Magyarország kövesse meg Csehországot és Szlovákiát! – Tabajdi megcsavarja…

Az európai és a magyar baloldal nem engedi át a diktatúra elleni harc örökségét a jobboldalnak. Az Európai Szocialisták Európai Parlamenti Frakciója a prágai tavasz 40. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát Prágában, ahol Magyarországot Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője képviselte.

A tanácskozáson részt vett Martin Schulz, az ESZP Frakció vezetője, Jiří Paroubek, a cseh szociáldemokrata párt elnöke, korábbi cseh miniszterelnök, Vladimir Špidla, uniós biztos, korábbi cseh miniszterelnök és Pavel Kohout, világhírű író, az 1968-as eseményeknek egyik főszereplője.

A szocialista politikusok a prágai tavasz kapcsán rendezett találkozón egyszerre vitatták meg a közép-európai népek harcát a kommunista, úgymond baloldali diktatúra ellen és a jelenlévő portugál, spanyol és görög képviselők népének küzdelmét a jobboldali diktatúrák ellen. Az európai szociáldemokrácia és az MSZP számára mind a jobb, mind a baloldali diktatúra elfogadhatatlan.

A 40 évvel ezelőtti prágai tavaszról megemlékező tanácskozás jelentőségét Tabajdi Csaba abban látja, hogy újra a közvélemény figyelmének központjába került az a három nagy esemény, amely megrázta Közép-Európát a szovjet típusú kommunista rendszer évtizedei alatt: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, az 1968-as prágai tavasz és a három lépcsőben megmutatkozó lengyelországi eseménysor, amely leginkább a Szolidaritás mozgalmához köthető. „Ez a három esemény nem csak a közép-európai népek, hanem az Európai Unió és egész Európa történelmi öröksége. Nekünk, új tagállamoknak harcolnunk kell azért, hogy országaink ne csak a térképen, hanem történelmében is részei lehessenek az uniónak.”

A tanácskozás ehhez jelentősen hozzájárult: a három esemény között a legfőbb összekötő kapocs az volt, hogy mindegyik a szovjet típusú kommunista diktatúra ellen lépett fel, a demokrácia, az emberi jogok, a szociális igazságosság és az egyén méltósága érdekében. Az európai szociáldemokrácia számára a tanácskozáson fogalmazódott meg az a gondolat, miszerint a kapitalizmusnak emberarcúvá kell válnia, hiszen ez a három esemény és az általuk hordozott értékek mai értelembe véve erős szociáldemokrata tendenciákat mutattak. Ezeket az értékeket Tabajdi szerint nem szabad átengedni a jobboldalnak, hiszen ez az európai baloldal megkerülhetetlen történelmi öröksége. Két esetben, 1956 és 1968 esetében a szovjet, illetve a varsói szerződés csapatai verték le a forradalmakat, míg Lengyelország esetében a szovjet vezetés nem merte vállalni a katonai intervenciót, azt belső erők felhasználásával nyomta el. A tanácskozás megállapította, hogy a három közép-európai forradalom nagyban hozzájárult a kommunista típusú diktatúrák megszűnéséhez, a közép-európai népek felszabadításához a szovjet függőség alól, és a mai közös Európa megvalósításához.

Tabajdi szerint a szovjet típusú kommunista diktatúrák elleni fellépés öröksége nem a jobboldal hitbizománya. „Nem csak azért, mert ezek a mozgalmak döntően a szocializmus demokratikussá tételében – tehát a rendszer keretein belül – gondolkodtak, hanem mert ezek alapvetően a szociáldemokrata értékrend irányába mozdultak el.”

A prágai tavasz 40. évfordulója megfelelő történelmi távlat ahhoz, hogy Magyarország megtegye azt, amit meg kell tennie: a bocsánatkérést a magyar részvételért a cseh és szlovák népek elleni 1968-as katonai intervenciójában. Az intervenció elítélésével az akkori magyar ellenzék, a liberális demokraták megmentették a becsületünket 1968-ban, de ezt a bocsánatkérést az akkori döntéshozók nevében is meg kell tennünk, és különösen fontos ezt megtenni a magyar baloldal, az MSZP részéről. Annak megítélése a történészek dolga, hogy Magyarországnak volt-e az akkori geostratégiai körülmények mellett reális mozgástere a tekintetben, hogy kimaradjon a katonai intervencióból.

Gondola