Szigorúbb lesz az államnyelvtörvény Szlovákiában, és megsértéséért akár 5000 eurós bírság is kiszabható lesz. A kulturális tárca javaslatát a szlovák kormány elfogadta szerdán, így a törvénymódosítás a parlament elé kerül.
A minisztérium az államnyelvtörvény szigorításának szükségességét annak egyre gyakoribb megsértésével és figyelmen kívül hagyásával indokolta.
Több szlovák civil szervezet és a szlovákiai magyar érdekvédelmi szervezetek is tiltakoznak a nyelvtörvény szigorítása ellen.
Engedélyezett lesz a kisebbségi nyelvek használata azokban a szociális és egészségügyi intézményekben, amelyek olyan településen működnek, ahol a kisebbségi lakosok aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ugyanakkor minden párt és szervezet alapszabályzatát és más hivatalos iratait államnyelven kell elkészíteni. A más nyelvű változatnak tartalmilag egyeznie kell a dokumentum szlovák nyelvű szövegével.
Először szlovákul…
Az emlékműveken, emléktáblákon a szöveget először szlovákul kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg. Ez azonban semmiképpen sem lehet nagyobb betűkkel írva mint az államnyelvű szöveg. Az emlékművek, illetve emléktáblák állítóinak ki kell kérniük a kulturális minisztérium kötelező jellegű álláspontját arról, hogy a két szöveg megegyezik. Ezzel az előterjesztők szerint megelőzhetőek azok a kiadások, amelyeket az esetleges javításokra kellene fordítani.
Az államnyelvű és a más nyelvű szövegek sorrendjét, illetve betűnagyságát a különféle közfeliratoknál, reklámoknál és közléseknél is be kell tartani. Ezt a cikkelyt a szlovákiai vállalkozók kifogásolták.
Az elfogadott javaslat alapján például a községi rádiók a vegyesen lakott területeken először államnyelven, majd a kisebbség nyelvén szólalhatnak meg. Minden nyilvános írásos közlést – legyen az plakát, információs tábla, galériai, múzeumi, illetve könyvtári katalógus, mozi- és színház- és más rendezvények programja – először államnyelven kell feltüntetni, s csak azután következhet a más nyelvű szöveg.
Nem kötelező az államnyelv használata az olyan művelődési rendezvényeken, amelyek célja az idegen nyelvek tanítása. Ez érvényes a színdarabok eredeti nyelvű bemutatására is.
És a csehek?
A módosított törvény is engedélyezi, hogy a cseh nemzetiségű állampolgárok a hivatalos kapcsolatokban anyanyelvüket használják. A cseh nyelv használható lesz a televízióban és a rádióban is, míg az idegen nyelvű egyenes adásokat mindig szlovák tolmácsolással kell kiegészíteni. A cseh nyelv közéletben használható státusát az eredeti javaslat eltörölte, de a civil szervezetek nyomására végül mégis visszakerült törvénybe.
A módosított államnyelvtörvény megsértéséért 100 eurótól 5000 euróig terjedő bírság szabható ki. A bírságot azokra szabhatják ki, akik kétszer is semmibe veszik a minisztérium írásos felszólítását az észlelt hiányosság eltávolítására.
A bírságok bevezetése, illetve nagysága ellen is számos civil szervezet tiltakozott, de a tárca kitartott eredeti álláspontja mellett, s azt most a kabinet jóváhagyta.
Amennyiben a parlament megszavazza, a szigorított államnyelvtörvény augusztus elsején életbe lép.
A kulturális minisztérium azt állítja, hogy a nyelvtörvény szigorítása semmilyen módon nem diszkriminálja Szlovákia magyar nemzetiségű lakosait, mert az a kisebbségi nyelvhasználatot álláspontja szerint nem érinti.
Magyar reakció
Sajnálattal fogadta a Külügyminisztérium, hogy a szlovák kormány szerdán úgy hagyta jóvá az államnyelvtörvény szigorításának tervezetét, hogy nem vette figyelembe a magyar és szlovák parlamenti bizottságok közelmúltban megtartott tárgyalásain megfogalmazott magyar kérést.
A szlovák kormány a tervezet jóváhagyásakor figyelmen kívül hagyta az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosának, több szlovák civil és magyar érdekvédelmi szervezetnek az ellenvéleményét is – olvasható a tárcának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kommüniké szerint a Külügyminisztérium bízik abban, hogy a törvénymódosítás további előkészítésénél Szlovákia a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségekkel teljes összhangban jár el, és az utóbbi hetekben tartott kétoldalú megbeszéléseken megjelölt céloknak megfelelően, „a félreértésekre okot adó lépéseket kerülve” hoz döntést, amely nem befolyásolja hátrányosan a kisebbségi közösségek életét.
Felvidék Ma, MTI
