Két német konzervatív napilap is kommentárban foglalkozott a hét végén a magyar-szlovák viszonnyal. A Die Welt már a helyszínt is szimbolikusnak nevezte, utalva arra, hogy a Duna mentén fekvő határváros volt már Magyarország, majd az egykori Csehszlovákia része, ma pedig a Szlovákiában élő magyar kisebbség központja. A magyar miniszterelnök szlovákiai meghívása már csaknem egy éve megérkezett Budapestre, Gyurcsány Ferenc azonban „nacionalista ellenzéke miatt” csak most fogadta el azt, helyszínéül pedig a határvárost, nem pedig Szlovákia fővárosát választotta.
A továbbiakban a lap arról írt, hogy az elmúlt hetekben kiéleződött „a magyar nacionalisták által provokált” feszültség. Az újság beszámolt a dunaszerdahelyi stadionban történtekről, a szlovák rendőrség és a magyar „huligánok” közötti összecsapásokról, a Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt történt zászlóégetésről, valamint arról, hogy szélsőjobboldali magyarok határátkelőket zártak le.
Szlovák részről ugyanakkor a kormányban részt vevő Nemzeti Párt vezetője, Ján Slota izzította tovább magyarellenes kijelentéseivel a hangulatot.
A Gyurcsány-kormány elhatárolódik a szélsőségesektől, de arra alig van lehetősége, hogy fellépjen a náci egyenruhás „ultrák” felvonulása ellen – írta a lap, utalva arra, hogy az 1989-ben elfogadott alkotmány messzemenő gyülekezési szabadságot biztosít. Gyűléseiken a szélsőségesek „Nagy-Magyarország” helyreállítását és az 1920-as trianoni szerződés revízióját követelik – emlékeztetett a Die Welt.
Féken tartani
Az újság ezt követően idézte Göncz Kingát, aki berlini tartózkodása során a gyülekezési jogra utalva a Die Weltnek nyilatkozva kijelentette, hogy ennek korlátozásáról „intenzív társadalmi vitára” van szükség. A külügyminiszter a szlovák nacionalisták vezetőjét, Slotát azzal vádolta: az elmúlt két évben a feszültséget annyira felszította, hogy „Magyarország már nem tudta féken tartani szélsőségeseit”. „Az egyik fél szélsőségesei pedig könnyen provokálják a másik fél szélsőségeseit” – fűzte hozzá Göncz Kinga.
Ugyancsak a Die Weltnek nyilatkozva Ján Kubiš szlovák külügyminiszter elismerte, hogy Szlovákia olyan fiatal ország, amelyben „egyes emberek szívesen revideálnák a történelmet”. Azt azonban nem akarja elfogadni, hogy „a magyar utcákon menetelő fasiszták diktálják a két ország közötti kapcsolatokat” – idézte Kubist a lap, hozzátéve, hogy a külügyminiszter nyomatékosan elhatárolódott Slota nacionalista kijelentéseitől.
Kubiš úgy vélte, hogy nincs szükség az Európai Unió közvetítésére – írta a Die Welt, idézve a szlovák külügyminisztert: „Ha a magyar kormány részéről elég erős a politikai akarat, és Slota ellenére is együtt akar működni velünk, akkor lehetséges a párbeszéd”.
Traumák
A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában a feszültség kapcsán azt hangoztatta, hogy futballkonfliktusnál többről van szó. A cikkíró, Reinhard Olt szerint a két ország viszonyát máig is ható traumák határozzák meg. Az újság ezzel összefüggésben utalt arra, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokban párhuzamosan érvényesül a magyarok „Trianon-traumája” és a szlovákok „Felvidék-traumája”.
Ez utóbbival összefüggésben arról írt, hogy Dél-Szlovákiában a szlovákok a „magyar dominancia” miatt ma is időnként kiközösített kisebbségnek érzik magukat. Az újság részletesen ismertette a történelmi hátteret, majd a mostani feszültség kialakulásának előzményeit, külön kiemelve Slota „hírhedt” kirohanásait, továbbá a szlovákiai magyar kisebbséget sújtó tankönyvbotrányt.
hirszerzo.hu
