Mostanra kiderült, hogy a gyakorlatban is működik a magyar-magyar szolidaritás: azok a Kárpát-medencei határon túli magyar nemzetrészek, amelyeknek országai csatlakoztak az EU-hoz, belátták, hogy a jelenlegi helyzetben az integrációs folyamatokból egyelőre kimaradó kárpátaljai és vajdasági magyarok szorulnak leginkább az anyaország támogatására. Egy évvel ezelőtt hozták létre a határon túli magyarság fennmaradása szempontjából nélkülözhetetlen nemzeti intézmények státusát, s a megbízható finanszírozásnak köszönhetően azóta ezeknek az intézményeknek a munkája hosszú távra tervezhetővé, stabilabbá, és hatékonyabbá vált. Mindezekről most személyesen is meggyőződtem, hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára kárpátaljai látogatásának végén, a beregszászi magyar konzulátuson megtartott sajtótájékoztatóján. A politikus bejelentette: tárgyalt a megye vezetőivel, s a dolgok jó irányba haladnak afelé, hogy március 14-én Vereckén felavassuk a millecentenáriumi emlékművet.
Kétnapos ittléte során a szakállamtitkár megbeszélést folytatott a magyar érdekvédelmi szervezetek irányítóival, a történelmi egyházak képviselőivel. Gémesi Ferenc hangsúlyozta: a kárpátaljai egyházak a hívek lelki gondozásán túl hatalmas munkát végeznek a fiatalok oktatása, a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek támogatása terén. Az államtitkár ellátogatott az Ungvári Nemzeti Egyetemre, személyesen győződött meg arról, hogy az egyetemen hatékony munka folyik annak érdekében, hogy szeptemberben megnyíljon az önálló magyar kar. A Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskolán tett látogatása során az intézmény vezetői felvetették: gondot okoz a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező, magyarul tudó szakelőadók hiánya. Megoldást az jelentene, ha magyarországi vendégtanárok is segítenék az oktatás menetét. Az államtitkár Beregszászon tárgyalt az itteni magyar főiskola vezetőivel, megbeszélést folytatott a járás és a város irányítóival. A Vérke-parti városban folytatott tárgyalásokon terítékre került a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületének felújítása. Ugyanis a munkálatok már több mint egy évtizeddel ezelőtt elkezdődtek, ám az utóbbi években, finanszírozás hiányában, semmiféle előrehaladás nem tapasztalható ezen a téren. Éppen ezért megfontolandó, hogy a színház tartozzon a város intézményeinek sorába, s maga Beregszász vállaljon a felelősséget az egyik legfontosabb nemzeti intézményünkért.
A Técsői Református Líceumban töltött órák mély benyomást tettek rám, mondta a sajtótájékoztatón Gémesi Ferenc, aki példaértékűnek nevezte az ottani pedagógusok helytállását. Csaknem valamennyi kárpátaljai oktatási intézmény vezetőjével folytatott tárgyalás során szóba került a következő kérdés: mennyire biztosított azoknak a fiataloknak a jövője, akiknek nem sikerült a felvételije, illetve akik eleve nem felsőfokú tanintézményben szeretnének továbbtanulni? Ezen a téren valamennyiünk felelőssége igen nagy, hisz ezeknek a fiataloknak itt, Kárpátalján olyan szakmák elsajátításához kell megteremteniük a feltételeket, melyek minden szempontból versenyképesek. S ezek közül nem csupán az informatikus-képzés az egyetlen üdvözítő.
A schengeni vízum beszerzésének kérdése immáron nem borzolja a kedélyeket, és a kishatárátlépők kiállítása is jó ütemben halad, hangzott el a találkozón. Kérdésre válaszolva Gémesi Ferenc elmondta: hónapokkal ezelőtt sokak számára úgy tűnt, hogy a kárpátaljai magyar oktatás egész eddigi rendszere került veszélybe azzal, hogy a hamarosan felállításra kerülő vizsgaközpontokban csak ukrán nyelven lehet érettségizni, illetve felvételi vizsgát tenni. A mostani megoldással, bár az ideiglenes, a közvetlen veszély elhárult. Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne kellene maximális erőt kifejteni a végleges, mindenki számára megnyugtató megoldás érdekében.
(Kovács Elemér
Forrás: Kárpátinfo hetilap)
