A tanulók nem a nyelvtannal fognak kínlódni, hanem inkább kommunikálni kezdenek majd valamelyik idegen nyelven, legalábbis így képzeli el az idegen nyelvek oktatását Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter a reform beindítása után. Jelenleg azonban kevés a nyelvszakos pedagógus, holott nagy szükség lenne rájuk, mivel az első idegen nyelvet már a harmadik, a másodikat pedig a hatodik évfolyamtól kezdve tanulják majd a gyerekek.
Újdonság az iskolai nyelvtanításban az, hogy a tárca 25 olyan készséget határoz meg, melyekre a tanulóknak a nyelvtanulás során szert kellene tenniük. Az egyik ezek közül az, hogy a nyelvet tanuló ki tudja magát fejezni valamilyen kommunikációs helyzetben. Az új oktatásügyi törvény hat idegen nyelv tanításával számol, ezek a következők: angol, német, orosz, olasz, francia és spanyol nyelv.
Az elképzelés szerint az alapiskola alsó tagozatán az idegen nyelvet az ún. CLIL módszerrel oktatnák, ami azt jelenti, hogy részben más tantárgyakon belül is tanítanák az idegen nyelvet. További újdonság, hogy szintén két idegen nyelvet fognak tanítani a szaktanintézetekben is, amelyek a reform következtében szakközépiskolákká transzformálódnak át. Itt azonban egy nyolcéves átmeneti idővel számol a törvény, mivel éppen ez az iskolatípus az, ahonnan a legtöbb nyelvszakos hiányzik.
Nyelvszakos-hiánnyal azonban szinte valamennyi iskolatípus küszködik, jelenleg ez a szám 1800 körül van, de a törvény életbe lépése után mintegy tízezer nyelvszakos pedagógusra lesz szükség. Éppen ezért Mikolaj európai alapok segítségével mintegy félmilliárd koronát kész elkülöníteni arra a programra, melynek célja, hogy nyelvtanulásra ösztönözze a már pályán lévő pedagógusokat. Erre a programra egyébként július 10-ig jelentkezhetnek az iskolák pedagógusai. A tárca mintegy ötezer olyan tanárral számol, akik az elkövetkező öt évben nyelvszakos diplomával bővítik meglévő végzettségüket.
Pravda, Felvidék Ma
