(frissítve) Megjelent Kun Miklós történész legújabb kötete, mely az 1968-as prágai tavaszról szól. A kötet eddig ismeretlen levéltári dokumentumokat is bemutat. A könyv tartalmazza Duray Miklós felvidéki politikus visszaemlékezését is az 1968-as eseményekre. 
Megjelent Kun Miklós történész legújabb kötete, mely az 1968-as prágai tavaszról szól. A kötet eddig ismeretlen levéltári dokumentumokat is bemutat. A könyv tartalmazza Duray Miklós felvidéki politikus visszaemlékezését is az 1968-as eseményekre (Lásd Duray Miklós honlapján: ITT).
Évtizedek óta Mihail Bakunyin, Joszif Sztálin, Nyikolaj Buharin, George Orwell életét kutatja ismeretlen levéltári források alapján. Munkái magyarul, angolul és oroszul is megjelentek. Ez az ötödik könyve, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában lát napvilágot. Ez a könyv arról tanúskodik, hogy a nemzetközi történettudományban különösen Sztálinról írt könyve angol változatának megjelenése óta oly nagy tekintélyű történész az 1968-as év titkainak feltárásában is tud újat mondani.
Duray Miklós is méltatta Kun Miklóst és kötetét: „A prágai tavasz titkos története” című könyvét, mert amellett, hogy felelevenítheti az akkori eseményeket, érthetővé is teszi azokat. Kun Miklós a tőle megszokott hitelességgel és alapossággal tárja elénk közös közép-kelet- európai történelmünknek ezt a fejezetét. A könyvbemutatón Duray elmondta, hogy miben különbözött a Varsói Szerződés 1968-as bevonulásának megítélése a cseh és a szlovák területeken, illetve a felvidéki magyarok körében. „A csehek nemzeti gyászként élték meg augusztus 21-ét, a szlovákok között vegyes volt az események megítélése. A felvidéki magyarok közül többen örültek a bevonulásnak, ugyanis rettegtek a szlovák nacionalisták magyarellenes meneteitől” – mondta az akkori helyzetről Duray.
Kun Miklós kötetéről Pálinkás József akadémikus ezt nyilatkozta: „Ez a könyv arról tanúskodik, hogy a nemzetközi történettudományban, különösen Sztálinról írt könyve angol változatának megjelenése óta oly nagy tekintelyű történész az 1968-as év titkainak feltárásában is tud újat mondani.”
Kun Miklós véleménye szerint az emberarcú szocializmus megtestesíthetetlen, hiszen a Szovjetunió számára elfogadhatatlan volt, hogy a szocializmust megreformálják, nem hiába volt kész a bevonulási terv már tavasszal. Kádár János szerepéről is szól az író, aki támogatta Brezsnyevet abban, hogy Csehszlovákiába bevonuljon, hiszen meglátása szerint nem volt lehetőség a békés megoldásra, sőt Kádár elárulta Dubčeket, hiszen többször találkoztak, de Kádár „besúgta“ Dubčeket Brezsnyevnél.
Csehszlovákiát ugyanúgy cserben hagyta a világ, Nyugat és Amerika, mint annak idején 1956-ban Magyaroszágot.
Kun Miklós úgy látja, a csehek le szeretnék zárni, és egyúttal feltárni a teljes Prágai tavasz történetét.
Érdekes megfigyelni, hogy a magyarok nagyon féltek, örültek a bevonulásnak, mert a faluikat örjöngő szlovák fiatalok járták és fenyegették a magyarokat. Dubček, mint kollektívát, a magyar kisebbséget nem vonta be a reformtörekvésekbe.
– Felvidék Ma –
