Tegnap tartotta ülését a Magyar Állandó Értekezlet Szórvány Albizottsága. A budapesti tanácskozáson a Felvidékről Ladányi Lajos és Papp Adrianna MKP-elnökségi tagok vettek részt. Ladányi Lajos portálunkat tájékoztatta arról, hogy az átfogó, kárpát-medencei szórványstratégia kidolgozásához jó alapot jelentenek a KMKF korábbi szórványmunkacsoportja által kidolgozott anyagok.
Mik voltak a szórványalbizottság ülésének legfontosabb témakörei?
– Szórványügyben a legfontosabb feladatnak egy egységes kárpát-medencei magyar szórványstratégia megalkotását tartjuk, annak prioritásainak meghatározását, valamint a moldvai csángók helyzetének megoldását tatjuk. Figyelembe vesszük, hogy a szórványokról és a velük kapcsolatos gondok kezeléséről már készültek dokumentumok, tanulmányok, helyzetfelmérések. Megtörtént ez már a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és a Délvidéken is, de az átfogó, összehangolt szórványstratégia még nem készült el. Most ezt tűztük ki feladatul, hangsúlyozva, hogy az elméleti síkról minél gyorsabban át kell térnünk a gyakorlati lépések útjára, azaz a szórványstratégia programpontjainak megvalósítására, hiszen ha késlekedünk, akkor a szórványosodás még inkább erősödik. A MÁÉRT szórvány albizottsága még ebben az évben el akarja készíteni az átfogó kárpát-medencei magyar szórványstratégiát.
Az egyes országokban különböző feltételek vannak a szórványok kezelésére. Különbözőek az egyes régiók adottságai, különbözőek az igények, és így más-más módszereket kell alkalmazni. Melyek a felvidéki sajátosságok?
– A Felvidéken legalább háromfajta szórványsorsot kell megkülönböztetnünk. A két nagyváros, Pozsony és Kassa jelentős magyar szórvánnyal rendelkezik, a zoboraljai magyarság egy nyelvszigetben (szlovák falvakkal körülvéve) létezik, és vannak még a peremvidékek szórványterületei. Mindenhol más-más sajátosságok, problémák vannak, melyek megoldására különböző eszközöket kell alkalmazni. Az eszközök ugyan mások, de a cél természetesen egy: a szórványsorsban élő magyarok őrizzék meg magyar identitásukat. A Felvidéken tehát Pozsonytól Királyhelmecig feltérképezzük a szórványvidékeket. Magától értetődően minden problémára nem lehet támogatásokat eszközölni, ezért fel kell állítani a prioritásokat. Abban teljes egyetértés van, hogy az oktatásügynek, az iskoláink megőrzésének kiemelt figyelmet kell szentelnünk. Össze kell hangolnunk a térségek együttműködését, hogy tapasztalataikkal segítsék a többieket. A leghatékonyabb az lenne, ha létrejönne egy országos felvidéki szórványközpont, az igények koordinálására, gyűjtésére, feldolgozására. E mellé ún. szórványpontokat kellene kijelölni, amelyek maguk köré csoportosítanák az adott régióban meglévő magyar intézményeket.
A Magyar Koalíció Pártja 2007-től kezdődően összpontosít a szórványokra, a Duray Miklós vezette stratégiai tanács – amelyben ön a szórványműhely vezetője volt – több dokumentumot kidolgozott, konferenciákat szervezett ezzel kapcsolatban. Ezekre is építenek?
– Természetesen, és az MKP-ban ma is dolgozik szórványtanács. Rendelkezésünkre áll valamennyi anyag, kezdve az első jelentős, szórványügyben megtett lépéstől, a 2008-as alsóbodoki szórványkonferenciától. Úgy gondolom, ezek nagyon jó kiindulópontot jelentenek a szórványstratégia felvidéki programpontjainak a kidolgozásához.
Papp Adrianna és Ladányi Lajos a a MÁÉRT Szórvány Albizottságának ülésén
Magyarországon tavaly még két, szórványokkal foglalkozó testület is létezett. Az egyik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szórványmunkacsoportja, a másik pedig az azóta leváltott, MSZP vezette magyar kormány által létrehozott szórványtanács. Ezeknek mi a sorsuk, illetve munkájuknak van vagy lehet valami hozadéka a leendő szórványstratégia megszületésére?
– Igen és nem. Igen, ami a KMKF szórványmunkacsoportját illeti. Annak feladatát teljes mértékben átvállalta a MÁÉRT keretén belül működő szórvány albizottság. Az MSZP vezette magyar kormányzás idején a MÁÉRT szünetelt, hat éven át nem tartott plenáris ülést, így a szórványkérdéssel kénytelenek voltunk a KMKF-en belül foglalkozni. A MÁÉRT újjáélesztése és a magyarországi támogatási rendszer átalakulása azonban más, sokkal kedvezőbb körülményeket teremtett a szórványokkal kapcsolatos feladatok megoldására. A volt magyar kormány által felállított szórványtanács azonban semmilyen olyan érdemi munkát, amelyre alapozhatnánk, nem fejtett ki. Jelenleg Magyarországon a MÁÉRT-en belüli szórvány albizottság az egyetlen, szórványügyben illetékes testület.
Mikor és hogyan folytatja tevékenységét a MÁÉRT szórvány albizottsága?
– A MÁÉRT plenáris ülésen tájékoztatást adunk a szakbizottsági üléséről. A szakbizottságon belül várhatóan májusban-júniusban találkozunk újra, és akkor már kész anyagokat fogunk megfogalmazni, beleértve a Bethlen Gábor Alapítvány felé a szórványok támogatására benyújtandó pályázatokat.
Felvidék Ma, Oriskó Norbert
