat a felszereléseket, amelyekre minden nap szükségük van az iskolában – füzeteket, tankönyveket, tolltartót és tízórait. „Próbálják meg a nehéz dolgokat könnyebbekre cserélni. Például a kemény mappákat könnyebb műanyag mappákra lehet váltani. Vagy szükségtelen teli vizes palackot cipelni, amikor az iskolában bármikor újratölthető.

Nem kevésbé fontos az iskolatáska helyes elhelyezése a gyermek hátán.

„A táska középen való elhelyezése a háton jelentős mértékben támogatja a gyermek helyes testtartását.

Különösen az alsó osztályos gyermekeknél kell arra figyelni, hogy a táskát mindig egyenesen a háton viseljék, és ne túl mélyen (tehát ne túl hosszú pántokkal). A szülőknek azt is javasolják, hogy egyeztessenek az iskolával, hogy a gyerekek a tankönyvek és segédeszközök egy részét az osztályteremben hagyhassák, és ne kelljen azokat minden nap hazavinniük.

TASR/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kitekintő

Washington több százmillió dollárnyi fegyvereladást hagyott jóvá az ukrán védelmi képességek növelése érdekében

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

Az Egyesült Államok kormánya 825 millió dollár értékű fegyverzeteladást fogadott el ukrajnai felhasználásra NATO-tagországok finanszírozásában – közölte az amerikai külügyminisztérium csütörtökön.

A közlemény szerint az értékesített fegyverzet tartalmaz kiterjesztett hatótávolságú rakétákat, és navigációs rendszereket, amelyek az ukrán védelmi képességeket fokozhatják.

Az eszközök között szerepel több mint 3000 ERAM rakéta, valamint megegyező számú GPS-egység, további kiegészítők és kiképzési, valamint technikai támogatás

– olvasható a külügyminisztérium közleményében, amely szerint az adásvételről a kormányzat tájékoztatta a kongresszust.

A bejelentés szerint az Ukrajnának szánt felszerelések vételárát a NATO-tagországok közül Dánia, Hollandia és Norvégia állja majd.

Donald Trump nem örült, de nem lepődött meg a Kijev elleni dróntámadáson

Donald Trump amerikai elnök „nem örült”, de „nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson – reagált a Fehér Ház szóvivője csütörtökön a háború legfrissebb fejleményeire.

Karoline Leavitt az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján – Donald Trump véleményét ismertetve – kifejtette, hogy a két ország nagyon régóta áll egymással háborúban, így Oroszország támadást intézett Kijev ellen, és hasonlóképpen Ukrajna az orosz olajfinomító kapacitásokat támadta. A szóvivő szavai szerint az ukrán támadások augusztus során az orosz finomítói kapacitások ötödét tették használhatatlanná.

„Az elnök feszült figyelemmel követi a történéseket, és sajnálatosan az öldöklés addig folytatódik, amíg a háború tart, ezért akar véget vetni a háborúnak”

– fogalmazott Karoline Leavitt, kifejtve, hogy „talán a két oldal nem áll készen arra, hogy saját maga befejezze”.

Hozzátette, hogy

Donald Trump elnök mindenkinél keményebben dolgozik azon, hogy elérje a háború végét, de a két ország vezetőjének is akarnia kell a háború lezárását.

MTI/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Magazin

„A súlytalanságban az alvás nagyon kellemes, a hátfájás pedig előbb utóbb mindenkit utolér”

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

Az űrutazás kihívásiról és az űrkutatás jövőéről beszélgetett Charles Simonyi magyar származású űrutazó, Farkas Bertalan, az első magyar kutatóűrhajós, valamint Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok csütörtökön Budapesten, a HUNOR Magyar Űrhajós Program és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös panelbeszélgetésen.

Farkas Bertalan 1980-ban járt az űrben a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. Felidézte, hogy annak idején vadászpilótaként került az űrprogramba, amelyre 240 vadászpilóta közül 95-en jelentkeztek önkétesen. Több forduló után végül négyen mehettek a Csillagvárosba.

Az idei Ax-4 küldetés kutatóűrhajósa, Kapu Tibor elmondta, hogy szinte azonnal megszületett benne a döntés, hogy jelentkezik a HUNOR program felhívására, mint ahogy Cserényi Gyula kutatóűrhajós, Kapu Tibor tartalalékja is habozás nélkül adta be a jelentkezését.

Charles Simonyi (Simonyi Károly) magyar születésű amerikai szoftverfejlesztő, üzletember 2007-ben és 2009-ben űrturistaként járta meg a Nemzetközi Űrállomást. Mint mondta, az űrturisták ugyanabban a kiképzésben részesültek, mint az űrhajósok. Kiemelte, hogy a második alkalommal sokkal érdekesebb volt az űrutazás, mivel már felkészültebb volt és több ismerettel rendelkezett.

Kapu Tibor elmondta: 1980-ban az asztronauták kézi vezérléssel irányították az űrhajókat, ma már a fel-és leszállás is automatikusan zajlik, de ha szükség van rá, manuálisan is be tudnak avatkozni. A kutatóűrhajós szerint

az emberiség egyre jobban készül a hosszú távú tartózkodásra az űrben és ez teljesen más kihívásokkal állítja szembe a mai kor emberét, mint 1980-ban.

Azóta az asztronauták kiválasztása és a felkészülése is megváltozott, elsősorban a technológia fejlődése és az űrküldetés megváltozott céljai miatt.

Cserényi Gyula szerint korábban azért választottak vadászpilótákat űrutazásra, mert manuálisan kellett irányítani az űrhajót. Ma már az a cél, hogy olyan űrhajósokat válasszanak ki, akik az űrállomás fedélzetén széles tudománykörben alkalmasak a munkavégzésre és a kísérleteket sokfajta kutatási területen tudják hatékonyan elvégezni. Kapu Tibor is biológiai, alap fizikai, valamint anyagfizikai kísérleteket hajtott végre az Ax-4 küldetésben – mutatott rá.

Farkas Bertalan felidézte, hogy annak idején a világűrben sok gyártástechnológiai, fizikai és távérzékeléssel kapcsolatos kísérletet végzett,

egy berendezés segítségével különféle fajsúlyú fémeket olvasztott fel és visszahozta azokat a Földre.

Felhívta a figyelmet KFKI által kifejlesztett Pille dózismérő műszerre, amelynek segítségével az űrállomáson meg tudták mérni a sugármennyiséget. Ennek különböző változatai már többször jártak a világűrben.

Kapu Tibor hozzátette, hogy a mai dózismérőműszer sokkal kisebb, mint a korábbi Pille volt. Ez a gyufásdoboz nagyságú készülék pontosan méri a sugárzásokat és vákuum körülmények között, egy űrséta során is alkalmazható.

Charles Simonyi elmondta:

a súlytalanságban az alvás nagyon kellemes, a hátfájás pedig előbb utóbb mindenkit utolér.

Az üzletember főként alanyként vett részt biológiai kísérletekben. Szívproblémái vannak és azt vizsgálták, hogy miként viselkedik egy nem tökéletes szív a világűrben. Charles Simonyi szerint a technológia fejlődésével exponenciálisan nőni fog az asztronauták száma is.

Kapu Tibor az Ax-4 küldetésben a Nemzetközi Űrállomáson 25 kísérletet végzett el. A kutatóűrhajós kiemelte, hogy a HUNOR programban rengeteg olyan kísérletgazda vett részt, akik előzetesen kifejlesztették az űrállomáson elvégzendő feladatokat. Az, hogy sikerült végrehajtani az összes kísérletet, az kollégáink előzetes tervezésének köszönhető – hangsúlyozta.

Cserényi Gyula a Földről segítette a Kapu Tibor által végzett kísérletek sikeres végrehajtását. A kutatóűrhajós elmondta: Houstonban a folyamatos és hatékony kapcsolattartással támogatni vagy módosítani tudták a kísérlet végrehajtását vagy az ütemtervet. Kapu Tibornak segítettek abban, hogy a lehető leghatékonyabban legyen beosztva az ideje a Nemzetközi Űrállomáson – tette hozzá.

A panelbeszélgetés előtt Charles Simonyi előadást tartott élete meghatározó pillanatiról és űrsétáiról.

MTI/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Magazin

A lakosság harmada nem tud elmenni nyaralni

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

A lakosság harmada nem engedhet meg magának egyhetes nyaralást sem, az európai átlag 27%. A fő ok a magas hazai létfenntartási költségek és az infláció – közölte elemzésében a Finax társaság.

„Az elsődleges ok a hazai árak gyors emelkedése, a háztartások bevételeinek csökkenése, illetve a külföldi árak. Emellett a hazai fizetések alacsonyabbak, mint a külföldiek,

a vásárlóerő 15,3%-kal marad el az uniós átlagtól, ezért sokaknak elérhetetlen luxus a nyaralás”

– mondta Linda Gáliková, a cég munkatársa.

További ok, hogy Szlovákia javarészt rurális ország, és egyes rétegekben nincs akkora hagyománya az utazásnak, mások pedig az alapvető létfenntartási szükségletek fedezését próbálják biztosítani.

Szlovákia a 8. az EU-ban a nem nyaraló lakosságot tekintve, Romániát, Görögországot, Bulgáriát, Magyarországot, Portugáliát, Spanyolországot és Horvátországot előzi meg.

A lista élén Izland, Luxemburg, Svédország és Norvégia áll. „Ami jó hír, hogy csökken azok száma, akik nem tudnak elmenni nyaralni – 2014-ben az arány még majdnem 50% volt” – tette hozzá a társaság.

TASR

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Itt és Most

Alapszervezetek nélkül nincs Csemadok

Szalai Erika 2025.08.29.
Szalai Erika

A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú szervezete szeptember 20-án tartja tisztújító országos kongresszusát, amelyen új elnököt választ. A területi választmányok az elmúlt hónapok során döntöttek a jelöltek személyéről. Ennek eredményeképp Kiss Beáta, Hrubík Béla és Petheő Attila indulhat a Csemadok országos elnöki posztjáért.

Az elnökjelöltekkel  – Hrubík Béla nem kívánt élni az általunk felkínált lehetőséggel – interjút készítettünk, amelyben indíttatásukról, terveikről kérdeztük őket és arról is, hogyan látják a jelenlegi szervezetet. A jelöltek nevének ábécésorrendjét követve elsőként a Kiss Beátával készült interjút közöltük, most pedig Petheő Attiláét.

***

Petheő Attila egyetemi oktató, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának (TV) 19 évig volt az elnöke, most alelnöke. Interjúnkban őszintén beszél a szervezetről, annak vezetőségéről, a szervezetet érintő terveiről és arról is, miért indul. Legfontosabb állítása, hogy az alapszervezetek (ASZ) nélkül nincs Csemadok. Ezek megerősítésében hisz, a munkától várja a megoldást és teljes transzparenciát ígér: ha megválasztják, nyilvános lesz, mennyit keres a Csemadok országos elnöke.

Hogyan látja a Csemadokot, annak működését?

Ketté kell választani a Csemadokot a vezetésre és az alapszervezetekre. A felső vezetés teljesen elszakadt az alapszervezetektől és csak olyan alapszervezetekkel vannak kapcsolatban, melyekkel barátság, vagy valamilyen másféle, személyes kapcsolat köti össze őket.

Miért baj ez? Hiszen a területi választmányok azért vannak, hogy tartsák a kapcsolatot az alapszervezetekkel, reagáljanak a gondjaikra, tolmácsolják azokat a felső vezetésnek.

Ez jó felvetés, csak az a helyzet – amit a kívülállók nem látnak –, hogy ugyanúgy, ahogy egy helyi szervezet, a TV is eszköztelen. Amíg az országos Csemadok, azaz a felső vezetés bizonyos anyagi javak és kapcsolatrendszer felett diszponál, addig a TV-knek nincsenek olyan lehetőségei, anyagi forrásuk, amivel segíthetnék az alapszervezeteket. Ezért lenne szükség arra, hogy a felső vezetés és az országos iroda mind szellemi, mind tárgyi, mind anyagi munícióval segítse az alapszervezeteket, amellyel egyúttal a helyi közösségeket is segíti. El kell fogadnunk azt, hogy az alapszervezetek nélkül nincs felső vezetés. Alapszervezetek nélkül pedig nincs Csemadok.

Hogyan látja az alapszervezetek működését?

Jelenleg az alapszervezetek leginkább annak köszönhetően működnek, hogy az önkormányzatok támogatják őket anyagi forrásokkal, illetve a helyiek adják össze azt, amijük van. Nagyon alacsony arányban pályázatok útján is támogatáshoz jutnak. Ez általában úgy működik, hogy pályázatot nyújtanak be a BGA-hoz, vagy a megyékhez – az alapszervezet elnöke a saját költségén intézi az adminisztrációt, az utánajárást, mindezt a munkahelyi kötelességei mellett. Összefoglalva: az a különbség, hogy míg az alapszervezetek a Csemadokért élnek, addig a felső vezetés a Csemadokból él. Ezen kell változtatni. A Csemadok az utolsó, a felvidéki magyar településeket lefedő szervezett hálózat, ezért erősíteni kell. A Csemadok tartja életben a magyar közösséget.

Az elmúlt hónapokban kérdőíves felmérést készített a Csemadok-szervezetek bevonásával. Miért volt erre szükség?

Eddig még soha nem kérdezték meg az alapszervezeteket, mit gondolnak, milyen kihívásokkal küzdenek, milyen segítségre van szükségük. Amikor ezt többedmagammal kigondoltuk és megcsináltuk, sokan azzal vádoltak, hogy populista vagyok, holott az egész csupán arról szól, hogy kérjünk és kapjunk véleményt azoktól, akikről szól az egész Csemadok. A legelszomorítóbb az számomra, hogy néhányan agitáltak ellene, kérve, néhol utasítva a tagokat, hogy ne töltsék ki a kérdőívet.

Mitől félhettek az ellenzők? Mi derült ki a felmérésből?

Őket kell megkérdezni, mitől féltek. Nem szeretnék foglalkozni azokkal, akik esetleg azt gondolják, hogy ellenfelek vagyunk. A kérdőívek kiküldése során derült ki, hogy a belügyminisztériumba bejegyzett több mint 430 alapszervezet száma nem egyezik meg a működő alapszervezetek számával. Azt gondolom, jelenleg 290 működő alapszervezet van. Ezekből 154 alapszervezet elnöke, vagy vezetőségi tagja válaszolt a kérdőívre. Nyugtázhatjuk, hogy helyi szinteken az alapszervezetek működése rendben van. Többségében azt állítják, hogy stabil a szervezetük, de kihívásokkal küzdenek. Sokan viszont azt mondják, sajnos gyengülőben vannak, súlyos problémákkal küzdenek. Ez a felmérés azért érdekes és fontos, mert ezek az emberek belülről látják a helyzetet. Hasznos lenne, hogyha ezt lekérdezéssel és interjúkkal kiegészítve is meg lehetne ismételni. Bízom abban, hogy erre lehetőség nyílik szeptembert követően, és sikerül szakemberekkel meginterjúztatni a helyi elnököket, amiből le tudnánk szűrni, milyen állapotban van reálisan a Csemadok-közösség. Ez hasznos lenne abból a szempontból is, hogy ebből információt kaphatunk arra vonatkozóan, hogyan áll a felvidéki magyar közösség. Nem tudom, hogy jelenthet-e bárkire is veszélyt, ha ezt megtudjuk.

Szakértői gárdával, szociológusokkal kutatni az alapszervezetek a működését? Van erre anyagi forrás?

Nem hiszem, hogy erre ne lenne. Nem tudom, hogy a Csemadok miből gazdálkodik, csak azt látni, ami a BGA-n keresztül érkezik a magyar államtól és amit a szlovák államtól kap a szervezet. Ha ebből nem tudnánk erre pénzt fordítani, az elég furcsa lenne. Ugyanis először a diagnózist kell felállítani, aztán következhet a kúra. Éreztetnünk kell a tagsággal, hogy fontosak, fontos, amit csinálnak.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Milyen programokkal, milyen konkrét ötletekkel tudná segíteni az alapszervezetek munkáját?

Segíteni kell a Csemadok mellett működő kulturális szervezeteket, csoportokat fellépések biztosításával, pályázatírással. Az egyedül maradt szépkorú tagjainkat segítendő karitász létrehozásával, egy értelmiségi bázis megszervezésével, az idősebbek képzésével, vének tanácsával.

Nem hangzott el a fiatalok beszervezése, pedig a tagság öregszik, csökken a taglétszám.

Így van, de ez egy országos demográfiai jelenség. Öregszik a társadalom. Az alapszervezetek vezetőinek életkora 40 és 60 év közötti. Ezzel nincs gond, hiszen ők azok, akik a család mellett is aktívan részt tudnak venni a közösségi munkában. A fiatalítás nem erről szól, hanem arról, hogy teret adjunk nekik, lehetőséget. A fiatalítást úgy képzelem, mint ahogy annak idején velem is megtörtént. Keszegh István odaadta a székház kulcsát, mi buliztunk, rendet raktunk és hazamentünk. Ezt rendszeresen megismételtük, majd kialakult egy kötődés, ami megmaradt.

Ez ennyire egyszerű lenne?

Ha beállunk a fiatalítás mellé, akkor elsősorban kell egy ifjúsági koordinátor a hálózat kiépítéséhez.

De hát most is van ilyen, vagy ehhez hasonló funkció.

Ifjúságért felelős elnökségi tag van.

Az nem elég?

Azt gondolom, hogy nem. Nekünk nem az kell, hogy a központban kigondoljanak a fiataloknak egy rendezvényt. Itt arra van szükség, hogy ők gondolják ki, hogy mit akarnak. Ehhez őket kell megkérdezni, ahhoz viszont állandó kapcsolatban kell lenni velük. Az is megoldás, hogy minden alapszervezet ad egy fiatalt, vagy legalább járásonként egyet, akit érdekelne egy kulturálismenedzser-képzés, mert arra is szükségünk van, hogy professzionális szinten a kultúrával foglalkozó embereink is legyenek. Az értelmiséget is össze kell szervezni. De nagyon fontos, hogy más territóriumára ne lépjünk. Olyan emberek kellenek, akiket el tudunk hívni előadni a rendezvényeinkre, vagy Csemadok-köröket szervezni, ahol az elszármazott felvidéki gyökerű tudósokat, professzorokat haza tudjuk hívni előadni a közösséghez.

Hogyan érti, hogy más territóriumára?

Nem szeretném, ha azt hinnék, hogy át akarjuk vállalni más országos szervezet feladatát. Mi közösségi igényeket szeretnénk a Csemadokon keresztül megvalósítani. Hiányzik egy vének tanácsa is, akiknek a véleményét ki lehet kérni, akik olyan tudással, élettapasztalattal, bölcsességgel rendelkeznek, ami a közösség javát szolgálhatja. De a kérdőíves felmérésből az is kiderült, hogy igény van az idősebbek képzésére, akik az online térben szinte elvesznek. Erre is vannak emberek, egy csapat mellettem.

Már másodszor említi, hogy egy csapat áll maga mellett. Kik ők?

Erre nem szeretnék válaszolni. Bár már a kérdőívek esetében találkozhattak két kiváló csemadokos nevével.

Miért nem?

Nem akarom elmondani, mert aztán hívogatni fogják őket, ami kellemetlen lehet a számukra.

Kik?

Hát, nem az olvasók.

Önt mi motiválja?

A lehetőség. A feladat. Maga a munka. Szeretem a kihívásokat, szeretek emberekkel, csapatban dolgozni. Az új lehetőségek és a velük járó munka motivál. Van egy felvidéki magyar szervezet egységes név alatt, de a valóságban szigetekként működnek. Nem segítünk nekik munícióval. Aztán ott vannak járásokként a területi választmányok. Amint ezekbe belenyúltak felülről, mint például Zoboralján, vagy Rozsnyó esetében, azon nyomban konfliktusok keletkeztek.

Mit ért az alatt, hogy belenyúltak?

A központi iroda hoz döntéseket bizonyos kérdésekben – vagy felülről, vagy az ő tudtukkal tesznek oda „ejtőernyősöket”. Ha a helyiekre bízzuk az ilyen kényes ügyek megoldását, nyilván idő kell hozzá, de megoldódnak ezek a helyzetek. Ugyanis ez a munkáról szól. Aki nem melózik, az kikerül a Csemadokból. Ezt a 19 éves tapasztalatom mondatja velem.

Nyitrán két területi választmány jött létre. Ugyanarra az alapszabályra hivatkozva egyesek azt állítják, hogy ez lehetséges, míg mások meg azt, hogy csak egy területi választmány lehet járásonként. Hogyan lehet két olvasata egy alapszabálynak?

Nincs és nem lehet két olvasata. Két alapszervezet lehet, két területi választmány nem.

Kinek van akkor igaza?

Az országos ellenőrző bizottság kimondta, csak egy törvényes választmány van Nyitrán. Azt gondolom, az országos vezetésből néhány embernek nem tetszik ez a döntés és az a területi választmány, ami ott működik. Ezért nem jegyeztetik be a minisztériumban. Egyetlen legitim Nyitrai Területi Választmány van, az pedig a Csekei Tamás által vezetett.

Rozsnyón mi a helyzet?

Nem szeretnék belefolyni, de a hírek alapján olyan embert választottak meg a Rozsnyói TV titkárának, aki szlovák nemzetiségű, szlovák iskolákat végzett és a családjával szlovákul beszél. De azzal, hogy ezt kimondtam, rám sütik, hogy Petheő Attila kiteregeti a Csemadok szennyesét, amit belül kell megoldani.

Sikerül belülről megoldani?

Úgy tűnik, mintha úgy működne a szervezet, mint a kommunizmus idején. Teljesíteni kell az ötéves tervet, amelynek része, hogy újjá kell alakítani a Rozsnyói Területi Választmányt. Elmegyünk és bármi történik, mi azt újjáalakítjuk. Születik egy jegyzőkönyv, hogy ott voltunk, újjáalakítottuk, teljesítettük. Ez egy másfajta mentalitás, mint amit én képviselni akarok. Szerintem az ilyen feladatokat úgy kell megoldani, hogy a közösség épüljön belőle.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Mi várható, ha ön lenne az elnök? Milyen égető problémákat lát, amire első körben összpontosítana az alapszervezetek gondjainak megoldásán túl?

Ott van az országos székház ügye. Azt is rendezni kéne.

A pozsonyi Május 1. térire gondol?

Igen. Azt is meg lehetne tölteni élettel.

Ott dolgozik az országos vezetés, a helyi szervezet…

A munka dandárját, ha jól tudom, a szenci tó partján lévő Csemadok-üdülőből végzi az országos iroda, nem az országos székházban.

Ez gond?

Igen, én azt gondolom, hogy kifejezetten a tagság táboroztatásra készült az üdülő és nem irodának.

Azt tudja, hogy hány ingatlan van a Csemadok tulajdonában?

Nem. Nincs is róla kimutatás. Sok helyen vannak ingatlanai, de nem mindegyik tartozik az országos Csemadok alá. Azt gondolom, konkrétan a szenci üdülő az, amit az alapszervezetek tagjai számára elérhetővé kell tenni, hogy májustól szeptemberig ott nyaralhassanak, programokat szervezhessenek. Visszatérve a pozsonyi székházra: az alapszervezet ide jár össze, szervezik a rendezvényeiket. Le a kalappal előttük, mert igencsak nehéz a pozsonyi magyar közösséget összeszedni. De azt is el kell mondani, hogy az országos székház alsó szintjét a szlovák szabadkőműves páholy bérli.

Ez ön szerint probléma?

Igen. Sokkal helyesebb lenne, ha magyar vállalkozók, ügyvédek vehetnék bérbe. Vagy például ki lehetne ott alakítani egy Duray Miklós-emlékteret. Sokkal inkább, minthogy a szabadkőműveseknek adjuk ki azt. Jelenleg a Duray-hagyatéknak hivatalos helye nincs. A pozsonyi székházban egy kutathatóvá tett Duray-hagyaték a legjobb helyen lenne. Csak ez munkával járna. Itt jegyzem meg, van még ingatlan a Csemadok tulajdonában, de nincs egy pályázatíró irodánk se. Szomorú, de azok az alapszervezetek, amelyek birtokolnak épületeket, a helyi önkormányzatok segítségére szorulnak ezen ingatlanok kezelésében. A központnak segítenie kell nekik és a felújításukra pályázni. Mert nagyon fontos, hogy a Csemadok ne az önkormányzatoktól, ne a politikától függjön helyben sem, de használjuk ki az uniós pályázatok adta lehetőségeket is.

Izgatott a szeptemberi választások miatt?

Teljesen nyugodt vagyok, nincsenek álmatlan éjszakáim. Van koncepcióm és sok embert ismerek, akik hozzám hasonlóan látják a Csemadok helyzetét. Ez megnyugtat, mert ez azt jelenti, igény van a változásra és szükség van rá ahhoz, hogy még 75 éve legyen a szervezetnek.

Hogyan látja az esélyeit?

Nem tudom, mert egy olyan gépezettel állunk szemben, amelyben egyesek valami miatt rendkívüli módon ragaszkodnak a pozíciójukhoz. És nem tudom, mit hajlandóak érte megtenni. Az országos iroda és a régi garnitúra – melyeknek kényelmes ez a mostani helyzet, annak minden egyes hozadékával – jelöltje Kiss Beáta, aki elfogadta ezt a jelölést, ezt a helyzetet és ezzel ezt a státuszt is. Azt gondolom, mindannyian mások vagyunk, mindenkinek más a motivációja. Én tapasztaltam már, hogy körbetelefonálgatnak embereket, hogy újságíróknak odaszóltak, hogy suttogó propagandával próbálnak engem lejáratni. Tapasztaltam azt is, hogy azokat az embereket, akik mellém állnak, hívogatják, megalázóan, lenézően beszélnek velük és róluk.

Ezt aránytalannak, túlzónak érzi?

Ez felfogás kérdése. Ez nem háború. Én szeretnék megvalósítani egy koncepciót azért, hogy tovább fennmaradhasson a Csemadok és minden muníciót az alapszervezetek és a közösség érdekében használni, amit eddig nem erre használtak. Arról szól a szeptemberi választás, hogy vagy marad az, ami eddig volt, vagy jön egy pezsgőbb élet, amelyben az alapszervezeteké lesz a főszerep.

Megkerülhetetlen kérdés: politizálhat-e a Csemadok? Ön az elmúlt 19 évben nemcsak a Komáromi TV elnöke volt, de volt megyei képviselő, indult az önkormányzati, országos választásokon, volt elnöke az MKP komáromi járási szervezetének.

Az eddigi Csemadok úgy tűnt, mintha politizálna és úgy tűnt, mintha a politikát szolgálná. Pedig ez fordítva kell legyen, a politikának kell bennünket szolgálnia. A Csemadoknak nem az a dolga, hogy új pártok alapításához aláírásokat gyűjtsön. Az a dolga, hogy társadalmi kérdésekben állást foglaljon. Az országos elnök nem politikai funkció és nem azért van, hogy pártpolitikai listákon induljon a választásokon. Én már egyáltalán nem akarok politizálni. Csemadok-elnökként nem akarnék megyei, önkormányzati listán vagy polgármesternek indulni, nem akarnék parlamenti képviselőnek, sem köztársasági elnöknek indulni.

Ha megválasztják a Csemadok országos elnökévé, mire számíthatnak azok, akik nem önt támogatták, vagy mire számíthat az említett másik jelölt?

Én már hónapokkal korábban kezdeményeztem egy beszélgetést Kiss Beátával, amikor elmondtam neki, hogy örülnék, ha elnök-alelnök tandemben tudnánk dolgozni együtt. Én abszolút az együttműködésben hiszek.

Nem tudhatjuk, hogy az országos kongresszus hogyan választ, de ha maradnak a jelenlegi elnökségi tagok, velük is együtt tud majd dolgozni?

Mindenki megtalálhatja a helyét, aki dolgozni akar és nem keresi az ellentéteket.

Mi lenne országos elnökként az első dolga?

Még idén megszervezném az alapszervezetekkel a találkozókat, járásonként az összes alapszervezettel. Az emberek szemébe akarok nézni, kezet fogni velük és megkérdezni tőlük, mit szeretnének, mire van szükségük. Azt szeretném, legyen meg nekik a telefonszámom, nekem meg az övék. Közben pedig fel kell majd mérni, miből és hogyan gazdálkodik az országos szervezet. De nem azzal foglalkoznék, hogy visszafelé kérjem számon a dolgokat. Felesleges idő- és energiaveszteségnek tartom a lámpavasfényezést.

Mi az, amit biztosan meg tud ígérni, hogy megvalósul, amennyiben elnökké választják és jelenleg nincs meg a Csemadokban?

Az átláthatóságot. Ott, ahol ez hiányzik, konfliktusok vannak. Teljesen természetes kell legyen, hogy tudjuk, mennyit keres az országos elnök. Mert most ezt sem tudjuk.

Szalai Erika/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Kitekintő

Nacsa Lőrinc: a választásokon az utóbbi 15 évben megerősödött nemzeti összetartozás megóvása a tét

Felvidék.ma 2025.08.29.
Felvidék.ma

A közelgő választásokon a 2010-es nemzetpolitikai fordulat is mérlegre kerül, a voksoláson az utóbbi 15 évben megerősödött nemzeti összetartozás megóvása a tét – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Marosvásárhelyen, a 12. Vásárhelyi Forgatag nyitóünnepségén.

Nacsa Lőrinc szerint folytatni kell azt a munkát, amelyben „minden magyar felelős minden magyarért”,

éltetni kell azt a szellemiséget, amely a határok túloldalán nem idegen földet, hanem a ma élő magyarság szülőföldjét és hazáját is látja.

„Ne engedjünk éket verni magyar és magyar közé olyanok által, akiknek a magyarság levetkőzhető jelmez, a határon elhagyott politikai díszlet. Mi folytatni akarjuk a programokat, az együttműködéseket, amelyek által a határon túli magyarság számtalanszor megmutatta, hogy a nemzet szerves részét képezi és gazdagítja”- mondta a nemzetpolitikai államtitkár.

Kiemelte:

a magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben sokat tett azért, hogy a nemzet határokon átívelő egysége egy megélt és mindennapi valóság lehessen:

ezt a célt szolgálták az oktatási és gazdasági programok, a külhoni magyarság közjogi egyesítése, kulturális megerősítése, az önazonosságuk megőrzését szolgáló kezdeményezések.
Nacsa Lőrinc szerint a Vásárhelyi Forgatag olyan ünnep, amely nemcsak a kultúráról, hanem a közösségről, az összetartozásról és a magyarság jövőbe vetett hitéről is szól. Azt kívánta a marosvásárhelyieknek, hogy a Forgatag legyen a találkozás, a megismerés és az újrakezdés ünnepe is.

„Engedjük közel magunkhoz mindazt, ami a magyar kultúra legjava! Éljük át, hogy Marosvásárhely – valakinek földrajzi pont, de – lelki értelemben híd is, amely összeköt bennünket, magyart a magyarral, ma, és az elmúlt évszázadok kapcsolatában is az előttünk járókkal. Éljük át annak a valóságát, hogy csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs” – fogalmazott köszöntőjében a nemzetpolitikai államtitkár.

MTI/Felvidék.ma

2025.08.29. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Newer Posts
Korábbi hír

Legfrissebb hírek

  • Az amerikai, aki európaibb az európaiaknál?

    2025.09.24.
  • Nemzetközi sakkversenyek Bátorkeszin

    2025.09.24.
  • Ma folytatódik a konszolidációs csomag megvitatása a parlamentben

    2025.09.24.
  • A cseh lakosság 55 százaléka elégedetlen az ország fejlődésének irányával

    2025.09.24.
  • Példaértékű összefogás az ipolysági keramikus megsegítéséért

    2025.09.24.

Az első szlovákiai magyar hírportál
  • Írj nekünk
  • Impresszum
  • Bannerek
  • Hírlevél
  • Facebook
  • RSS
Copyright © 2025 FELVIDÉK.ma. Minden jog fenntartva. - A hírportál működtetője: Szövetség a Közös Célokért - Združenie za spoločné ciele, Május 1. tér 10-12, 815 57 Bratislava - Pozsony.

Kapcsolat: info@felvidek.ma

Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      Ma folytatódik a konszolidációs csomag megvitatása a parlamentben

      2025.09.24.

      Itt és Most

      Holnap is folytatódik Černák feltételes szabadlábra helyezésének elbírálása

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Tíz éve indult a duális képzés Szlovákiában

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Üzletbezárás ünnepnapokon és fizetésbefagyasztás a parlamentben

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Kevesebb adóbevételekből származó pénze lesz Nyitra megyének

      2025.09.22.

      Itt és Most

      A születéskor várható átlagos uniós élettartam 81,7 év,…

      2025.09.22.

      Itt és Most

      Kiss Beáta a Csemadok országos elnöke

      2025.09.20.

  • Művelő
    • Művelő

      Rendhagyó kiállítás a Párkányi Múzeumban

      2025.09.23.

      Művelő

      Első Párkányi Kórustalálkozó

      2025.09.23.

      Művelő

      Modern oktatási és sportlétesítmények a nagyszombati szakközépiskolában

      2025.09.23.

      Művelő

      A Hagyományok Háza Hálózat A népmese napjára készül

      2025.09.23.

      Művelő

      Jubileumi koncert Rimaszombatban

      2025.09.23.

      Művelő

      Széchenyi István szellemi öröksége előtt tisztelegtek születésének 234….

      2025.09.22.

      Művelő

      Író-olvasó találkozó a Selye János Gimnáziumban Tóth Lászlóval

      2025.09.22.

  • Hitélet
    • Hitélet

      Kassa-Ért hét év után harmadszor

      2025.09.22.

      Hitélet

      Fogolykiváltó Boldogasszony emléknapja őseink hitében gyökeredzik

      2025.09.21.

      Hitélet

      A szelíd boldogság himnusza a digitális kőkorszakban

      2025.09.21.

      Hitélet

      Ízelítő a Remény katolikus hetilap 38. számából

      2025.09.21.

      Hitélet

      A Pátria Rádió katolikus vallási műsorának szeptember 21-ei…

      2025.09.20.

      Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

  • Régió
    • Régió

      Példaértékű összefogás az ipolysági keramikus megsegítéséért

      2025.09.24.

      Régió

      Magyar iskolakezdők köszöntése

      2025.09.23.

      Régió

      Parkfest Zselízen: 2. év – kétezer mosoly a…

      2025.09.23.

      Régió

      A balkáni dallamok és a folklór találkozása Kassán

      2025.09.23.

      Régió

      Patthelyzet Krasznahorkán: az MBM-Group érvénytelennek tartja a szerződésbontást

      2025.09.23.

      Régió

      Történelmi időutazás Rákóczival Kassa belvárosában

      2025.09.23.

      Régió

      Új hídépítési projekt: megkezdődött a Királyréven átívelő 62…

      2025.09.23.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      Az amerikai, aki európaibb az európaiaknál?

      2025.09.24.

      Kitekintő

      A cseh lakosság 55 százaléka elégedetlen az ország…

      2025.09.24.

      Kitekintő

      „A magyar kormány Brüsszellel szembemenve továbbra is megvédi…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      „Ötvenezer álláshely jön létre az új gyáraknak köszönhetően…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Európában egyedülálló adóforradalom zajlik Magyarországon

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: Magyarország nem akarja, hogy az Európai…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Felvidékiek utaztak a svájci magyarokhoz

      2025.09.22.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Ukrajnát az EU-ba: ha nincs egyhangúság, akkor jöhetnek…

      2025.09.23.

      Szerintem

      Az igazi fordítópont: Jézussal a nemzetért, a jövőért

      2025.09.23.

      Szerintem

      Nem értem…

      2025.09.21.

      Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      Benyovszky Móric emlékezete – évfordulók és megemlékezések

      2025.09.23.

      Múltidéző

      Barsbaracska és a Braille-írás

      2025.09.21.

      Múltidéző

      Felbontották az államalapító csehszlovák elnök utolsó szavait tartalmazó…

      2025.09.19.

      Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

  • Magazin
    • Magazin

      Sikeresen távolítottak el a komáromi kórház sebészeti osztályán…

      2025.09.23.

      Magazin

      Az olvasók szeretnék, ha az élelmiszerboltban is lehetne…

      2025.09.22.

      Magazin

      Az Európai Mobilitás Hetének kicsúcsosodása a hétfői autómentes…

      2025.09.22.

      Magazin

      Több ezer gyerekkel együtt ünnepelte egyéves születésnapját a…

      2025.09.20.

      Magazin

      Autóeladások alakulása Európában

      2025.09.19.

      Magazin

      A kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, felismerik a…

      2025.09.19.

      Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      A helyi iskolák helyzetéről is szól a Honti…

      2025.09.24.

      Ajánló

      Hodossy Gyula: Takard be a múltamat

      2025.09.24.

      Ajánló

      Magyar magazin és a Porta szeptember 24-i ajánlója

      2025.09.23.

      Ajánló

      Kapu Tibor űrhajós a Kék bolygóban

      2025.09.23.

      Ajánló

      Madaras László: Avarok a törzsországban

      2025.09.22.

      Ajánló

      Kállai Ferenc 100 – emlékhétvégével tiszteleg a legendás…

      2025.09.22.