Kardinális kérdés a kormány érdekegyeztető tanácsának mai ülésén a minimálbéré. Mint ismeretes, a munkavállalói érdekképviselet a törvény által megszabottnál magasabb emelést követel január elsejével.
Az esedékes 8 640 korona helyett legalább 8 900 koronát szeretne kialkudni, ezt azonban a munkáltatói képviseletek elutasítják. Robert Fico kormányfő viszont még ennél is többet helyezett kilátásba a múlt héten, amikor Viera Tomanová munka-, szociális- és családügyi miniszter társaságában az újságírók elé állt. 9 000 koronára kívánja emelni a minimálbért 2009. január elsejétől, és azt is bejelentette: akár törvénymódosítás árán is meglépi ezt. Hogy így lesz-e, nehéz lenne megmondani. A Munkáltatók Országos Uniója ugyanis saját elemzést nyújtott be az érdekegyeztető tanács mai ülésére, a felelős és igényes költségvetési politika egységes támogatása érdekében. Ebbe pedig beletartozik, hogy a munkáltatók bérekre rakodó terheit ne növelje a kormányzat. A minimálbér egyszeri 900 koronás emelését ők olyan lépésnek tartják, amelyre csak akkor kerülhetne sor, ha jelentősen csökkenne a társadalombiztosítási járulék-kötelezettség. A munkáltatói szervezetek szinte mindegyike jelezte: a munkanélküliség növekedéséhez, a szürke- és feketegazdaság erősödéséhez fog vezetni, ha a kormány megteszi, amit kilátásba helyezett. Maga a pénzügyminisztérium sem támogatja a drasztikus béremelést, helyette az alkalmazotti adóbónusz bevezetését ajánlotta, amivel viszont sem Robert Fico, sem a szakszervezetek nem értenek egyet – arra hivatkozva, hogy bér helyett szociális segélyt kapnának a munkavállalók.
A szociális és gazdasági érdekegyeztetésen szerepel egy vitaanyag, amely a létminimum megállapításának feltételeivel foglalkozik. A szociális tárca előterjesztette a szociális segélyek és a lakhatási támogatás alakulásáról szóló elképzeléseit, illetve a nyugdíjtörvény további módosító javaslatait is. Mivel érintik a gazdaságot, vita tárgyát képezik az igazságügyi tárca tervezett büntető törvénykönyvi változásai, valamint a közérdekű beruházások feltételeit szabályozó törvény módosításai, illetve több olyan napirendi pont, amellyel kapcsolatosan legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat beterjesztése előtt döntést kell hoznia a kormánynak.
Amennyiben a fő kérdésekben nem születik megállapodás, a kormány saját hatáskörében dönthet majd. Mert igaz ugyan, hogy Robert Fico váltig hangsúlyozta: a gazdasági-szociális partnerségnek nagyobb szerepet szán, mint elődje, mégis meghagyta a tanács tanácsadó testületi jellegét, tehát az itt hozott határozatok nem kötelező érvényűek, legfeljebb a szociális békét borítják fel.
Felvidék Ma, Pátria, gy