Nemrég új igazgatót kapott a Rimaszombati Speciális Alapiskola Tóth Ivetta személyében, aki a nyugdíjba vonuló Csank Józsefnét váltotta az iskola élén.
Annak ellenére, hogy a versenypályázat még június 15-én lezárult, csak augusztusban hirdettek eredményt, s az új igazgatónőnek rohamtempóban kellett az új tanévet elindítania. A terveiről, a speciális alapiskola helyzetéről és kapcsolatairól beszélgettünk.
– Önről még az iskolaügyben bennfentesek sem tudtak sokat.
– Csákányházáról származom, s Nagybalogra jöttem férjhez. 2005-ben kerültem a rimaszombati speciális alapiskolába, előtte tanítottam Bátkában, Meleghegyen, Nagybalogon és Rimaszombatban is két szlovák alapiskolában. Azzal a feltétellel léptem be ebbe az iskolába, hogy el kell kezdenem a speciálpedagógiát. Két évre rá sikeresen befejeztem a tanulmányaimat, s azóta mint kvalifikált pedagógus, szlovákot és munkára nevelést tanítottam az iskolában.
– Mennyiben más speciális alapiskolában tanítani?
– Mivel csökkentett létszámú osztályokról van szó, ezekkel a gyerekekkel sokkal jobban és a képességeikhez mérten lehet foglalkozni.
– Hány diákja van jelenleg az iskolának?
– 118, ebből az alapiskolai tagozaton 96, a készségfejlesztő iskolában 22.
– Ez utóbbi milyen képzést takar?
– Akik befejezik a kilencéves kötelező képzést, de még iskolakötelesek, folytathatják a tanulmányaikat, s különböző házimunkákat sajátíthatnak el. A kurzus sikeres abszolválásáról bizonyítványt is kapnak. Az idén tizenegyen folytatják a tanulmányaikat ezen a tanfolyamon és sajnos senki sem ment tovább szakközépiskolába, amelyre szintén van lehetőség. Tavaly egy diák ment szakközépbe, de nem tudom, hogy jár-e még.
– Mennyiben különbözik az oktatás más alapiskolákétól?
– Plusz öt órában tanítjuk a munkára nevelést, s mindent megteszünk azért, hogy ezek a gyerekek az iskola befejezése után is talpon tudjanak maradni. Van egy nagy kertünk is, s a munkára való nevelés keretén belül egész évben kertészkednek a gyerekek, ültetnek, kapálnak, s a betakarított termést később a készségfejlesztési iskolánk főzőtanfolyamán hasznosíthatják. De különböző szakkörök is működnek, többek között ének, rajz, kézműves és turisztikai szakkör, de elindulunk különböző versenyeken is, így sport-, képzőművészeti- és szavalóversenyeken sikeresen szerepelnek. Többnyire a speciális iskolák számára kiírt versenyekre nevezünk be, de nemrég pl. egy olyan versenyen is sikeresen szerepeltünk, amelyet a városi rendőrség írt ki a járás alapiskolái részére.
– A Nyitott Társadalomért Intézet keményen kritizálta már több alkalommal is a speciális alapiskolákat, hiszen szerintük az itt tanuló gyerekek többsége nem értelmileg sérült, csupán szociális eset. A rimaszombati alapiskolák is többször fordultak már panasszal az oktatásügyi minisztériumhoz és a speciális alapiskola fenntartójához, a Besztercebányai Megyei 0nkormányzathoz azzal vádolva meg Önöket, hogy értelmes gyerekeket szippantanak el tőlük.
– A hozzánk járó gyerekek mindegyike mentálisan sérült, s kivétel nélkül mind átesett szigorú orvosi kivizsgáláson. Ezek többsége már elsős korától hozzánk jár, de mindig akad pár gyerek, akit a későbbi évfolyamokban hoznak át a szülei.
– A Nyitott Társadalomért Intézet számon kérte a speciális alapiskolákon a romául is tudó roma asszisztenseket és a szakképzett tanerőt is.
– Két roma asszisztensünk van fő, s egy félállásban, akik bejárnak az órákra, ellenőrzik a tanulókat, a szülőkkel tartják a kapcsolatot. Pedagógusaink többsége már elvégezte a speciálpedagógiát, a többiek pedig szintén tanulnak. A roma nyelv diákjaink túlnyomó többségét nem érinti.
– Elődjének nem voltak túl jó kapcsolatai a helyi magyar alapiskolákkal, s eléggé „zárkózott életmódot” folytatott. Ön szeretne ezen változtatni?
– Ez legfontosabb céljaim közé tartozik. Nagyon sokan gratuláltak a kinevezésemhez, s felajánlották a segítségüket, amit már több esetben igénybe is vettünk. Külön köszönöm Vaskői Károly és Csúsz László igazgató urak segítőkész hozzáállását. Szeretnénk gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítani nemcsak a helyi iskolákkal, de baráti iskolákat szerezni akár külföldről is, és az iskolánknak weboldalt is tervezünk, hogy kitörjünk az elszigeteltségből. Ennek a tervnek a része lenne a közös akciókon való részvétel ill. azok megszervezése is. Fontosnak tartom a kooperatív tanulás kialakítását, hiszen ezek a gyerekek nagyon szeretnek csoportokban dolgozni, s kiemelt helyen szerepel a terveim között a szülőkkel való jó és interaktív kapcsolat, de tervezem akár neves roma énekesek, de akár régi mesterségek ismerőinek a meghívását is iskolánkba.
jdj, Gömöri Hírlap
