Ádáz küzdelem folyik Szlovákiában az általános iskolák között minden egyes gyermekért. Az oktatási minisztérium rendelkezése értelmében ugyanis január 15-től egy hónapon át írathatják be csemetéiket a szülők, ennélfogva sok általános iskola sorsa is most dől el. Szlovákiában ugyanis az önkormányzatok által fenntartott általános iskolákra kizárólag normatív támogatást – köznyelven fejpénzt – kapnak a települések.
Amennyiben egy-egy iskolában jelentősen csökken a gyerekszám, az önkormányzatok rövid úton az intézmény bezárására kényszerülnek. És, mert Szlovákiát is utolérte az európai demográfiai trend, egyre kevesebb gyereket íratnak iskolába, mivel a szülők többsége legfeljebb egy csemetét vállal. Előzetes számítások szerint az idén a tavalyinál közel kilencezerrel kevesebb gyermeket íratnak iskolába országosan, s jövőre további hétezerrel csökken majd az elsősök száma.
Az országosnál is bonyolultabb a helyzet a magyarok lakta Dél-Szlovákiában. Egyfelől azért, mert a magyarok körében még kisebb a gyermekvállalási kedv, mint a szlovák szülők esetében – demográfiai mutatók szerint a természetes szaporulat a magyarok esetében már 1994-ben negatív számokat mutatott –, másfelől meg azért, mert a magyar iskolák mellett szinte minden településen működik szlovák tanítási nyelvű is (azok megszüntetéséhez nem elég az önkormányzati döntés, az oktatási minisztérium külön engedélye szükséges a bezárásukhoz), és sok magyar szülő mond le különböző indokokra hivatkozva az anyanyelvi oktatás lehetőségéről. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének kimutatása szerint az elmúlt tíz évben ugyan folyamatosan csökken a szlovák iskolába járó magyar gyermekek aránya, de az általános iskolás korú magyar fiataloknak jelenleg is több mint 17 százaléka tanul szlovák nyelven.
– Ez pedig az első lépés a teljes nemzetváltáshoz, vagyis az asszimilációhoz – mondja Nagy Péter, a Via Nova Polgári Társulás (amelyet a felvidéki magyarság inkább a Magyar Koalíció Pártja ifjúsági csoportjaként ismer) elnöke. Emlékeztet Gyurgyík László demográfus tanulmányára, aki a legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatokat elemezve azt mutatta ki, hogy a magyarság tíz év alatt kimutatott mintegy ötvenezres fogyását alapvetően az asszimiláció eredményezte, ezen belül pedig az is látható, hogy a szlovák tanítási nyelvű iskolát látogató magyar fiatalok több mint kilencven százaléka vallotta magát 18 éves kora betöltése után szlováknak. – A Via Nova ennek a felismerésnek az alapján döntött úgy, hogy még az iskolai beiratkozások előtti időszakban körbejárjuk az országot, találkozókra hívjuk a magyar fiatalokat és párbeszédet kezdünk velük. A budapesti Rákóczi Szövetségnek van egy úgynevezett beíratási programja, amely a magyar iskolába íratott gyermekek egyszeri anyagi támogatására épül, és ennek is köszönhető, hogy az utóbbi években csökkent a szlovák iskolába járó gyermekek aránya. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a fiatal szülőket az anyanyelvi oktatás pedagógiai és pszichológiai előnyeire senki nem figyelmezteti. Senki nem magyarázza el nekik a comeniusi elméletet, amely szerint a gyermek anyanyelvén szerzi meg a legalaposabb ismereteket. Ezért hatnak rájuk az olyan álelméletek – a suttogó terror szentenciái –, hogy csak az a magyar gyerek tud igazán érvényesülni, aki szlovák iskolába járt – mondja Nagy Péter, s már fogadkozik is, hogy nem decemberben, hanem már novemberben indulnak körútjukra, mert az idén csak 46 magyar települést tudtak meglátogatni időhiány miatt, holott több tucat településről jelezték, fontos lenne, ha ellátogatnának oda is, „mert zavarodottak a fiatalok, és veszélybe került a magyar iskola”.
A Via Nova elnöke azt mondja, hogy a 46 településen sok érdekeset hallottak a zömmel 25–40 év közötti szülőktől, leginkább azonban annak a hírnek örül, amelyet utólag „hallottak vissza”. Nevezetesen azt, hogy a beszélgetéseken részt vevő szülők felfigyeltek végzettségükre (a körúton szinte kizárólag magyar alapiskolákban kezdő és végül szlovák egyetemeket befejező fiatalok vettek részt), s maguk vonták le a következtetést, miszerint az anyanyelvén tanuló fiatal is érvényesülhet, ha van benne akarat és kitartás. A „beiratkozási körút” – így nevezi akcióját az ifjúsági csoport – eredményét értékelni fogják február 15., a beiratkozási időszak után, de Nagy Péter azt mondja, ettől függetlenül folytatni fogják „felvilágosító munkájukat, mert a magyarság megmaradása a tét”.
Neszméri Sándor, MNO