Kassán járt Balczó András, többszörös magyar olimpiai bajnok, az öttusasport történetének legnagyobb alakja, Magyar Örökség-díjas (1996), a Nemzet Sportolója (2004). 1963-ban, 1965-ben, 1966-ban, 1967-ben és 1969-ben egyéni világbajnok, hogy a sportról, politikáról és hitről fejtse ki véleményét.
Az 1968-as mexikói olimpián a győztes csapat tagja, egyéniben ezüstérmes. 1969 kivételével mindannyiszor a győztes magyar csapat tagja. Az 1970 évi Világbajnokságon egyéniben ezüstöt, csapatban aranyat nyert. Az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnoka, csapatban második. Dávid Sándor könyvet írt róla (1976) s 2005-ben is napvilágot látott egy róla szóló kötet. 12 gyermek apja.
Kósa Ferenc 1976-ban készítette el a róla szóló Küldetés c. filmet, melyet sok helyütt bemutattak s nagy hatással volt a nézőkre. Ezzel kapcsolatosan kezdték őt meghívni beszélgetlésekre. Itt érdekes élmények érték – mondta el kassai tanúságtétele alkalmával. – Mindig akadt valaki, aki nem helyeselte, hogy bátran mondja ki a véleményét. “Egy fecske nem csinál nyarat.” “Nem jó, ha azt mondja, amit gondol.” “Gyerekei vannak, gondoljon azok jövőjére…” A baj az, fejtette ki ezzel kapcsolatosan Balczó, hogy az emberek zöme nem azt mondja, amit gondol, hanem azt, amit kigondol. Ez pedig zsákutcába vezet. Ahogy egyik interjújában mondta: “Azt tapasztalom, hogy az emberben a felismert, de ki nem mondott igazság elkezd rohadni.” Aki csak a haláláig tervez, rövidtávú terveket készít. Aki tudja, hogy a halál után folytatódik az élete, annak „befektetéseket” kell eszközölnie. Ezért, nem lehet tekintettel az ember semmiféle „érzékenységekre”, amikor az igazságot kell kimondania. “Azt mondom, amit gondolok még akkor is, ha tévedtem.”
A Isten-hithez több stáción keresztül jutott el. Bár apja tót származású evangélikus lelkész volt, egészen fiatalon, amikor eldöntötte, sportoló lesz és minden reményei szerint alakult, úgy vélte, nincs Isten. Apja hirtelen halákor döbben rá, van! Majd 1983. szeptember 13-án hirtelen öröm öntötte el, s ekkor értette meg, mi a küldetése. Rájött, Jézus Krisztus nélkül nem tehetünk semmit s ezért rábízta életét! Azót boldog ember.
Ő is azt hitte, ha világbajnok lesz, ez lesz a boldogság netovábbja. De hiába volt többször is, nem érzett maradéktalan boldogságot. Tehát az emberek ismételten csalatkozni fognak. A Krisztushoz vezető út legnagyobb akadálya a kevélység. A hívő ember nem azt jelenti, hogy tehetnek vele bármit. Ez szelídséget és méltóságot jelent.
Az sem a gond, ha valaki gazdag. Hanem az, ha a pénzben bízik. Ekkor a pénz a sátán pórázává válik. Az a földön hever, csak le kell érte feküdni – mondta más alkalommal.
Most, amikor Magyarországon abban reménykednek, hogy jön a jobboldal, akkor már egyre kevesebben kíváncsiak előadásaira. A politika önmagában nem megoldás. Az emberek olyasmiben bíznak, amiben nem lenne szabad. Ez nem teszi majd őket boldoggá. Csak akkor számíthat Magyarország felemelkedésre, ha egyre többen fordulnak Jézus Krisztushoz, s Ő akkor majd ad a magyarok köréből választott felszabadítót is.
A műsor végén Anton Švajlen, a kassai Olimpiai Bizottságok Klubja (Združenie olympijských klubov Slovenska) alelnöke, egy emlékérmet adott át és szlováknyelvű beszédében magasan értékelte Balczó András emberi és sportolói kvalitásait.
Felvidék Ma, Balassa Zoltán
