Érkeznek postánkba az első olvasói levelek, észrevételek, az épp lezárult önkormányzati választások kapcsán. Ki-ki szűkebb környezete tapasztalait, eredményeit értékeli, vérmérséklete szerint, hiszen örömet, de alapos sokkot is jelentenek ezek sok helyen.
Ipolyságon a magyarok győztek, így értékeli olvasónk, hogy Lőwy János lett az újonnan megválasztott polgármester, akit az MKP és a Most-Híd is támogatott. Szoros küzdelemben, 99 szavazattal győzte le Pásztor Lajost, aki az ipolysági szlovák pártok támogatásával indult.
A testületbe 5 MKP-s és 2 Most-Híd képviselő jutott be. Mellettük 3 független és 2, a szlovák pártok koalíciójából bejutott képviselő kapott mandátumot. A városban példaértékűen összefogtak a magyar választók, és ennek polgármesteri és képviselői szinten is meglett az eredménye.
Pálffy Dezső
Tisztelt Szerkesztőség!.Hogy most ideültem megírni e pár sort, az az elkeseredés vezetett, amely az utóbbi napokban tört rám a helyi választások miatt. Igen nagy kampánynak voltunk szem- és fültanúi Komáromban az utóbbi hetekben. Az eredmény számunkra, régi komáromiak számára mégis lesújtó. A szlovákiai magyarok Mekkájának nem magyar lett a polgármestere. A legszomorúbb ebben a tényben az, hogy a trónra Marekot éppen a két magyar jelölt juttatta. Ezt előre lehetett tudni, ugyanis az előző választáson, ahol Bastrnák harcolt Marekkel, minimális volt a rájuk leadott szavazatok számának különbsége. Tehát ha csak egy magyar induló lett volna Marekkal szemben, még akkor is nehéz lett volna magyarnak győzni. Bastrnákot Komáromban nagyon kevesen kedvelték, ráadásul amikor belépett az áruló Bugár-csapatba, még többen kiábrándultak belőle. Tehát elméletileg semmi esélye nem volt a győzelemre. Ellenlábasa, Stubendek László sem a komáromiak üdvöskéje, nem is való talán erre a posztra, de ő legalább rendes magyar ember. Neki sem lehetett esélye a győzelemre. Tehát csupán egyetlen esetben lehetett volna magyar polgármestert választani, ha valamelyikük a kampány végén lemond a másik javára, akár úgy,hogy sorsot húznak! Ez az én véleményem, egy olyan emberé, aki szívén viseli a szlovákiai magyarság sorsát, tizenhét évig voltam a helyi Csemadok vezetőségi tagja. Hogy ezt a lépést egyikük sem tette meg, az szerintem levon igazi magyar mivoltukból. Most már nincs más hátra, mint kivárni az elkövetkező négy évet, és találni egy olyan tősgyökeres komáromi embert, akire a város lakóinak többsége felnéz, és aki természetesen vállalja is ezt a hivatalt, melyhez elhivatottság is kell. Reméljük, hogy így lesz!
Köles Vince nyugdíjas pedagógus
Felvidék Ma
