Szlovákia vált az utóbbi időben az egyik legvonzóbb országgá a magyarok számára. A érdeklődés azonban nem csak a gazdasági növekedésnek és a 2009-es euró bevezetésnek köszönhető. Van aki azért megy oda, hogy céget alapítson, ezzel próbálva kikerülni a kinti szintnél jóval magasabb adókat, van aki pedig autót vásárol, ugyanis a szlovák rendszámú autókra itthon nem kell regisztrációs adót fizetni. De vajon megéri?
Külföldi rendszám és nincs adó?
A becslések szerint évente több milliárd forint kiesést jelent az államkincstárnak a magyarok leleményessége, ugyanis egy nem magyar rendszámú megvásárolt vagy lízingelt autó után nem kell regisztrációs adót fizetni, kevesebb az áfa, ráadásul a nagyobb verseny miatt a biztosítók is alacsonyabb díjakat számolnak fel. Összességében tehát elmondható, hogy egy szlovák rendszámú kocsit a magyarországi szintnél olcsóbban lehet beszerezni.
Bár idén valamennyi könnyítést kaptak a magyarok, az üzletszerűen bérletet biztosító flottakezelő cégek levonhatják a bérbe adott autók 20 százalékos áfáját, így akár ötödével is csökkenhet a lízingdíj. Bár még így is van mit behozni Magyarországnak.
A külföldi rendszámú autók beszerzése a 2004. májusi EU csatlakozásunk óta divat, a szolgáltatások és áruk szabad áramlása, mint alapjog szerint ugyanis a külföldi tulajdonú gépkocsik bérlése és használata is megengedett. De azért nem ilyen rózsás a helyzet, mivel a szlovákiai ügyletek jogszerűségét már vizsgálja a magyar vámhatóság.
A pénzügyőrök szerint ugyanis adócsalás szlovák rendszámmal közlekedni a magyar utakon, ha a tulajdonos nem a szomszédban él, ezért augusztusban megkezdődik annak az 5600 magánszemélynek és cégnek az ellenőrzése, akik szlovák telephellyel, illetve lakcímmel is rendelkeznek. A vámosok kérésére mind az 5600 személy adatait vizsgálja a szlovák társhatóság.
A szlovák vámigazgatás a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) kérésére 1902 magánszemély és további 3700 jogi személy adatait vizsgálja, akik szlovákiai tartózkodási címmel, illetve telephellyel rendelkeznek. Ezzel a vámhatóság megtalálta annak a módját, miként ellenőrizhető könnyen, hogy a magánszemélyek valóban Szlovákiában élnek-e, ami alapján joguk lenne arra, hogy tartósan használhassák idehaza is szlovák rendszámú autójukat.
A szlovák hatóságok azt is vizsgálják, hogy ezen cégek és magánszemélyek vásároltak-e gépkocsit. Eddig 700 vizsgálat zárult le, a fennmaradókkal a tervek szerint augusztusig végeznek, ezt követően pedig a nyár végén megkezdődik az érintett személyek hazai vizsgálata is, legalábbis Nagy János vámparancsnok nyilatkozata szerint.
Hogy áll a gazdaság?
A végleges adatok szerint az idei első negyedévben 8,7 százalékkal nőtt a szlovák GDP a tavalyi év azonos időszakához képest. A bővülés üteme bár elmaradt a tavalyi utolsó három hónap 14,3 százalékos erősödésétől, de meghaladta az elemzői várakozások 8,5 százalékos felső határát. Tavaly Szlovákiában az évi átlagos GDP-növekedés 10,4 százalékos volt, ami rekordot jelentett Szlovákia történetében.
Szlovákiában májusban átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, és 4,0 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly májusban, jelentették a szlovák statisztikai hivatalban, EU-szabvány szerint számolva. Az elemzők csak 3,9 százalékos tizenkét havi inflációt jósoltak. Elemzők szerint a tizenkét havi ütem a nyáron elérheti akár a 4,5 százalékot is, utána enyhülni fog, az élelmiszerek tavalyi második félévi, hirtelen drágulása bázishatásának belépésével.
Magyar cégek paradicsoma…
Tavaly rekordszámú, csaknem 14 ezer új vállalkozást vettek nyilvántartásba Szlovákiában az országos cégregiszter adatai szerint. Ez naponta háromszor annyi új vállalkozást jelent, mint 2004-ben. A szlovák cégalapítási lázban az ország gazdasági növekedése mellett szerepet játszik az egykulcsos, 19 százalékos adó bevezetése, valamint a cégalapítás és bejegyzés egyszerűsítése. Az új cégek többsége pozsonyi székhellyel alakul, a tavaly regisztrált vállalatok 36 százaléka esik a fővárosra.
2004-ben vezették be az északi szomszédban az egykulcsos adórendszert, aminek keretein belül mint a társasági adó, mint a személyi jövedelemadó, mind az általános forgalmi adó kulcsa 19 százalékos lett, az osztalékadót pedig 0 százalékra csökkentették, ráadásul az ilyen címen kapott összegeket nem terheli egészségügyi hozzájárulás sem. Az önkormányzatok szintjén sem kell aggódni az adók miatt, ugyanis nincs iparűzési adó sem az országban.
A könyvelőkkel azonban vigyázni kell, ugyanis a magyar gyakorlattal ellentétben Szlovákiában nem kötelező a felelősségbiztosítás, így a jogi felelősség a könyvelő helyett az ügyvezetőre hárul. Ha a könyvelőnek lenne felelősségbiztosítása, akkor a biztosító társaság vállalná, hogy a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz és amelyért kártérítési felelősséggel tartozik.
A papírmunka is lényegesen kevesebb, mint itthon a cég ügyvitele során. Már az alapításnál élesen látszanak a különbségek, miközben Magyarországon egy társasági szerződésnél bankszámlával és ügyvédi letéttel kell igazolni az alapításhoz szükséges összeget, addig Szlovákiában elegendő az ügyvezető és a vele szerződő partner hiteles aláírása. A társasági szerződést közjegyző készíti, viszont szükséges a vezető tisztségviselők szlovák nyelvű hiteles erkölcsi bizonyítványa. A szlovák kft. törzstőkéje 200 ezer korona.
A székhely szerint illetékes hatóság ezután 5 napon belül kiadja az engedélyt, majd a papírok a cégbírósághoz kerülnek, ahol bejegyzik a céget.
Ezután kell bankszámlát nyitni, majd adószámot igényelni az adóhatóságtól. A folyamat nagyjából 30 nap alatt lezajlik.
De vajon megéri?
A kérdésre nem egyszerű a válasz. Ha valaki külföldi autót szerez be, annak számolnia kell azzal, hogy a most induló vizsgálatok célpontjává válik. A cégalapítás tekintetében azonban ha bizonyos dolgokra odafigyelünk, akkor jól járhatunk egy szlovák vállalkozással.
Hiába van a székhelyünk az északi szomszédnál, ha itthon végzünk valamilyen gyártó, értékesítő vagy szolgáltató tevékenységet, ugyanis ezekben az esetekben itthon kell adózni, mivel Magyarországon végzünk gazdasági tevékenységet. Ez a megoldás nem hogy olcsóbb, hanem bonyolítja a helyzetet, mivel kell egy telephely aminek köszönhetően már a cég magyar társasági adó és iparűzési adó alannyá is válik.
A jövedelmünket azonban a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménynek köszönhetően nem fogják mind a két országban megadóztatni.
Ezek alapján, ha találunk olyan üzleti területet, amiben még van profit lehetőség mind itthon, mind Szlovákiában, akkor érdemes lehet megfontolni, hogy jobban járunk egy szlovák üzlettel mind a bürokrácia, mind az adófizetés terén.
Pénzcentrum.sk
