Az Európai Bizottság jövő kedden javasolni fogja, hogy a közös agrárpolitikára szánt keretből fel nem használt egymilliárd eurót a szegény országok támogatására fordítsák. Eközben a Világbank elnöke a legszegényebb országok további támogatását sürgeti a nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében. Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja a „Ki fogja élelmezni a világot?” elnevezésű konferencián elmondta, hogy az EU azonnali intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy növekedjen a mezőgazdasági termelés Európában, és ezáltal csökkenjenek az élelmiszerárak a világban.
A dán biztos ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az éremnek két oldala van: azoknak az országoknak az érdekeit is figyelembe kell venni, akik élelmiszerexportőrként most többletbevételre tesznek szert, melyet a gazdaságuk fejlesztésére fordíthatnak. Az Unió a támogatással az áremelkedéstől leginkább sújtott élelmiszerimportáló országoknak kíván segítséget nyújtani, hogy azok növelni tudják mezőgazdaságuk termelékenységét.
A Financial Times értesülései szerint a Bizottság javaslata szerint a felállítandó alap rendelkezésére idén 750, jövőre pedig 250 millió eurót bocsátanának, mely a KAP keretében a terményfelesleg garantált áron történő felvásárlására elkülönített összegből származik.
Az EU intervenciós árakat állapít meg, ami azt jelenti, hogy ha egy adott termék ára egy bizonyos szint, azaz az intervenciós ár alá esik, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja a termelők feleslegeit. A növekvő élelmiszerigények miatt azonban most nem volt szükség az erre elkülönített teljes összegre.
A Bizottság javaslatáról szóló döntés előtt heves vita várható, egyes tagállamok ugyanis – köztük Németország – általában ellenezni szokták a fel nem használt közösségi pénzek átcsoportosítását, mivel azok máskülönben visszakerülnének a nemzeti költségvetésbe. Az ötletet először még májusban vetette fel a dán biztos, ami akkor mérsékelt lelkesedést váltott ki a tagállamok között.
A Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország agrárminisztere is óvatosan reagált a bizottsági kezdeményezésre. Michel Barnier szerint „a kivételes helyzetek kivételes megoldásokat igényelnek”, azonban a Bizottság javaslatát még tanulmányozniuk kell a tagállamoknak.
A Világbank szerint katasztrófa fenyeget Eközben a Világbank elnöke levélben szólította fel a G8 országokat arra, hogy tegyenek azonnali intézkedéseket az egekbe szökő élelmiszer- és üzemanyagárak miatt kialakult válsághelyzet megoldására. Robert Zoellick szerint ellenkező esetben katasztrófa várható.
„Aminek ma szemtanúi vagyunk, az nem természeti csapás, hanem ember által okozott katasztrófa, melyet ezért az embereknek is kell helyrehozniuk” – áll Zoellick levelében, aki szerint 10 milliárd dollár (6,4 milliárd euró) gyorssegélyre és középtávon további 3,5 millárd dollárra (kb. 2,3 milliárd euró) lenne szükség a legszegényebb országok megsegítésére.
2006 óta összesen 82 százalékkal emelkedtek meg az élelmiszerárak, a helyzet azonban áprilisban vált kritikussá. A válság világszerte mintegy 100 millió embert taszított szegénységbe, és több mint 40 ország szenvedett el 3-10 százalékos GDP-csökkenést az áremelkedés miatt.
EUvonal
