Schmitt Pál magyar köztársasági elnök első hivatalos szlovákiai látogatása alkalmából a Pravda napilapnak adott interjút, amelyben a kettős állampolgárságról, a szlovák-magyar viszonyról és a Magyarországot ért kritikáról beszélt. A következőkben az Ivan Drábek által készített interjú magyar nyelvű rövid összefoglalóját közöljük.
A magyar köztársasági elnök rögtön az interjú elején kifejtette, a szlovák-magyar kapcsolatok az utóbbi időben új lendületet kaptak, amelyre bizonyíték mai látogatása is. Emellett a kormányfők is találkoztak decemberben és a jövő héten újabb megbeszélést tartanak. Ivan Drábek újságíró ezután az elmúlt 18 év politikai vitáiról faggatta Schmitt Pált, aki elmondta, a szomszédos államok között előfordulnak ellentétek, s nehezen elképzelhető, hogy Szlovákiának Portugáliával vagy éppen Magyarországnak Norvégiával volnának vitái. A szomszédok között viszont, mint a családban, mindig adódnak konfliktusok. A szlovák és magyar polgárok között viszont nem lát a köztársasági elnök ellentéteket. Az elmúlt 18 évet a két ország közti kapcsolatok terén hullámzónak ítéli meg Schmitt, de az utóbbi időszakban konszolidálódik a viszony.
A Pravda újságírója – provokatív módon – arról is kérdezte a köztársasági elnököt, hogy 15 millió magyar elnökének érzi-e magát? Az elnök úgy válaszolt, hogy fontos feladatának érzi a magyarok közötti összetartozás érzésének elősegítését azok között, akik magyarnak érzik magukat. A továbbiakban arról is beszélt, hogy milyen fontosnak tartja a magyarokkal való találkozást mindenhol, ahova ellátogat. Az elmúlt hét napban Spanyolországban, Nagy-Britanniában is találkozott a helyi magyar közösség tagjaival, s nem lesz ez másként Pozsonyban sem. Előadássorozatot tart arról, hogyan élik meg a 21. században a magyarok a széttagoltságot, s mégis mi köti őket össze.
Ivan Drábek arról is érdeklődött, vajon csak az MKP vagy a MOST-Híd képviselőivel is találkozik a mai látogatása során. Schmitt úgy válaszolt, hogy eddig sem politikai pártokkal találkozott, hanem a civil és egyházi szervezetek képviselőivel. Természetesen nincsenek kizárva a politikusok sem a beszélgetésekből, az elnököt a szlovákiai magyarok élete érdekli, valamint az, hogyan képzelik el a magyarság jövőjét.
A kettős állampolgársággal kapcsolatban Schmitt kifejtette, ez az intézmény új lehetőséget teremt az eddig is létező kapcsolatok elmélyítésére. Természetesen mindenki csak egyénileg kérelmezheti az állampolgárságot, és hasonló intézmények majdnem minden országban léteznek. A köztársasági elnök biztatja a szlovákiai magyarokat, hogy igényeljék a kettős állampolgárságot, de megérti, hogy jelenleg még kevesebb szlovák állampolgár jelezte az igényét, mert Szlovákia az egyetlen állam, amely nem viszonyul pozitívan a kérdéshez. Érthető, hogy a szlovákiai magyarok nem szeretnék elveszteni szociális biztonságukat abban az országban, ahol élnek. Ugyanakkor bízik benne, hogy a szlovák kormány ígéretéhez híven megváltoztatja a törvényt, mert az állampolgárság megadása nem Szlovákia ellen irányul, ugyanis mindkét ország az EU tagállama és a kettős állampolgárság elsősorban a létező érzelmi kötődés erősítését szolgálja.
Az újságíró felvetésére a köztársaság elnök azt is elmondta, hogy nem csak Magyarországnak fontos, hogy a külhonban élők magyarok kettős állampolgársághoz jussanak, hanem a görögöknek, románok vagy éppen horvátoknak is. Ami a választói jogosultságot illeti, emlékeztetett, hogy a magyar parlament 386-ról 200-ra csökkentette a képviselők számát, amelyből 13 helyet a Magyarországon élő kisebbségek számára ajánlottak fel. Az új választási törvényt a parlament az év végén fogja tárgyalni, s majd csak az dönthet a választási jog megadásáról. A köztársasági elnök kihangsúlyozta, hogy például a Magyarországon élő polgárok, akik szlovák állampolgársággal rendelkeznek, szavazhatnak Szlovákiában.
A magyar EU elnökséggel kapcsolatban a köztársasági elnök elmondta, egy hármasfogat tagja, amelyben elsőként Spanyolország, majd Belgium és most Magyarország következett, így ők folytatják a hármas által vállalt feladatok végrehajtását. Emellett a regionális politika, a keletei partnerség, a bővítés is fontos témák, valamint szeretnék, ha az EU elfogadna egy roma stratégiát. A médiatörvénnyel kapcsolatos kritika kapcsán pedig Schmitt elmondta, szerinte az nem árnyékolja be az elnökséget. A magyar kormány eddig 105 törvény fogadott el, amelyből csak egy a médiatörvény. Ő azért írta alá a törvényt, mivel úgy vélte, az nem veszélyezteti a sajtószabadságot. A kritika pedig azért annyira erős, mert egy érzékeny témához nyúlt a magyar kormány. Ennek ellenére a magyar köztársasági elnök hangsúlyozta, Magyarországon száz százalékos a sajtószabadság, úgy, mint minden más EU tagországban. A törvény teljességében egyébként csak júliusban kezd működni, addig nem lesznek büntetések, tehát mindenki felkészülhet.
Schmitt Pál Drábek kérdésre az interjú végén azt is elmondta, ő a törvények alkotmányosságának betartását és demokrácia védelmét tartja legfontosabb feladatának. Nem a kormány ellenpólusa akar lenni, hiszen az nem az ő feladata, hanem az ellenzéké.
