A szociális biztosításról szóló törvénymódosítás, amelyet a munka-, szociális és családügyi miniszter tárcaközi egyeztetésre bocsátott, Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter szerint ellentmond a kormány programnyilatkozatának, amely szerint a járulékrendszer változása a biztosítási díjszabásra is kiterjed, nem csupán a kivetési alapot fogja növelni. Miškov szerint a változás fordítva sülhet el, és kisebb járulékbevételeket eredményezhet, mert a munkavállalók bérének csökkenéséhez, ezáltal kevesebb járulékbevételhez vezethet. Jozef Mihál (SaS) is beismeri, nem valószínű, hogy az adó- és járulékalapok egyoldalú megemelését a munkáltató a bérköltségek növelésével ellensúlyozni fogja, inkább feltételezhető, hogy a bruttó bértömegben csökkenti majd a kifizetésre kerülő jutalmak arányát a megnövekedett járulékkötelezettség összegével, mivel a jutalom (vagy az ún. mozgóbér) az a tétel, amivel törvényi megkötések nélkül gazdálkodhat, tehát lényegében bércsökkentést fog végrehajtani. Mihál azt sem tagadja, hogy vannak egyéb törvényi lehetőségek is, hogy az egyén elkerülje a járulékfizetést, főleg azokban az esetekben, ha a jövedelme magas és a megemelt kivetési alap jelentős bevételtől fosztaná meg. (Az önfoglalkoztató iparos pl. iparengedély helyett egyszemélyes kft.-vé alakítja vállalkozását, s nem bért, hanem nyereségrészesedést vesz ki belőle…)
A törvénymódosítás azt is kimondja, hogy az önfoglalkoztatók (iparosok) 2011-től a szociális és egészségügyi járulékuk kiszámításakor az előző évben e célra befizetett összeget már nem vonhatják le kiadásként bruttó jövedelmükből, tehát ebből is kötelesek lesznek befizetni a járulékokat. A hatályos törvények alapján a járulék kivetésekor az e célra befizetett összeg még kiadásnak számít a természetes személy esetében. Az egyszemélyes vállalkozóknak tehát 2011-től nem csupán az adóterheik, hanem a szociális és egészségbiztosítási járulékkötelezettségeik is nőni fognak. És nem csupán ezen a jogcímen. Jozef Mihál munka-, szociális és családügyi miniszter azt is tervezi, hogy az önfoglalkoztatóknál az előző évi adóalap 50 százalékában megszabott eddigi kivetési alap is emelkedjen. 2011-től a teljes adóalapot nem 2-vel osztanák el, hanem 1,352-vel, ami szintén jelentősen növelné a járulékkötelezettséget. (Az egyszerűség kedvéért 1352 eurós arányos adóalapnál jelenleg 642,5 eurós kivetési alapból kell szociális és egészségbiztosítási járulékot fizetni, jövőre ugyanekkora adóalap esetét 1000 euró lenne a járulékalap.)
A minimális kivetési alap magánvállalkozók esetében továbbra is a két évvel korábbi országos átlagkereset 44,2 százaléka maradna. A maximális kivetési alap ugyanezen országos átlagbér ötszöröse lesz, s az eddigi július elsejei időpont helyett, már január elsejétől.
Felvidék Ma
