Súlyosbítja a héten hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény a Szlovákia és Magyarország, illetve a Pozsony és a magyar kisebbség között már eleve feszült viszonyt – írta csütörtöki dátummal megjelent számában a Le Monde című francia napilap. A tekintélyes újság Martin Plichta különtudósító dunaszerdahelyi riportját közölte, A szlovákiai magyar kisebbség elutasítja nyelvhasználatának korlátozását címmel.
A tüntetésről a Le Monde – egy résztvevőt idézve – megjegyezte: a cél az volt, hogy megmutassa a kormánynak: nem csupán a politikusok vannak a törvény ellen, hanem a teljes szlovákiai magyarság. A résztvevők egyöntetű követelése az volt, hogy állítsák vissza a törvény elfogadása előtti helyzetet – tette hozzá. Kitért a lap arra, hogy Robert Fico miniszterelnök nacionalista-populista kormányának megalakulása óta egymást követték a konfrontálódó incidensek a magyar kisebbséggel és Magyarországgal. Külön említette a cikk a Malina-ügyet és a tavalyi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történteket.
A lap idézte Bajnai Gordon miniszterelnök azon figyelmeztetését is, hogy a jövő heti kormányfői találkozó csak akkor járulhat hozzá a feszültség csökkentéséhez, ha a nyelvtörvényből eltűnnek az ellentmondásos elemek. Grigorij Mesežnikov politológus arról beszélt a lapnak, hogy a magyarellenes beszédek a szlovák választóknak szólnak, és kampánycélokat szolgálnak, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke pedig úgy vélte, hogy a magyarellenes hangulat tényleges javulására nem is lehet számítani a jövő nyári választások előtt.
Foglalkozott a témával nemrégiben a szintén nemzetközi tekintélyű Financial Times brit napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása is. Úgy vélte, hogy Sólyom László köztársasági elnök beutazásának elutasítása, valamint a „kemény” nyelvtörvény, amely „tetemes büntetéseket ró ki a szlovák nyelvhasználatra vonatkozó homályos szabályok megszegéséért”, nemcsak a feszültségeket gerjeszti tovább, de kérdéseket is fölvet a határok szabad átjárhatóságát biztosító uniós egyezménnyel, a vitát egyelőre elcsitítani nem tudó EBESZ-szel és a beavatkozást elutasító Európai Unióval kapcsolatban.
A brit lap szerkesztőségi cikke – amely Birodalmi szellem kísért Európában címmel jelent meg – arra is kitért, hogy a nemzetiségi kérdés még mindig napirenden van a kontinensen, ráadásul „délen és keleten még rosszabbul állnak a dolgok”. Oroszország például ürügyként használja a kisebbségeket, hogy saját jogait hangsúlyozza Ukrajnában, a balti országokban és a Kaukázusban. A kisebbségi kérdésekkel kapcsolatos tétlenség veszélyes, mert a problémák évek múltán is robbanékonnyá válhatnak – vélte a Financial Times, sürgetve, hogy az EU lépjen fel a kisebbségek megvédelmezésének érdekében.
Stop, Felvidék Ma
