Bátorkeszin hat évvel ezelőtt hét szőlősgazda létrehozott egy szakmai szövetséget (Szegab), amely a község szőlő-, illetve bortermelőit tömöríti. Az elmúlt hat év alatt sikerült olyan szervezetet létrehozni, amely a gazdák érdekeit képviseli, emellett azonban szakmai tevékenységet is folytat.
Értékelő taggyűlést tartottak, melynek első részében – már hagyományosan – az ismert szőlész és borász, ifj. Simonka István tartott beszámolót az integrált szőlőtermesztésről, az elmúlt évben megnyílt szlovák borászati szalonról és a szőlőtermesztés támogatásáról, amelynek elsődleges céljaként az EU-ban előállított borok minőségének javítását kell tekinteni, ha az EU az új világ bortermelőivel fel akarja venni a versenyt. 1999-ben kezdődő strukturálási program hasznosnak minősíthető ezen a területen, azonban nyilvánvaló, hogy további mélyhatású reformokra lesz szükség a közös borpiac szervezésében. A Tanács 1999. évi Közös borpiacról szóló intézkedése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy termelőik meghatározott terület után átállási és strukturálási támogatásokat kaphassanak. Kiemelt támogatási területek a következők: más fajtákra történő átállás, szőlőterületek hasznosítási irányának változtatása, a szőlőtermesztés műszaki színvonalának emelése. A régi ültetvények megújítása ebből a támogatási körből kizárt. Szlovákiában 22 ezer hektár szőlőterület szerepel a nyilvántartásban, szőlő azonban csak 17 700 hektáron terem, ami azt jelenti, hogy még vannak tartalékok a szőlőterület nyilvántartásában.
Az előzetes számítások szerint a szőlőtermesztőkre pedig mintegy 597,49 eurót ( 18 ezer korona) összegű támogatás jut. A fiatal szakember előadása végén az első szlovákiai Nemzeti Borszalonba (a bazini vár átalakított pincehelyiségében) történő jelöléséről szólt. Az elmúlt év végén megnyílt szalonba kizárólag a Szlovákiában készült borok színe – java kerülhet. A szalon valójában egy látványos tárlat, mely a szőlőtermesztés és a borkészítés történetét is bemutatja. A falak között a legjobb 100 szlovákiai bort is láthatjuk. Ahhoz, hogy valaki borával a versenybe benevezhessen, a „pályázó italból” legalább 300 üvegnyit kell birtokolnia. A legjobb bor cím kiérdemlése nem jelent örökös tagságot, minden évben csakis új megmérettetés alapján lehet az egyes italoknak a 100 legjobb bor közé bekerülnie. Előadása után a vitában a gazdák elsősorban a szőlő alacsony felvásárlási áráról kérdezték a szakembert, aki elismerte, nincsenek könnyű helyzetben a kistermelők, mivel 2009 januárjában a spanyol termelők 0,27 euróért, a magyar termelők pedig 0,30 euróért ( 8,13 illetve 9,03 korona) kínálják boraikat. Végül felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a Tramin, Mopr, Irsai Olivér, Cserszegi fűszeres szőlőből akármennyit el lehet a jövőben is adni. Próbáljuk ezeket a fajtákat előtérbe helyezni a jövőben!
A szakmai beszámolót követte a SZEGAB Polgári Társulás elnökének, Gyöpös Istvánnak az értékelő beszámolója. Elmondta, a társulás megalakulása óta eltelt időszakot kimondottan sikeresnek értékeli, hiszen a szőlőtermesztés, a borászat, a bor forgalmazása sokáig kizárólag gazdasági kérdésnek számított, a termelők a témát szakmai kérdésként kezelték, s a bor és a fogyasztás „lelkével“ senki sem foglalkozott. Csupán az utóbbi években kezd terjedni a kulturált borfogyasztás. Persze más szempontokat is figyelembe kellett venni, hiszen fontos a szőlő, a bor gazdasági szerepe, ugyanis a szőlőtermesztés sok embernek ad lehetőséget keresete kiegészítésre. Csak a községben közel négyszázan foglalkoznak szőlőtermesztéssel, s ebbe még nem számították bele a „hobbitermesztőket“, vagyis azokat, akik csak kertjükben ültettek szőlőt.
Minden év elején tagságuk tudásának gyarapítása érdekében előadókat hívnak meg, mivel azt szeretnék, ha a szőlősgazdák minőségi bort tudnának előállítani. Hiszen az elkészült bor a gazda büszkesége, szorgalmának, tudásának jelképe, ami bortermelői öntudatát növeli. Az elmúlt évben is több meghatározó rendezvényt sikerült megszervezni: borbál, falusi borverseny, borfesztivál, szakmai kirándulás a VINEX nemzetközi borkiállításra. A baráti kapcsolatok ápolása érdekében vendégül látták a testvértelepülés, Bakonyszentlászló Kertbarát Körének tagjait.
A beszámoló további részében a gondokról is szólt az elnök. Továbbra is megoldatlan probléma a betegségek előrejelzése és a védekezési tanácsadás. A laboratórium megnyitása megoldódni látszik, hiszen megvásárolták a borok kénezésére szolgáló készüléket, így minden érdeklődő hetente egy alkalommal –csütörtökön – leadhatja a borát elemzés céljából, amiért a polgári társulás tagjai 1 eurót ( 30,126 korona) a nem tagok pedig 1,50 eurót 49,79 korona) fognak fizetni.
A szervezet elnöke beszámolója végén a feladatokat is felvázolta: előadások, a szőlőhegyre vezetői utak karbantartása, további felújítása, borbál, falusi borverseny, borfesztivál megszervezése, és természetesen tovább ápolják a baráti kapcsolatokat, valamint támogatják, hogy a tagjaik több nemzetközi borversenyen vehessenek részt. A tagsági díjat az idei évre 8 euróba (241 korona) hagyta jóvá a taggyűlés. Köszönetét fejezte ki a szervezet támogatóinak és mindazoknak, akik adójuk 2 százalékával támogatták a társulást.
Harmadik alkalommal megválasztották a falu legeredményesebb borászát. A 2008-as év legjobbja Nyers László lett, aki a különböző versenyeken 11 arany-,15 ezüst- és 7 bronzérmet kapott boraiért.
Az értékelő taggyűlés közös vacsora elfogyasztásával, az új borok kóstolásával és kötetlen beszélgetéssel zárult.
Felvidék Ma, (M)
ifj. Simonka István előadásában az integrált szőlőtermesztésről, a szlovákiai Nemzeti Borszalonról, és a szőlőtermesztés időszerű feladatairól tartott előadást
2008 legjobb borászát – Nyers Lászlót – köszönti a társulás elnöke, Gyöpös István és a község polgármestere, Sipos József
